0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Bőkezű juhtenyésztés

Az ágazatról viszonylag kevés jó szót lehet hallani manapság. Általában véve csökken a faj egyedszáma, aminek az okaként mindig azt fogalmazzák meg, hogy nálunk nem éri meg juhval foglalkozni. Pedig sokkal többet exportálhatnánk, mint amennyit ma kiviszünk az országból, és mostanában az ára is elfogadhatónak tűnik.

Ám a hazai juhászat mégsem tud pozitív képet kialakítani önmagáról. A gyakorlat ennek ellentmond. Hajdúnánáson találkoztunk egy fiatal gazdával, egy fiatal juhásszal, aki a jelenlegi viszonyok között is nagy szakmai hozzáértésről tesz tanúbizonyságot, így ő a jövedelmezőségre sem panaszkodik. Nyakas Tamás az illető. Sokaknak ismerős lehet a neve, mert édesapja a Nyakas Farm tulajdonosa, a mostani helyzetben afféle üzlettársa.

Nyakasék mindig is tartottak birkát a portájukon kedvtelésből, maximum 40 darabot.

A kis merinó állománynak az volt a feladata, hogy a telepek tisztán tartása érdekében lerágják a füvet. Aztán ahogy lenni szokott, ha már volt 40, legyen 100, ha pedig van 100, legyen 300. Náluk is ez történt, főleg, hogy akadt legelő, legalább 70 hektár. Viszont ahogy nőtt az állomány, egyre gyakrabban felvetődött a kérdés, hogy található-e hozzá elegendő juhász. A válasz igen volt, ám arra a kérdésre, hogy az a juhász vajon hozzáértő-e, inkább fejrázás volt a válasz.

Továbbgondolva a dolgot aztán kiderült, hogy ha az igényeiknek megfelelően és szakszerűen tartják az állatokat, akkor egyre kevesebb ember kell hozzájuk. Márpedig napjainkban ez szinte mindennél fontosabb. Lehet a juhot eredményesen tartani, főleg, ha nem sáros helyen csinálják, és odafigyelnek a köröm ápolására, télen pedig a lábfertőtlenítésre és a rendszeres körmözésre.

Nyakas Tamás 2017-ben pályázott és nyert a fiatal gazda programon, 40 ezer euró támogatást kapott.

A pályázatban olyan feltételek szerepeltek, hogy ezáltal megszerzi az aktív mezőgazdasági termelői státuszt, és ha erőgépet vásárol, akkor Euro 4 környezetvédelmi besorolásút. További feltétel volt, hogy legalább 180–200 anyajuh legyen az állományában, és hogy azokat meg is tartsa a támogatási időszak végéig.

Ezekkel a feltételekkel már érdemes volt kicsit jobban elmélyedni a juhtartás rejtelmeiben. Az elején kiderült Nyakas Tamás számára, hogy a merinó nem tudja teljesíteni az ő céljait, ezért az ile de france fajtát választotta. Belekezdett a fajtaátalakító keresztezésbe is, juhállománya közel 90 százalékát már az új juhfajta alkotja. Ile de france kossal termékenyített, ebből születtek az F1, majd R1-es anyautódok.

Tavaly további száz törzsanyát vásárolt, amikhez Balmazújvárosból szerzett be tenyészkosokat.

Az a célja, hogy a birka ne sovány gebe legyen, hanem elegendő hús legyen rajta, és nemcsak fajtaváltást hajtott végre ennek érdekében, hanem az intenzív juhtartás felé vette az irányt.

Az intenzifikálás egyik alapfeltétele a takarmányozás. Télen napi 3,5 kilogramm takarmányt kapnak nála a juhok, amiben 1,5 kilogramm a lucernaszenázs (1 kg 22 fo­rintba kerül), 1–1,2 kilogramm a kukoricaszilázs (1 kg 18 forintba kerül) és 0,8 kilogramm a jó minőségű széna (1 kg 16 forintba kerül). Mindezt etetőkocsival vágják és keverik össze, majd juttatják a juhok elé, zárt etetőkbe.

A technológia másik része, hogy a munkaerő-takarékosság jegyében legelőkerteket alakítottak ki. Nyáron ott legelnek az anyák, amelyek ellés után rögtön az imént bemutatott téli abrakot kapják. Addig kapják, amíg bárány van az anya alatt, és az összes tejet a bárányok szophatják ki.

Meggyőződése, hogy a juhtartásban is csak az efféle intenzív takarmányozás vezet eredményre, mert Magyarországon legfeljebb 3-4 hónapig van elegendő fű a legelőn a juhok számára.

Azon a 3–4 hónapon kívül a jószág csak a földet nyalja és kóborol, akár 16–18 kilométert is megtesz naponta. Így aztán nem csoda, hogy lefogy. A juhok kondíciójának folyamatos megőrzéséhez és szinten tartásához kell a napi 3,5 kilo­gramm jó minőségű takarmány.

Ennél a fajta gazdálko­dás­nál nem kerülhető meg a Nyakas András vezette Nyakas Farm jótékony hatása. Összesen 4500 szarvasmarhát, azon belül
2200 tehenet tartanak, amelyeknek évi 20 ezer tonna szilázst és 8 ezer tonna lucernaszenázst készítenek, valami elké­pesztően jó minőségben. Ezen felül termelnek még őszi rozskeveréket, árpát és tritikálét, amiből tavasszal szintén szenázst készítenek. Ebből a mennyiségből nemcsak a 4500 szarvasmarha tápanyagigénye elégíthető ki, hanem elegendő
2000 juh intenzív takarmányozására is. Különösen úgy, hogy a közelmúltban
500 hektáron kiépítették az öntözést, és újabb 400 hektár öntözhetővé tételére pályáznak.

Nyakas András szerint öntözés nélkül másodvetéses takarmánytermesztést foly­tatni kész hazardírozás, sőt, így legalább egyharmaddal nagyobb a hektáronkénti termésátlag, mint öntözés nélkül, azaz átlagosan eléri az 50 tonnát. Nyakas András egyébként azt vallja, hogy a juhászat nem űrtechnológia, a jószágot szerető ember könnyen meg tudja tanulni. Náluk a juhnak megvan még az az előnye, hogy trágya keletkezik utána. Korábban szalmát vásároltak az eladásával szerzett bevételből. Ma ennek nincs meg a piaca, pedig a szerves trágyára szükség van a termőtalajok elsavanyosodása ellen. Lenne is mindjárt egy eretnek javaslata: valami módon azokat a gazdákat támogassák kiemelten, akik istállótrágyát használnak a növénytermesztésben. Ha ezt sikerülne elérni, nem nagyon kéne izgulni, hogy 20–30 év múlva vajon mi lesz pótolhatatlan nemzeti kincsünkkel, a termőtalajjal.

Az üres állatok napközben a legelőt járják, de télen azok is az intenzív takarmányt kapják. Különösen nyár végén kell odafigyelni rájuk, mert addigra megkopik a legelőfű. Ilyenkor kipótolják a juhok takarmányadagját, hogy ne a kevés legelőfüvön kelljen tengődniük.

Bár Nyakas Tamás csak 4 évvel ezelőtt kezdett a juhászatba, mára az anyajuhállománya több mint 1100 állatot számlál. Ebben benne vannak a saját magának meghagyott toklyók, emellett az állományhoz tartozik a háremszerűen tartott tenyészkosállomány. Tervszerű a tenyésztés, amihez hozzátartozik a vemhességvizsgálat és az okszerű pároztatás.

Az eredményei alapján nincs oka panaszra.

Az első 300 anyajuhtól 440 bárány született, a minimális elhullás leszámítása után.

A termékenyítést három időpontra koncentrálja: december 1-jére, április 1-jére és szeptember 1-jére. Ezzel a sűrített elletéssel 2021. januárjában 441 bárányt tudtak leválasztani a 300 ellésből.

A második ellés legutóbb májusban kezdődött. Ez esetben 500 anyajuhot termékenyítettek, amiből 441 mutatott vemhességet, és végeredményben 550 bárány született a csoportban. Amennyire csak lehet, igyekszik higgadt maradni a fiatal gazda, ezért csak 1,3-szoros bárányszaporulattal számol. Ebben közrejátszik, hogy űzetés előtt az anyajuhok vitaminos nyalósót kaptak. A gyakorlatban a háromszori vemhesítést és a 30 százalékos ikerellést nézve két bárány jut egy anyajuhra, ő mégis igyekszik visszafogottnak lenni, mert sohasem baj, ha a valóság felülmúlja a várakozást. Amikor papír és ceruza került elő, kiderült, hogy Nyakas Tamásnál 42 százalékban ikerellést produkál az ile de france.

A bárány értékesítési áráról jelenleg csak elismerően lehet nyilatkozni: kilogrammonként 1300–1400 forintot fizet érte a felvásárló.

Azért nem árt odafigyelni a forint gyengülésére az euróhoz képest, no meg arra, hogy a pecsenyebárány a világ minden piacán prémium terméknek számít.

A jövedelmezőségben sokat segít a mostani 10 ezer forintos anyánkénti támogatás, és a hazai állomány csökkenése miatt valószínű, hogy a közeljövőben tovább nő ez az összeg. Az anyajuh-támogatást egyébként célszerű volna növelni, hogy a szaporító állomány ne öregedjen el, időről időre sor kerülhessen a frissítésére. Nyakas Tamás összesen három dolgozót alkalmaz a több mint 1200 juhból álló állományhoz, mindet tisztán, hivatalosan, bejelentve. Az ő juhászata ilyen körülmények között nem veszteséges. Igaz, nem is túl nagy a nyereség rajta. De ne feledjük, hogy csak 4 éve kezdett el birkával foglalkozni.

A báránynevelést teljes egészében tejre alapozza, így 2 hónapos korra eléri a 20 kilogrammos választási testtömeg.

Erre ráhizlalnak még legalább 4 kilogrammot. Egy kilogramm bárányhús előállításához 4,5–5 kilogramm báránytáp szükséges. Mindennek azért kezd egyre nagyobb realitása lenni, mert Nyugat-Európában állandósulni látszik a nagy súlyú bárányok kereslete.

A gazdaságban 500 állattal számolnak egy juhászra. Nyakas Tamás hamarosan 2000 anyajuhot tervez tartani, amihez összesen négy alkalmazott munkájával számol. Azaz a jelenlegi három dolgozó mellé csupán egyetlen ember munkába állítását tervezi.

Fölvetődik az a szakmai kérdés, hogy ikerellésnél hogyan alakul a bárányok testtömege és növekedése. Eleinte valamivel kisebbek az újszülött bárányok, de mire elérnek a szopás végére, nem lehet különbséget tenni az ikrek és az egyedüliként ellett bárányok között. Arra pedig igencsak odafigyelnek, hogy amelyik anya gyengén produkál az ikerellésben, azt azonnal leselejtezzék.

Elvárják, hogy az anyajuhok 2 év alatt háromszor elljenek. Amelyik erre nem képes, azt rögtön kiszelektálják.

Nyakas Tamás rá van kényszerülve az intenzív tartásra, mert a birkáknak csupán 70 hektár legelője van. Extenzíven jóval kevesebb állatot tudna felnevelni és értékesíteni a mostaninál, így intenzíven viszont több állat nyerhető egységnyi területről, és a jövedelmezőség is jobb.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság