Németországban néhány áruházlánc egységes, független szakértők által kidolgozott jelölésrendszert alkalmaz arra, hogy átláthatóan tájékoztassa a vásárlókat, milyen állattartási-állatvédelmi körülményeket biztosítanak abban az üzemben, ahonnan a felcímkézett húsáruk származnak.
Négy fokozata van, az 1-es a hagyományos zárt tartást jelenti az alapszintű állatvédelmi normákkal, a 4-es pedig a prémium szint, amikor az állatok az idejük minimum felét szabadban töltik.
A 2-es és a 3-as az ezek közötti átmenet, mindegyiknél a jogszabályban előírtnál magasabb szintű állatvédelmi normáknak kell megfelelni (pl. az egy állatra jutó területet tekintve, illetve a monotonitás csillapító intézkedéseket illetően). Külön előírások vonatkoznak csirkére, pulykára, sertésre, tejelő és húscélú szarvasmarhára, kacsára.
A Kaufland azt jelentette be nemrég, hogy július elsejétől nem forgalmaz többé 1-es szintű tartásmódból származó sertéshúst, a Lidl pedig az év végéig fokozatosan teszi meg ezt a lépést. A baromfihúsnál már mindkét lánc korábban meglépte ezt a szintet.
– idézi az agrarheute.com.
A további tervek is ambiciózusak. A Kaufland 2023-ig meg szeretné duplázni a 3-as és 4-es szintű tartásmódból származó sertés- és baromfihús arányát; a Lidl pedig 2025-ig szeretné teljes húsáru-szortimentjében a 2-es szintet tenni alap standardnak, saját márkás termékei között pedig növelni a 3-as és 4-es szint arányát (a 2-es szint követelménye sertéstartásban egyebek között az állatonkénti 0,825 m2 felület, ami 10%-kal több, mint amit a jogszabály előír).
Mindkét lánc szóvivői hangsúlyozzák, hogy ezt csakis a szerződött beszállító partnerekkel együttműködésben valósítható meg,
olvasható az agrarheute.com cikkében.