0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A jövő termőterülete a tenger

A gazdálkodás hagyományos receptje, melyben a jó minőségű termőföld, az ivóvíz és a napfény játszotta a főszerepet, hamarosan átalakulhat. A legfontosabb összetevők mennyisége véges, így itt az ideje, hogy alternatív megoldásokat is figyelembe vegyünk a jövő növénytermelését illetően. Akár folyókon és tengereken ringatózó üvegházakban is folyhat majd a termelés...

Csepp a tengerben

A Föld vízkészletének 97% tengervíz, 1% jégbe van zárva, tehát a megmaradó 2% az az édesvíz mennyiség, amellyel gazdálkodhatunk. Akarunk, de vajon meddig lesz elég, ha ilyen átgondolatlanul és pazarlóan használjuk? A nyugati országokban olyan magától értetődő, hogy az ivóvíz mindig rendelkezésre áll, hogy

csak ritkán gondolunk arra, hogy vannak helyek, ahol alig tudnak hozzájutni tiszta vízhez.

Szintén nem szívesen ismerjük be, hogy ez a készlet bizony korlátozott, és egyre közeledünk a végéhez. Pedig a földi élet édesvíz nélkül egyelőre aligha elképzelhető.

Sós föld

Az utóbbi időkben a tengerszint emelkedése révén egyre több terület vált terméketlenné.

A sós víz beszivárogva tönkre teszi a földalatti édesvíz készleteket, vagy egyszerűen csak elárasztja a part menti szakaszokat.

Ezért egyes földterületek a magas sótartalom miatt már nem alkalmasak a művelésre. A szikes talajok mennyiségének növekedése is egy a klímaváltozás negatív következményi közül. Ezeket a feltételeket csak nagyon gyér növényzet tolerálja, ezért érdekes és létfontosságú kihívás, hogy kiszélesítsük az élelmiszernövények körét a sótartalommal szemben ellenállóbb fajokkal.

Tengernyi termőterület

Hogyan lássuk el mégis élelemmel a lakosságot miközben mind a termőföld, mind az édesvízkészletünk riasztó mértékben apad, és a légszennyezés problémája sem elhanyagolható? Egy újfajta szerkezettel alkalmassá tehetjük a tengerek felszínét a növénytermesztésre.

A Cristiana Favretto és Antonio Girardi által megálmodott vízen lebegő üvegház a kutatók szerint megoldással szolgálhat az előbbi kérdésre.

A lebegő üvegház

A Jellyfish Barge vagyis a medúza bárka az emberiség mentőcsónakja lehet, mely alig igényel energiabefektetést, mégis számos előnnyel kecsegtet. A modulos felépítésű, bővíthető favázból álló szerkezet a vízfelszínen lebeg, 96 műanyag dobon támaszkodva. Kulcsfontosságú kitétel volt, hogy a felhasznált elemek újrahasznosíthatók, és ami még fontosabb, hogy amennyiben lehetséges újrahasznosításból származók legyenek.

Ez a szerkezet képes édesvizet előállítani a tengervízből csupán a napenergia segítségével.

A Földközi- tenger klímáján ez több mint 200 litert jelent naponta. Aztán ezt használják fel a növénytermesztésben, de mivel a keletkezett víz túl tiszta, az ásványianyagok pótlása végett 10 százalékban tengervizet kevernek hozzá.

Termőföld nélkül történik a termesztés. A növények vízkultúrában növekednek, de ez a konstrukció 70%-kal több vizet takarít meg a hagyományos hidroponikus rendszerekhez képest.

Havonta 1000-1500 konyhakerti növény előállítására alkalmas

A jövőben még szükség lehet arra, hogy a vízfelszíneket is hasznosítsuk.

A Pnat által készített, napelemekkel felszerelt prototípus egy új ellátási modellt testesít meg, mely ideális alternatíva a partmenti régiókba.

A projekt több nemzetközi díjat nyert, mivel a termesztéshez csupán természetes energiaforrásokat használ, anélkül, hogy kizsigerelné a környezetet.

youtube://v/Kt_PV3K-rsU

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu