0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Hazai virágkertészet: Egyre nagyobb szükség lesz rá

Változások a technológiákban 2021 címmel szemináriumot szervezett a Flora Hungaria Nagybani Piac. A járványhelyzetre való tekintettel az előadásokat kizárólag online közvetítés formájában lehetett követni. Az előadók számára is szokatlan, fizikai közönség nélkül megrendezett esemény sok szakmai újdonságot tartogatott az érdeklődőknek.

 A szeminárium bevezető előadásában Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke a hazai virágkertészet jövőjéről, az ágazat kitörési lehetőségeiről, és a szakma újraépítésének stratégiai lépéseiről osztotta meg gondolatait.

A virágkertészet a rendszerváltás óta eltelt időszakban sok nehézséggel küzdött, kezdte Orlóci László.

A korábbi állami gazdaságok részeként működő nagy virágkertészetek, üzemek megszűntek, és ezek alapjain nem tudtak új cégek fejlődni.

Az európai piac megnyitásával megjelentek Magyarországon a felkészültebb és nagyobb árubőséggel rendelkező külföldi vállalkozók árui, a védővámok megszűntek, a hazai áru nem volt többé versenyképes, kiszorult a piacról. Mivel az ágazatban nagyon kevés tőke koncentrálódhatott, kevés pénz volt a fejlesztésre is, a rendszerváltozást követő versenyben lemaradt az ágazat.

A díszkertész szakma az eltelt harminc évben „kakukktojás” volt, mivel nem képezte az élelmiszerlánc részét, ezért nem volt egyetlen aktuális kormányzatnak sem stratégiai érdeke ennek az ágazatnak a fejlesztése. Mindemellett hazánkban a dísznövények szeretete és széles körű használata, a kertészkedés nem vált a nemzeti kultúra, a mindennapi élet részévé.

Orlóci László kiemelte, hogy

a szakma sikerének megalapozásához ezeken a területeken mindenképpen változást kell elérni.

Beszámolt az elmúlt időszakban történt, bizakodásra okot adó változásokról. A vírus nyomán fellépő válság kapcsán a szakmaközi szervezet tudomására jutott adatok alapján elmondható, hogy közel 500 milliárd forintos árbevételt fölmutató ágazatról van szó. A szakma mind az ország gazdaságában, mind az agráriumon belül az őt megillető helyére került, kedvező az ágazat megítélése a döntéshozók és a vásárlók szerint is.

Sokat kell azonban még azért dolgozni, hogy a nemzeti kultúra részeként a dísznövényhasználat beépüljön a vásárlók tudatába. Ehhez céltudatos és intenzív marketingtevékenység szükséges, amiben a Flora Hungaria nagybani virágpiac is fontos szerepet tölt be.

Nem kétséges, hogy a díszkertész ágazatnak van jövője Magyarországon, és ezt komolyan is kell venni, ehhez viszont – mint mondta –,

arra van szükség, hogy az ágazatot nagyon pontosan pozicionáljuk, és nagyon pontos stratégiát szabjunk neki.

Online szeminárium

A Változások a technológiákban 2021 szemináriumon Varga Balázs, a Szirom Kft. vezetője évelő és balkonnövények nyári termesztésre alkalmas fajtáit mutatta be, Kisvarga Szilvia, a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Dísznövénytermesztési Intézet tudományos munkatársa az egynyári dísznövények hazai kutatásának és fenntartásának jelenlegi helyzetéről és a jövőbeni tervekről szólt. Forray Alfréd növényvédelmi szaktanácsadó a klímaszabályozás és a biológiai növényvédelem összefüggéseit részletezte, Mazsu Nikolett, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal előadója a növényútlevél gyakorlati tapasztalatairól számolt be. Kővári András, a Kővári Krizantém Kft. tulajdonosa a négy évszakos kertészeket látta el tanácsokkal, míg a Beppler Kft., képviselői, Pethő Zsolt és Böcskey Viktor a tavaszi választékbővítő fajtákat ismertették, és a dísznövénykertészek számára mutattak be műszaki megoldásokat. Előadásaikra későbbi számainkban visszatérünk.

Az elnök két fontos gondra felhívta a figyelmet. Az egyik a hosszú ideje jelen lévő tőkehiány. A díszkertészek jellemzően nem tudtak indulni uniós pályázatokon, vagy a túl kicsi üzemméretük, vagy a túlságosan bonyolult pályázati feltételek miatt. A jövőbeni pályázatok viszont már kedvezőbbek lesznek számukra is, sőt a pályázati csomagokba kifejezetten a díszkertészeket megszólító lehetőségek is bekerültek. Az új uniós költségvetést követően Magyarország soha nem látott mértékű vidékfejlesztési célú uniós támogatásban részesül, ennek köszönhetően sok forrás megnyílhat a díszker­tészek számára.

A másik nagy gond, hogy a szakma elöregedőben van, egyre sürgetőbb feladat a megfelelő korú és szakmai felkészültségű utánpótlás biztosítása. Jó hír, hogy az új szakképzési rendszer és a felsőoktatási szerkezet átalakítása megoldja a hatékony szakemberképzést.

Nagy kihívás a díszkertész szakma, különösen a növényházi dísznövénytermesztő szakma népszerűsítése.

Fontos, hogy a termesztési munka vonzó, érdekes legyen, és mindenekelőtt megélhetést nyújtson. Ehhez integrálni kell azokat a modern technológiákat, amelyek érdekessé és egyúttal könnyebbé teszik a termesztést, például korszerű gépesítéssel, precíziós eszközökkel.

A hallgatók, tanulók versenyképes képzéséhez olyan tudásanyaggal kell ellátni őket, amelyet közvetlenül a gyakorlatban is tudnak alkalmazni. Ebben fontos szerepük van a vállalati kapcsolatok révén a szakképzésbe bevont gazdálkodó egységeknek, amelyek kézzelfogható, naprakész tudás átadását teszik lehetővé.

A Kárpát-medencei klíma, hazánk genetikai sokfélesége, a történelmi hagyományok, a jelenlegi díszkertészek szakmai ismeretei mind arra ösztönöznek, hogy érdemes felvenni a versenyt,

de ezt mindenképpen egységes stratégia szerint kell megtenni, közös erővel képviselve a szakmai érdekeket. A válság megmutatta, hogy a dísznövények szellemi és lelki táplálékul szolgálnak, ily módon nélkülözhetetlen közegész­ségügyi szerepet töltenek be. A szakmára a jövőben egyre nagyobb szükség lesz.

Forrás: Kertészet és Szőlészet