Mintegy 234 ezer gazdaság működik hazánkban, kétharmaduk elsősorban növénytermesztéssel foglalkozik. Az általuk művelt több mint 4,8 millió hektár mezőgazdasági földterület nyolctizede szántó. A gazdaságok irányítóinak többsége 40–64 éves, 2010 óta nőtt a gazdák átlagéletkora. Az elmúlt tíz évben jelentősen emelkedett a legalább középfokú mezőgazdasági végzettségű gazdaságirányítók aránya – jelenti a Központi Statisztikai Hivatal a 2020-as agrárcenzus előzetes eredményeit összefoglaló kiadványában.
A KSH előzetes adatokat ismertető, most megjelent kiadványából kiderül, hogy
„Ez ugyanakkor megfelel az Európai Unióban is megfigyelhető tendenciának, miszerint 2010 és 2016 között – egyelőre eddig állnak rendelkezésre uniószintű adatok – 15 százalékkal csökkent a gazdaságok száma, elsősorban a kisebb gazdaságok hagytak fel tevékenységükkel.” – emelte ki Tóth Péter, a KSH statisztikai tanácsadója.
A csökkenő tendencia elsősorban az állattartással foglalkozó gazdaságokat érintette, 2010-ben még 46 százalék volt az arányuk a gazdaságokon belül, 2020-ban már csak 25 százalék. Mindeközben a főként növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok aránya 41 százalékról 67 százalékra nőtt, a vegyes gazdaságoké pedig a 2010-es 13 százalékról 2020-ra 9 százalékra változott. „Az állattenyésztés alacsonyabb jövedelmezősége, valamint az Európai Unió növénytermesztést preferáló agrárpolitikája egyaránt szerepet játszik abban, hogy az elmúlt 10 évben nőtt a növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok aránya” – mutat rá a KSH szakértője.
A fiatalabb gazdálkodók a gyümölcstermesztéshez használnak nagyobb arányban területet, a szőlőtermesztéssel foglalkozó gazdálkodók pedig inkább az idősebbek közül kerülnek ki. A hazai gyümölcsösök közel harmadán (31%) termesztenek almát, 17 százalékán meggyet, a tizedén diót, ennél kisebb arányban pedig szilvát (9%), kajszibarackot (8%), bodzát (6%) és őszibarackot (5%).
A mezőgazdasági területek több mint fele az 5–300 hektárral rendelkező közepes méretű gazdaságok használatában van, a szőlő- és gyümölcsterület közel háromnegyedét ezek a közepes méretű gazdaságok művelik.
Jelentős mértékben módosult a hazai gazdaságok állatállománya is a legutóbbi agrárcenzus óta. 2020-ban mintegy 927 ezer szarvasmarhát írtak össze, ez 31 százalékkal haladta meg a 2010-es állományt. „Érdemes kiemelni, hogy az Európai Unió tagországai közül Magyarország az egyetlen, ahol 2010 óta minden évben nőtt a szarvasmarha-állomány” – hívja fel erre a figyelmet Tóth Péter. Ugyanakkor a 2 millió 990 ezres sertés- és a 967 ezres juhállomány csökkent a 2010-es adatokhoz képest, csakúgy, mint az 1,7 millió egyedből álló lúd-, és a 2,5 milliós kacsaállomány (előbbi 38, utóbbi 46 százalékkal volt kisebb, mint 2010-ben). A tyúkállomány a 2010-es 34 milliós egyedszintről közel 30 milliósra csökkent 2020-ra.
A gazdaságok irányítóinak válaszaiból kiderül, hogy 55 százalékuk 40–64 éves, de jelentős mértékben (35%) képviseltetik magukat a 65 éves vagy idősebb irányítók, és csupán a gazdaságok 10 százalékát irányítják a fiatalabb generáció (14–39 évesek) tagjai. 2010 óta folyamatosan nő a gazdák átlagéletkora, 2020-ra a 65 év alatti gazdálkodók aránya 73-ról 65 százalékra csökkent. A női irányítók aránya az idősebb korosztályokban volt magasabb, a legalább 65 éves gazdálkodók 33%-a nő, a fiatalabb generációk között arányuk 26 százalék.
A gazdaságokat irányítók végzettségét illetően elmondható, hogy a korábban jellemző gyakorlati tapasztalatot egyre inkább felváltja valamilyen fokú mezőgazdasági végzettség. Bár 2020-ban a magyar gazdaságok több mint felét (53%) még továbbra is gyakorlati tapasztalatok alapján gazdálkodó irányító vezette, alapfokú mezőgazdasági végzettsége már a gazdálkodók 11, középfokú 19, míg felsőfokú végzettsége 9 százalékának van. Érdemes kiemelni, hogy a fiatalabb gazdaságirányítók körében már a gazdák fele rendelkezik valamilyen szakirányú képzettséggel, a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya pedig a legnagyobb, legalább 500 ezer euró termelési értékkel rendelkező gazdaságok esetében már 60 százalék.
Az egyéb, úgynevezett nem mezőgazdasági tevékenységek megoszlása eltérő a különböző nagyságú gazdaságok között. A legkisebb, 4000 euró termelési érték alatti gazdaságok esetében a húsfeldolgozás (idetartozik például a disznóvágás) a legjelentősebb kiegészítő tevékenység, közel 10 százalékuk foglalkozik ezzel. A nagyobb, 100 ezer euró termelési érték feletti gazdaságok körében a mezőgazdasági szerződéses munka a leggyakoribb nem mezőgazdasági tevékenység, 6 százalékuk folytat ilyen tevékenységet is. De idetartozik a borkészítés és palackozás, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, vagy az erdőgazdálkodás is, amelyeket szintén számos hazai gazdaság folytat kiegészítő tevékenységként.
Az Agrárcenzus 2020 című kiadvány a KSH honlapján elérhető.
