Számos szakértői vélemény szerint a juhtej jelentős antioxidánsként hat, amelynek A- és E-vitamin-tartalma erősíti az immunrendszert, valamint a benne lévő nagy mennyiségű nukleotid csökkenti a rákbetegség kialakulásának kockázatát. A juhtej koleszterin-tartalma alacsonyabb, mint a tehéntejé, továbbá a magas fehérjetartalma serkenti a növekedést és a fejlődést.
A FranceAgriMer felmérése szerint 2019 végén 24,5 millió tejelő anyajuhot számláltak Európában, 2,2%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A legtöbb országban a tendencia csökkenő, így Görögországban 6,7%-ot, Olaszországban 3,9%-ot és Spanyolországban 4,1%-ot képvisel, viszont legnagyobb juhállomány Romániában, ahol az anyajuhok száma 2%-kal, míg Franciaországban 3,1%-kal nőtt. Tavaly a pandémiát az olasz piac igencsak megsínylette, miután a termelés helyreállt a 2019-es válságból – a Pecorino Romano sajtexportja például 23%-ot zuhant. Mindez azzal magyarázható, hogy e sajtféleség előállított mennyiségnek egyharmada az Egyesült Államok vezető felvevőpiacára kerül, ahol ezeknek a termékeknek a szállítása a járványvédelmi intézkedések miatt leállt. Ezenkívül az idegenforgalom visszaesésének eredményeként, Olaszországban a belföldi kereslet is csökkent.
Ellenben Spanyolországban az elmúlt évben növekedett a begyűjtött juhtej mennyisége. Ha a piacot a Covid-19 meg is zavarta, az éttermek iránti keresletcsökkenést részben ellensúlyozta a háztartási vásárlások megugrása (+13% az első félévben).
Kína vezető szerepet játszik a juh- és juhtejtermékek termelésében. A Föld legnagyobb juhállományával rendelkező ország a lista élén áll (ábra), ami nagyban köszönhető az ágazat technológiai támogatásának. A legjelentősebb tejtermelés Qinghajban és a Tibeti-fennsíkon zajlik, emellett a gazdálkodók a húsukért is tartják a jószágokat, hogy a növekvő népesség számára biztosított legyen elegendő mennyiségű juhhús. Ennek a folyamatos fenntartása, valamint a rendszeresen jelentkező homokviharok komoly kihívások elé állítják a kínai juhágazatot.
Több mint négymillió gazda foglalkozik juhtenyésztéssel. Ennek egyik oka, hogy a törökök előnyben részesítik a juhtejtermékeket (tejek, sajtok, joghurtok) a marha- és kecsketejtermékekkel szemben. Ezenkívül a hagyományosan évente megrendezett ünnepségeken a juhokat áldozatként is bemutatják, ilyenkor több mint 2 millió juhot áldoznak fel. Az ország juhtermelése meghaladja az évi egymillió tonnát, juh- és tejtermékexportja főként Libanonba, Kuvaitba és Dubajba irányul.
A vágójuh- és a juhtejtermelés az egyik legdinamikusabb és legelterjedtebb gazdasági tevékenység Görögország vidéki területein. Az évi juhtejtermelése évente 705 000 tonna (ábra). A Chios fajta az egyik legnépszerűbb tejhasznosítású fajta Görögországban. A juhtejet joghurt- és sajtkészítés alapanyagaként dolgozzák fel.
E juhoknak a teje kiváló minőségű, továbbá jelentős mennyiségű zsírt tartalmaz. A juhokat tavasszal a hegyi legelőkre hajtják, télen pedig visszaterelik azokat a sivatagba. A juhhús és a juhtej a legtöbbet fogyasztott állattenyésztési termékek listájának élén áll Szíriában. A fogyasztáson túl a juhtenyésztés az egyik fő forrása a szíriai gazdaságnak. Az élelmiszer hiánya és a termékek csomagolásának megoldatlansága jelentik a fő kihívást a szíriai juhtenyésztésben, különösen a sivatagos területeken.
Biojuhtej, Svájc
Svájc biojuhtej-termelése az elmúlt években folyamatosan növekedett. 2018 óta a juhtejmennyiség stabilizálódott, ami azt jelzi, hogy a keresletet eddig sikerült kielégíteni. A biojuhtej előállítása gazdságilag továbbra is vonzó iparág mindaddig, amíg több kedvező tényező ezzel együtt jár.
Az Agristat (Svájci Mezőgazdasági Statisztika) hivatalos adatai szerint jelenleg 14 500 egyedet tartanak nyilván az országban. Az összes juhtejtermeléshez viszonyítva a biojuhtej százalékos aránya imponáló. Valójában a tejelő juhok közel 75%-át a Bio Suisse (Svájci BIO) irányelvek szerint tartják.
A juhtej továbbra is hiánycikk, Svájcban a teljes beszállított tejnek csak 0,17%-át teszi ki. Az ökológiai tejgazdaságok vitathatatlanul profitálnak a nagyon vonzó tejárból. Ez utóbbi kilónként 2,80 és 3,20 CHF (svájci frank) között ingadozik. Azoknak a termelőknek, akik el akarják kezdeni az ökológiai juhtej előállítását, először piacot kell találniuk, ismerniük kell a termelendő tej mennyiségét, és biztosítaniuk kell a megfelelő megtérülést. A tehéntej esetétől eltérően, az ökológiai juhtej termelői teljes mértékben a kereslethez igazítják termelésüket.
Szezonalitás
A szezonalitás meghatározó szerepet játszik a juhtej termelésében.
Az a tény, hogy a vevő 40 centtel többet fizet a literenkénti tejért a tél folyamán (októbertől márciusig), 40 centtel kevesebbet nyáron (április és szeptember között), döntően befolyásolja a forgalmat annak az időszaknak megfelelően, amikor az elletés zajlik. A téli tej termelését azonban könnyebb eltervezni, mint megvalósítani, mivel ez azt jelenti, hogy a bárányozásnak ősszel kell megtörténni. Ez az időszak a juhok ivarzásának természetes időszaka, nem pedig az elletésé. Az őszi elletésnek egyik módja az, hogy mesterségesen meghosszabbítják a nappali órák hosszát azáltal, hogy a világítási program segítségével az anyajuh átvált a késő őszi időszakhoz hasonló naphosszra. Ez a megoldás magában foglalja a világítási idő 70 napos meghosszabbítását. Amikor tavasszal félbeszakítják a programot, a megvilágítás időtartama hasonló lesz az ősszel bekövetkező nappali órákhoz, ami az anyajuhoknál végül ivarzást vált ki.
Egy dolog biztos: kísérletezni kell, és nem szabad arra számítani, hogy minden évben azonos mennyiségű téli tejet lehet termelni.
Forrás: FranceAgriMer, Agristat
Toldi Gyula PhD
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Kaposvári Campus