0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Lúdágazati körkép – Csökkenő kereslet és termelés

A hazai víziszárnyas-ágazat folyamatosan a talpon maradásért küzd. A termelékenységet befolyásolta a madárinfluenza-járvány, emellett a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódó korlátozások is visszavetették a lúdágazat termelését.

-A húshasznú és a hízott liba fogyasztásában is érezhető a kereslet csökkenése – ismertette Látits Miklós, a Baromfi Termék Tanács lúdágazatának titkára. – A háztáji termelés visszaszorulóban van, a ludakat a helyi piacokon tudják értékesíteni élő vagy vágott formában. A vágóüzemek árualapját előállító termelők akár több ezer madarat is tartanak, de számukra az integrátorral való megállapodás a célszerű az értékesítés érdekében.

A lúdágazatban mintegy 8 meghatározó integrátor fogja össze és irányítja a termelést.

Az Alföldön nagyobb hagyománya van a libatartásnak, mivel itt él a legtöbb víziszárnyas. A végtermék szempontjából vágóbaromfinál különbséget kell tenni a hús és a hízott hasznosítású szárnyasok között. A húshasznosítási iránynál figyelembe kell venni a külföldi konkurenciát is, például a vágott áru piacán a lengyel kínálatot.

A hízott libamáj piacai

Magyarország a legnagyobb hízott libamáj-előállító. Mivel Izraelben betiltották a töméses hizlalást, a kóser libamáj-előállítás nagyobb részben Magyarországra tevődött át, így a hízott áru tekintetében mind a hús, mind pedig a máj jelentős exportcikke lett az országnak.

A legtöbb libahúst német nyelvterületre, az uniós országokon belül elsősorban Németországba, Ausztriába, Svájcba exportáljuk.

A libamájat francia nyelvterületen rendelik legnagyobb mennyiségben, ezenkívül még Japán is jelentős a piaca a magyar libamájnak.

Távol-Keletre, elsősorban Kínába pedig az európai fogyasztásban nem jellemző fejet, lábat, libanyelvet és nyakat szállítjuk.

A Lúdszövetség tagsága önkéntes, azonban szinte kivétel nélkül tagja az összes feldolgozóüzem, nagy- és kistermelők, a keltetőüzemek és tenyésztő vállalkozások jó része. A teljes termékpálya szereplői megtalálhatók a szervezeten belül. Amennyiben valaki támogatást akar igényelni, ahhoz szükséges egy szakmai szervezethez való tartozás. A Lúdszövetség szolgáltatja az információt az állam és a hatóság részére, kérésükre a kártalanítási értéket is a terméktanács határozza meg. Tehát pontos adatok állnak rendelkezésükre a ágazat helyzetéről.

Tavaly a madárinfluenza-járvány hónapokra megbénította a gazdaságot azzal, megsemmisítették az állomány nagy részét.

Az ágazatnak nagy segítséget jelent az állatjóléti támogatás, amely 2007 óta működik. Ezt az utolsó fillérig a magyar költségvetésből finanszírozzák – az EU jóváhagyásával és a terméktanács javaslata szerint. Ennek alapján kiderül, hogy milyen jogcímeken, mennyi támogatásban részesülhetnek a lúdtartók.

Húslibatartás és integrátorok

A Tranzit-Ker Zrt. és a Lúdszövetség elnöke, Szabó Miklós hozzáteszi, tavaly az általa tulajdonolt cégcsoport az összes vágásra került (kb. 2 millió) húsliba mintegy háromnegyed részét feldolgozta.

2020 eleje óta tapasztalható lúdhús­fogyasztás csökkenése mellett érdemes megfigyelni, hogy a konkurens terméknek tekinthető kacsahús mára – ellentétben a libával – mindennapi fogyasztási cikk lett.

Magyarországon a megtermelt 22 millió pecsenyekacsa 36 százalékát a Tranzit-Ker Zrt. vágóhídjain dolgozták fel. Ezzel a legnagyobb integrátornak számít az országban, őt követi a Hungerit Zrt. (Szentes) és a Bács-Tak Kft. (mélykúti vágóhíd) – a húslibák legnagyobb előállítói. A hízott liba vágása legnagyobb mennyiségben Orosházán (Pannon Fine Food Kft.), Kiskunfélegyházán (Integrál Zrt.), illetve még Jászberényben, Kiskunhalason és Csengelén történik. A húslibatermelők ehhez a 6-8 feldol­gozóüzemmel rendelkező integrátorhoz csatlakoznak, ahol a húsliba­termelés mintegy 88 százaléka kerül feldolgozásra.

A termelő által beszállított madarakat mindenképpen ellenőrzött, minősített vágóhídon kell levágni. Az ágazatban akad olyan termelő is, aki rendelkezik a kritériumoknak megfelelő vágóhíddal, emellett keltetővel és törzsállománnyal, illetve takarmánykeverővel és megfelelő nevelőfelülettel is.

A Tranzit-Ker Zrt.-nek több mint 60 állattartó telepe van, és számos kisebb-nagyobb termelővel van szerződésük a madarak átvételére.

A vágóhidak meghatározzák a mennyiséget, sok esetben a nagy integrátor adja a napos libát és a tápot is. A kistermelő saját telepén felneveli a madarakat, majd az integrátor előre meghatározott árakon visszaveszi azokat.

Mi az, ami jelenleg a legnagyobb problémát okozza az ágazatban?

– A járványokon kívül a legnagyobba csapást az egekbe törő takarmányárak jelentik az ágazatnak. A megemelkedett ár miatt magas lett az előállítási költség, és sajnos a vevők nem fizetnek annyit, hogy rentábilis legyen a termelés és az értékesítés aránya. 2020-ban egyértelműen veszteséges volt az ágazat, ami hosszú távon fenntarthatatlan a termelők tartalékainak apadásával.

Hogyan teheti meg, aki az integrációs körbe szeretne becsatlakozni?

– Ha az illető lakókörzetében nincs víziszárnyas-feldolgozóüzem, a Baromfi Termék Tanácsnál tud érdeklődni. Készségesen adunk tanácsot, hogy bejuthasson a termelni akaró integrációs körbe.

Kistermelői szempontból, mennyi az élő liba felvásárlási ára? Miként lehetne ezt forintosítani?

– Nem szoktuk konkretizálni az árat, mert hetek múltán teljesen megváltozhat.

Jelenleg kifejezetten alacsony az élő liba ára, már-már hasonlatos a sertéshúshoz, majdnem a duplájáért vesszük át élősúlyban számolva.

Minden ágazatra érvényes, hogy az tud a piacon megmaradni, aki exportra termel, versenyképes terméket állít elő nemcsak Magyarországon, hanem EU-ban és a világpiacon is, és a fajlagos előállítási költsége egyre alacsonyabb az automatizációnak köszönhetően. Aki nem áldoz a fejlesztésre, az biztosan lemarad, és nem tud versenyképes áron termelni. Ezt többnyire saját erőből kell megoldani. A kockázat közös mind integrátori, mind termelői és beszállítói oldalon.

Libatartás családi gazdaságban

Az Oláh család Nyíradonyban 1989 óta foglalkozik libatartással. Eleinte tépőlibáik voltak, a Tranzit-Ker Zrt.-hez 2010-ben csatlakoztak. A cégcsoport nyírgelsi vágóhídja 16 kilométerre található Oláhék telepétől. Ifjabb Oláh János közgazdász, a családi gazdaság tagja beszélt a gondjaikról. Övé a menedzseri, a könyvelési tevékenység, valamint a pályázatok felkutatása. Édesapja foglalkozik a logisztikai problémák megoldásával, míg édesanyja őstermelő, a nővére pedig fiatal mezőgazdasági vállalkozó.

Az elmúlt évtizedekben több céggel is kapcsolatban voltak, de a mostani integráció bizonyult a leggyümölcsözőbbnek.

Február végén kezdenek kelni a napos libák, ez időben telepítik az első turnust, egyszerre 20-24 ezer madarat is elhelyeznek. Aztán több turnusban, rotációban évente mintegy 140-150 ezer libát nevelnek fel. A madarak 13-14 hetes korig vannak a nevelőnél, tápot az integrátortól kapják, az istállókat automatizálták, a takarmányt, az itatást, a fűtést és a szellőztetést digitálisan szabályozták. A folyamat végén a Tranzit-Ker Zrt. visszavásárolja a felnevelt állatokat.

Ifjabb Oláh János hangsúlyozta, hogy év elején fix áron állapodnak meg. A napos jószágot a cég adja, a tápot is ő keveri, ezt levonják a felvásárlási árból, a két összeg különbözete pedig a termelő árbevétele lesz.

A technológia segítségével évről évre ugyanazzal a minőséggel és darabszámmal tudják zárni az évet.

– Nem érezzük ezt munkának, mert ez az életünk – mondja a fiatal menedzser. – Amit mi csinálunk, az integrációban nagynak mondható. Aki akar, annak van lehetősége ezzel foglalkozni. Mi a gazdaságunkban prevencióban gondolkodunk, és kevés antibiotikumokat használunk. Az istállókban mélyalmos technológiát alkalmazunk, az alomréteg nagyobb részét saját szántóföldjeinken dolgozzuk be. Ezeken a területeinken kalászosokat vetünk, amit az állomány takarmányozására használunk fel. A jövedelmezőséghez a darabszám nagyon fontos, így tartva alacsonyan fajlagos költséginket. Terveink szerint a kacsaágazatban is szeretnénk érvényesülni, ezért az egyik libatelepünket átalakítjuk erre a célra.

A kacsával is nagy mennyiségben érdemes foglalkozni, hiszen a piacon keresett állatról van szó.

Amennyiben meglesznek a szükséges engedélyek, jövőre kb. 6-700 ezer kacsával szeretnénk indítani az évet. Az istállók kialakításán jelenleg is dolgozunk, amire rámegy az idei évünk.

Hízóágazat – most még nem húzóágazat

A Green-Divizió Kft. ügyvezetője, Kutni József szintén a visszaesésről beszélt. Magyarország 2019-ben 2 millió hízott libát állított elő. Ez 2020-ra 1 250 000 darabra csökkent, melyből a legnagyobb mennyiségben Németországba exportálunk. Egy normál évben Magyarország 1400 tonna libamájat exportál világszerte: Izraelbe 450, a tengerentúlra 200, az európai értékesítésre 750 tonna kerül. Utóbbi legfőbb felvevő piaca a francia és belga tovább feldolgozó ipar, amely késztermékként szállítja a világ minden pontjára.

A belföldi fogyasztás körülbelül 100 tonna.

Tartják a kapcsolatot a kistermelőkkel (beszállítókkal), és ha igen, milyen feltételekkel kötnek velük szerződést?

– Cégünk mindig is arra törekedett, hogy szoros üzleti kapcsolatot tartson fent a hagyományos kistermelőkkel. Ezt természetesen szerződéses jogviszonyban végezzük, melynek lényege, hogy kihelyezzük a termelőhöz a tömésre szánt állatokat, a takarmányt, majd a felnevelt állatokat visszavásároljuk egy előre kidolgozott árrendszer alapján.

A legjelentősebb termelői bázisunk Bács-Kiskun megyében van, de szép számmal akadnak termelőink Csongrád-Csanád megyében, Békésben, illetve Hajdú-Biharban is.

Milyen lépéseket lehet tenni a hízóliba-ágazat jövőjéért?

– Számunkra a gazdasági helyzet hektikusságát nemcsak a járványhelyzet alakulása határozza meg, hanem komoly hullámzásokat okoz az 1-3 évente előforduló madárinfluenza-járvány is. Természetesen ez utóbbi ellen több-kevesebb sikerrel lehet védekezni a járványvédelmi intézkedések betartásával.

A piaci mozgásokat részben ellensúlyozni tudja az a tény, hogy hízottliba-termékeket lényegében kizárólag Magyarország állít elő, így az értékesítés bizonyos időszakokban történő korlátozásával a kereslet-kínálat szintje valamelyest kiegyenlíthető.

Olyan tartósítási eljárásokat alkalmazunk, mint például a gyorsfagyasztás, amely azokban az időszakokban is lehetővé teszi a termelést, amikor a kereslet korlátozottabb. A szezonban ellenben előhűtött termékekkel nem tudjuk kielégíteni a mennyiségi igényeket, így ilyenkor a korábban termelt fagyasztott termékekkel elégítjük ki a piaci igényeket.

Mi az, ami jelenleg a legnagyobb fejtörést okozza a hizlaló­ágazat­ban, és hogyan próbálják megoldani?

– A legnagyobb problémát az ágazatban az önköltség jelentős emelkedése okozza, ami több tényezőből tevődik össze. Egyrészt a takarmányárak robbanása miatt az árualap előállításának költsége is jelentősen emelkedett, másrészt a madárinfluenza-járvány elleni védekezés szabályainak betartása is komoly többletköltséggel jár. Ezzel szemben a világjárvány okozta keresletcsökkenés nem teszi lehetővé az így szükségességé váló áremelést.

Ilonka Mária

Forrás: Kistermelők Lapja