Május első napjait a fokozatos felmelegedés jellemezte. A nappali hőmérsékleti maximumok általában 16-20 °C körül alakultak, éjszaka viszont gyakran hűlt a levegő 5-6 °C-ra, ennél magasabbra csak borult és szeles éjszakákon kúszott a hőmérő higanyszála. Néhány milliméter eső szinte mindenhol esett, de ezt a kevés csapadékot gyorsan felszárította a folyamatosan fújó szél. Országos szinten legalább egyhavi csapadékmennyiség hiányzik.
Országszerte megkezdődött a májusi cserebogár imágóinak rajzása.
Ebben az évben a Kárpát-medencében honos hét törzs közül a VII. törzs rajzása figyelhető meg, elsősorban a hajdúsági, nyírségi tájegységekben, Somogy és Baranya megyékben, illetve kis foltokban a Balatontól északra eső területeken.
Egyes körzetekben minden évben megfigyelhető a májusi cserebogár rajzása, ott átfedik egymást az egyes törzsek.
A bogarak elsősorban az erdei fák és a gyümölcsfélék lombozatával táplálkoznak, tojásaikat viszont a környező talajokba rakják le. A kikelt pajorok hároméves fejlődésük során igen nagy károkat képesek okozni a növények gyökérzetének megrágásával, ezért a védekezésekkel a bogarak peterakását kell megelőzni.
Almásainkban az ország középső részein intenzíven megkezdődött az almamolyimágók rajzása.
A gyümölcsösökben kihelyezett feromoncsapdákkal figyeljük a rajzás alakulását, hogy optimális időpontban kezdődjön a védekezés.
A korábbi évek tapasztalatai alapján elhúzódó rajzásra kell felkészülni, a két nemzedék repülését igen nehéz elkülöníteni. Ugyanakkor a levélaknázó molyok rajzása egyelőre alacsony szintű.
A sok tápnövényű keleti gyümölcsmoly első nemzedékének rajzása hatalmas lendületet vett a felmelegedés hatására. Tömeges rajzás a melegebb tájegységekben jellemző, másutt még várat magára.
A betegségek terjedésének a viszonylag száraz időjárás szab gátat.
A varasodás csak kis ütemben fertőz, az almafalisztharmat viszont intenzíven, már nemcsak primer, hanem másodlagos megbetegedés is látható.
A csonthéjasok virág- és hajtásfertőző moníliájának hervadási tünetei már nemcsak a kajszin és őszibarackon, hanem a meggyen és a cseresznyén is megfigyelhetők, pedig az utóbbi időben nem alakult ki nagyobb eső és tartós vízborítás.
Fajtától és területi elhelyezkedéstől függően igen eltérő a szőlő fejlődése. A fakadó rügyek mellett helyenként már két-háromleveles tőkéket is megfigyelhetünk.
A tarka szőlőmoly lepkéinek repülése minden szőlőtermesztő körzetben megkezdődött.
Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák meg a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.