A Kleffmann és Partner Kft. független piackutató cég 1995 óta tevékenykedik Magyarországon. Kizárólag gazdálkodóktól származó információk alapján mérjük fel a vetőmag-, műtrágya és növényvédőszer-piacot. Alábbi összeállításunkkal is köszönetet szeretnénk mondani mindazoknak, akik segítségünkre voltak valamelyik kutatásunkban.
A fő szántóföldi kultúrák (kalászos gabona, kukorica, napraforgó, repce), valamint a szőlő- és gyümölcsültetvények teszik ki az inputanyagpiac elsöprő hányadát, ezért a forgalmazók és a Kleffmann és Partner Kft. is hajlamos elhanyagolni a kisebb szántóföldi kultúrákat. Ezt az adósságunkat szeretnénk most pótolni a cukorrépa, a szója, a szárazborsó és a zöldborsó növényvédő szeres kezelésére vonatkozó adatok megosztásával.
A vizsgált kultúrák közül 2020-ban is a szóját vetették a legnagyobb területen.
Kutatásunk a megyék és a szójaterület tekintetében egyaránt reprezentatív, ugyanúgy, ahogy a többi kultúra esetében is.
Az említett kisebb kultúrák növényvédőszer-felhasználása, a Kleffmann által felmért összes kultúra növényvédő szereinek termékhektár alapú kijuttatásával számolva a teljes felhasználás mindössze 3,5 százalékát teszi ki, míg a forgalom alapján 4,0 százalékát.
A burgonyáról nem írunk részletesebben, mert az import burgonya térnyerése miatt sajnos rendkívül drasztikusan visszaesett az utóbbi évtizedben a magyarországi vetésterülete. Az előző években 10 ezer hektár körül stagnált. A burgonya növényvédőszer-forgalma tavaly még a szójára, a zöldborsóra és a szárazborsóra fordított növényvédőszer-kiadások 20 százalékát sem érte el.
Becslésem szerint jelenleg a hazai fogyasztás körülbelül 50 százalékát fedezheti a magyarországi termelés.
A cukorrépa területe a cukorgyárak bezárása és az Európai Uniótól kapott termesztési kvóta miatt stagnál, az elmúlt évek átlagában körülbelül 15 ezer hektáron termesztik Magyarországon. A szója esetében 2015-ben az állam által adott extra szubvenció miatt rendkívül megugrott a vetésterület, majdnem 78 ezer hektárra emelkedett, de sok helyen alig 1 tonnás termésátlaga nem csinált kedvet hozzá a termelőknek. Azonkívül többet kellett költeni a növényvédelmére, mint amire a legtöbben számítottak, ezért az azóta eltelt öt szezon egyikében sem sikerült megközelíteni az akkori vetésterületet (1. ábra).
Szójában a vetett terület csaknem 100 százalékán alkalmaznak gyomirtó szeres kezeléseket, viszont szinte semmi mást nem. Ugyanakkor a borsó vagy a cukorrépa termesztése elképzelhetetlen gombaölő vagy rovarölő szer nélkül. A 2. ábrán látható a főbb szertípusok forgalmának megoszlása, kultúránkénti bontásban.
Pár gondolat erejéig kitérünk a szója gyomirtására is, mint az említett négy kultúra legnagyobb forgalmat generáló szertípusára (3. ábra).
Az adatok a szelektív gyomirtó szerrel vagy szerekkel kezelt területre vonatkoznak. Ezeket évről évre a terület csaknem 100 százalékán alkalmazzák. Kivétel volt 2019, amikor a szójaterület 6-7 százalékán semmilyen gyomirtó szeres kezelést nem alkalmaztak.
Magyarországon a kezelések 1 hektárra jutó átlagos száma 2,16 volt 2020-ban. A kezelés/ha és az egy tankban kijuttatott termékek számának szorzata megmutatja, hogy 1 kezelt hektárra átlagosan hány „darab” gyomirtó szert juttattak ki a gazdák.
Az önálló márkanév alatt forgalmazott gyűjtőcsomagolású termékeket, amiket egy tankkeverékben juttatnak ki, ebben az esetben egy termékként számolunk. Ez alapján a kijuttatott gyomirtó termékek száma lassú csökkenést mutat, ami inkább a kezelések számának ingadozásából származik, semmint a tankkeverékben alkalmazott gyomirtó szerek számától. Ugyanakkor a mechanikai gyomirtásnak is lehet szerepe a kémiai védekezés enyhe visszaszorulásában, bár 2020-ban is a 2018-ban mért értékeket láttuk.
A termékek csaknem kivétel nélkül egy hatóanyagot tartalmaztak, csak két népszerű termék rendelkezik hatóanyag-kombinációval. Ezek a Corum (bentazon és imazamox) és a Wing-P (pendimetalin és dimetenamid-P).
A 4. ábrán bemutatjuk, hogy a 2020-as felhasználás alapján melyik hatóanyagot hány hektárra juttatták ki. A fentebb említett két szert emiatt kétszer számoljuk, hiszen két hatóanyagot tartalmaznak.
A legnagyobb területen az imazamoxot használták a termelők, és jelentősen nőtt a felhasználása 2019-hez képest.
A többi termékhez köthető hatóanyag esetében érzékelhető némi évjárathatás a felhasználásukban, és 2020-ban új szereplőként jelent meg felmérésünkben a kletodim hatóanyag.
Puskás Péter
Kleffmann és Partner Kft.
