0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Robotok permeteznek az Árpád üvegházaiban

Nem jókedvében permetez a kertész, több szempontból is igyekszik a lehető legkevesebbre szűkíteni a kezelések számát. A növényvédelem gyakorlatában is hosszú utat járt be a szentesi Árpád-Agrár Zrt., amíg a vállalat növényházaiban a kézi permetezéstől eljutottak a közelmúltban munkába állított permetezőrobotokig.

Az országban már több helyen alkalmaznak permetezőrobotokat, az Árpád-Agrár Zrt. tavaly decemberben jutott hozzá hat berendezéshez a DélKerTÉSZ-en keresztül, a tész támogatott termelői beruházásaként, avatta be lapunkat Buleca Csaba növényvédelmi vezető a társaság egyik újító kezdeményezésébe.

A kínálatból a félautomata berendezéseket választották, ez azt jelenti, hogy azok önállóan haladnak a sorok közti fűtőcsöveken, de a fordulóknál a kezelőknek kell segíteni, hogy egyik sorközből a másikra váltson.

A Szentesen használt permetezőrobotok előre beprogramozhatók a megfelelő adatokkal, be kell állítani a hektáronkénti dózist, az üvegház paramétereit, a sortávolságot, a kezelendő sorok hosszát, illetve azt, hogy hány darab és milyen típusú szórófejjel kívánnak permetezni, milyen irányban dolgozzon, vagy éppen a sort hányadik métertől hányadik méterig kezelje. A gép a kijuttatandó szer mennyisége alapján meghatározza a haladási sebességet és a permetlé-kijuttatási nyomást. Ha valamelyik paraméter nem felel meg, hibaüzenetet küld a kezelőnek. Munkavégzés közben is folyamatosan számol, figyeli a körülményeket.

Ha bármi gond adódik, nem teljesülnek a beállított paraméterek, például dugulást észlel, vagy nem a kellő számú vagy típusú szórófej van nyitva, letiltja a permetezést.

Nehéz munka volt

A robotok hadba állításáig sok évtized telt el. Ahogy más kertészetekben, régebben az Árpád telepein is a növényvédelmi dolgozók permeteztek. A növényházi hajtatásban sokáig a kémiai védekezés volt jellemző, a növényvédelem általában permetezést jelentett. A 2-3 ezer literes tartályt beállították az üvegház közepére, a szer egy hozzávetőleg 100 méteres tömlőn át jutott el a két dolgozó kezében lévő permetezőpisztolyokig.

A dolgozók végigmentek a sorokon, maguk után húzva a tömlőt.

A permetezés hatékonysága az emberi tényezőn is múlott, hiszen kézi mozgatással nem lehetett a szert egyenletesen eloszlatni, ahogyan a haladási sebesség is változott a személytől függően, idézte fel a múltat Buleca Csaba. Nem mellesleg nehéz munka volt a permetezés, igen sok kilométert kellett megtenni a sorokban hátrálva húzva a tömlőt, amíg végigértek a növényházon.

Az évek során sokat változtak a növényvédelmi elvárások, és a piac, a fogyasztók is új igényeket támasztottak a termelők felé: egyre tudatosabban vásárolnak az emberek, terjed az ökológiai szemlélet, az egészséges életmód iránti igény.

A termesztésben meghonosodott az integrált növényvédelem, ami napjainkban már jogszabályban meghatározott követelmény is.

A növényvédelem messze nem csak a permetezést jelenti, összetett folyamat, az agrotechnikától kezdve a biológiai megoldásokig. Ahogy változtak az idők és a követelmények, fejlődni kellett, az Árpád-Agrár Zrt.-t is egyre több kihívás elé állították az új jogszabályok és az átalakuló fogyasztói elvárások. Mivel a megtermesztett paradicsom és paprika frissen kerül a fogyasztók asztalára, még nagyobb a kertész felelőssége, hangsúlyozta a szakember. Talán ez volt a legfőbb motivációja annak, hogy a vállalat növényházaiban 20-25 éve elmozdultak az integrált, illetve biológiai növényvédelem irányába.

Az integrált növényvédelem alkalmazását ösztönözte az is, hogy a zárt termesztőberendezésekben rovarok nélkül nem volt megfelelő a terméskötődés.

A betelepített beporzó rovarok lettek az integrált növényvédelem „újoncai”. Jelentős minőségjavulást hoztak elsősorban a paradicsomtermesztésben, de a téli, fényszegény időszakban a paprikahajtatásban is. Attól kezdve azonban a növényvédelmi kezelésekkor figyelembe kellett venni a beporzó poszméhek növényvédőszer-érzékenységét is a várakozási idők betartása mellett. A kártevők elleni védekezésben a kémiai megoldások egyre inkább korlátokba ütköztek. A tapasztalatok szerint a kártevők egy idő után rezisztenssé válnak a gyakran alkalmazott hatóanyaggal szemben, és a helyzetet tovább nehezítette, hogy a 2004-es uniós csatlakozás után egyre több növényvédő szert, hatóanyagot vontak ki a forgalomból.

A kereskedők, áruházláncok is mind szigorúbb elvárásokat támasztanak a termelőkkel szemben.

Előfordul, hogy az unióban megengedett növényvédőszer-maradéknak is csak a töredékét fogadják el, illetve az egy termékben kimutatható hatóanyagok számát korlátozzák.

Mindez nagyon átgondolt, precíz növényvédelmet kíván, főként, ha kémiai kezelésekre is szükség van, magyarázta a szentesi szakember.

Permetezőfa a művelőkocsin

Az Árpádnál 1998-ban kezdtek átállni a talaj nélküli termesztésre – és azzal együtt a biológiai növényvédelemre –, ez közvetve az időnként továbbra is szükséges kémiai növényvédelmi munkákat is segítette. A fűtéscsöveket mint sínpályát használták – ahogyan most is –, és a művelő-szedő kocsik mellett a permetezőpisztolyt 2005-ben váltó, kézi működtetésű permetezőfát is azokon tudták mozgatni. Ez az eszköz nagy lépés volt a célzottabb kezelések terén, magyarázta Buleca Csaba.

Bár a munkavégzést a dolgozó haladási sebessége még mindig befolyásolta, a magas állományban egyenletesebben lehetett a permetszert kijuttatni, és célzott kezelésre is lehetőséget adott.

Adott esetben tehát nem a teljes lombozatot, hanem csak azt a részét kezelték, ahol egy kártevő olyan fejlődési alakját találták meg, amire a permetszer valóban kifejti a hatását. Ez már olyan beavatkozás volt, amely a biológiai egyensúly visszaállítását is célozta. Jó példa erre a levélatka elleni kezelés: alulról fölfelé halad a fertőzés, ezért az érő bogyók alatti szintet, tulajdonképpen a szárat permetezték, a molytetvek esetében pedig az állomány felső fél méteres sávját.

Az újabb üvegházak vápamagassága 5,5 méter, a növények 3-3,5 méter magasra nőnek, ezért a dolgozók munkájának könnyítése érdekében elektromos művelőkocsikat állítottak munkába, és ezekre erősítették a permetezőfát.

Így a permetezőfa a kocsin beállított haladási sebességgel, egyenletesen dolgozott, de 3-4 utanként meg kellett tölteni a 80 literes permetezőtartályát. Sok fáradsággal járt leszállni a művelő­kocsiról, áttenni a berendezést a következő sorba, majd ezt megismételni viszonylag sokszor. Arról nem is beszélve, hogy a szigorodó elvárások miatt az élelmezés-egészségügyi várakozási időket meghosszabbították, ezért gyakran már a szedés napján permetezni kellett, ehhez pedig tempósan kellett dolgozni.

Bár ez a fajta munkavégzés nagy előrelépés volt a korábbihoz képest, az eszközöket még ekkor is a dolgozók mozgatták, és így közel voltak a kijuttatott szerhez.

Természetesen használtak védőeszközt, védőruhát, de akkor sem volt komfortos ez a tevékenység. A cég szakemberei rendszeresen jártak külföldön, olvasták a szakirodalmat, és a Szentes-Szentlászlóban létrehozott új üvegháztelepen, innovatív kollégák bevonásával gondolkodni kezdtek korszerűbb megoldásokon. Buleca Csaba kiemelte Csák László és Szarvas András nevét, velük, és villanyszerelő kollégáikkal tették meg az első lépéseket a gépesített permetezőfa kivitelezésében. Több változatot terveztek, sok éven át kísérleteztek, árulta el. Az antennamozgató motortól eljutottak a kétmotoros, tömlőfelcsévélős megoldásig, lépésszámlálót építettek a szerkezetbe, majd egy kis komputert.

Figyelni kellett a súlyra is, a sín 150 kilogrammnál nagyobb terhelést nem bírt volna el a szentlászlói üvegháztelepen.

Ez a fizikai korlát szűnt meg a 2010-es években épült üvegházakban. Ezekben ugyanis a korábbi 42 centiméter helyett egymástól 60 centiméterre futnak a csövek, és jobban terhelhetők, már alkalmasak a gyári, akár 350 kilogrammos robotokhoz is.

Munka közben is számol

Az Árpád-Agrár Zrt. mindhárom kertészeti telephelyén hadba állítottak két-két permetezőrobotot. Az egyenként 350 kilogrammos szerkezetek Szegváron 2,5 hektáron paprika-, az 5-ös üzemegységben 4,5 hektár, a szentes-szentlászlóiban 4,3 hektár paradicsomállományt vesznek kezelésbe, ha szükség van rá. A tapasztalatok több szempontból is nagyon kedvezőek.

Hogy csak néhányat említsünk: az üvegház falához közelítve csökken a robot sebessége, így biztonságosan megáll, amikor kell, automatika csökkenti a nyomást a haladási sebesség függvényében, így tartja meg a szórásegyenletességet; és célzottan a növény fonákára juttatható ki a növényvédő szer, ahol a károsítók tartózkodnak.

Érintőképernyőről programozható, amely aztán a munkavégzés idejére leszedhető, hogy véletlenül se sérüljön. Amikor a robot felveszi a kezdőpozíciót, percenként 110 méteres sebesség elérésére is képes, ezért balesetvédelmi berendezései is vannak, hangsúlyozta Buleca Csaba. Vízben oldódó lombtrágya, növénykondicionáló is kijuttatható vele.

 

Forrás: Kertészet és Szőlészet