Bellon Zsolt, a faiskola vezetője az évtizedek alatt összegyűjtött tudást a gyermekeinek igyekszik átadni. A nemzedékváltás náluk sikeres, a családi vállalkozást hat gyermekéből három már biztosan továbbviszi.
Az egykori tsz területén hozta létre vállalkozását Bellon Zsolt édesapjával, Bellon Gáborral közösen 1986-ban. Az első években csak gyümölcsfaiskolát működtettek, gazdaságuk a kilencvenes évek gyümölcstelepítési pályázatainak köszönhetően megerősödött, a nagyobb fejlesztésekre is abban az időszakban került sor.
A faiskola vezetője nagy hálával emlékszik vissza, hogy milyen sok díszfaiskolás kollégától kaptak szakmai támogatást, amikor még csak tanulgatták a fortélyokat. Az akkor megtapasztalt összetartás és önzetlen segítőkészség nagyon jó élmény volt számukra, hiszen a gyümölcsfaiskolás területen ez nem volt jellemző.
Nagykereskedelmi forgalom
Jelenleg 50 hektár saját, öntözhető földterületük van, ami kevésnek bizonyul ahhoz, hogy a gyümölcsfaiskolában kötelező, és a díszfaiskolában ajánlott forgókat be tudják tartani és pihentetni tudják a földet, ám szerencsére jó a viszony a szomszédokkal, és egymás közötti földcserékkel meg tudják oldani a helyzetet. Szeretnék a területüket növelni is, ám a környezetükben nagyon drága a föld, és nehéz hozzájutni.
Éves szinten 120 ezer szemzést és 120 ezer téli kézben oltást végeznek a kollégák és a családtagok. Szerencsések, hogy több jó képességű, szakmaszerető, zöld ujjú munkatárssal büszkélkedhetnek, s Bellon Zsolt reméli, hogy a fiatalabb kollégák betanításával a jövőben sem okoz gondot a 240 ezer tételes szaporítás.
Az árbevétel egyenlő arányban származik a gyümölcsfaiskolai, a szabadgyökeres és földlabdás díszfaiskolai (lombos díszfa, örökzöld, magnólia), valamint a konténeres növények értékesítéséből.
A faiskolára elsősorban a nagykereskedelmi forgalom jellemző, nem kereskednek mások növényeivel, csak a saját termékeiket árusítják. A kertészeti árudák igényei miatt nagy fajtaválasztékkal dolgoznak mind gyümölcsoltványokból, mind a díszfákból, jelenleg összesen 200 fajtát forgalmaznak több méretben. Bellon Zsolt szerencsésnek tartaná, ha tudnának úgy szakosodni, mint a külföldi faiskolák, de a magyarországi piaci helyzetben erre egyelőre nincs lehetőség.
Kínálatuk összeállításánál egyik elvük az, hogy a faiskola nem botanikus kert: amelyik fajtákból, nem tudnak legalább 100 darabot adni, azokat kihúzzák a listából. A lombos díszfákat 8/10/12 méretig nevelik.
A fiatal díszfák nevelése közismerten nehezen vagy egyáltalán nem gépesíthető, kézimunka-igényes folyamat, amelyhez ráadásul szakemberek kellenek. A törzsneveléshez egy évben közel 40-50 ezer nádpálcát szúrnak le.
A faiskolai tevékenységhez szükséges gépek, növényvédő szerek, műtrágyák ára fokozatosan nő, mindezeket a költségeket csak nehezen tudják érvényesíteni a termékek árában. Emellett a faiskolások dolgát is megnehezítik az időjárási viszontagságok, a magasabban képzett munkaerő hiánya, ezek a tényezők egyértelműen befolyásolják a termelés hatékonyságát.
Keresik a konténeres fákat
Bár jelenleg a díszfák nagy részét szabadgyökeresen értékesítik, arra törekszenek, hogy ezek arányát minél lejjebb szorítsák. A faiskolában a nagy választék érdekében sűrű térállásban nevelik a növényeket, ezért egyelőre nem tudják mindenhol használni a földlabdázó gépet, de a közeljövőben már nagyobb sortávra fognak telepíteni.
Kollégáik idősödnek, őket is kímélni szeretnék, ezért egyre inkább a konténeres díszfakészletet fogják növelni. A hatékonyság javításához a jelenlegi pályázati lehetőséget kihasználva szeretnék megújítani, erősíteni a díszfaiskolai gépparkjukat. A legnagyobb mennyiségben termelt, és a jó talajadottságok miatt viszonylag gyorsan és kiváló minőségben nevelhető fáikat azonban továbbra is jellemzően szabadgyökeresen nevelik majd.
A díszfák közül meghatározó a Salix Hakuro Nishiki és a Salix caprea Kilmarnock, ezek nagy részét hazai áruházláncokba szállítják. Idei újdonságként törzses, kétéves vérszilva-oltványt kockacserépben nevelnek, amely már mutatós, virágzó és jól szállítható praktikus méret. Tapasztalataik szerint mind nagyobb az igény a konténeres gyümölcsfákra. A konténeres növényekkel megnyújthatják a szezont, és az így nevelt fák jobban erednek, sőt egyes gyümölcsfák, például a kajszi gyorsabban fordulnak termőre is. A konténertelep méretét további egy hektárral tervezik bővíteni.
Választásuk többek ajánlása alapján a Kekkila keverékre esett, amelyhez köbméterenként 5 kilogramm Osmocote-ot adnak. Ezzel a közeggel csak kedvező tapasztalatuk van, a növények nagyon jól fejlődnek benne, a szállítás és az árudai gondozás során is jól tartja a vizet.
Divat a gömbkorona
A díszfaiskolai ágazatot fellendítette, hogy a pandémia ideje alatt nőtt a kertészkedés népszerűsége, és az emberek egyre környezettudatosabbakká válnak. Lombos díszfákból a nagy keresletnek megfelelve növelték a gömbkoronás példányok arányát, ahol kihívás a minőségi törzsnevelés. Azoknál a fajoknál, amelyeknél nehéz törzset nevelni, közbeoltással érik el a kívánt minőséget.
Nagy igény van gömbkőrisre (pl. Fraxinus ornus Mecsek), kislevelű hársra (pl. Tilia Cordata Greenspire), szivarfára, gömbakácra, ezekből a jövőben többet szeretnének termelni. Jó minőségű gömbjuharra is nagy a kereslet, azonban az utóbbi években a szemzés eredése nem volt megfelelő, reményeik szerint tavaszi oltással jó eredményeket tudnak elérni. Ehhez nagy segítség a kiváló minőségű talaj, mert vadcseresznyéből és akácból, de akár kőrisből is tudnak gyorsan, akár két év alatt oltásra kész egyenes törzset nevelni.
Keresik a helyettesítésére alkalmas fajokat, fajtákat, az űrt most oszlopos gyertyánnal (Carpinus betulus Fastigiata), babérmeggyel (Prunus laurocerasus Novita) és korallberkenyével (Photinia × fraseri Red Robin) próbálják kitölteni.
Így kerültek be a termesztésbe a magnóliafajták, a Magnolia soulangeana Susan és Rustica Rubra fajtákból évente 3-4 ezer darabot értékesítenek. A talaj magas pH-ja (6,5) miatt azonban évente többször kell kijuttatniuk vas- és káliumlombtrágyát. Törzses magnóliára is van igény, sokan kedvelik és keresik, a tapasztalatuk szerint a Magnolia kobusra oltott fajta lassú növekedésű, csak a törzsnevelés 3-4 évig tart és a nemes rész is lassan fejlődik rajta, ennek a többletköltségét nem lehet érvényesíteni az árban. Ezért többnyire M. soulangeanából nevelnek egyenes törzsű növényeket.
Szakmai alázat
Noha leginkább nagy tételben értékesítenek, a faiskolában a kiskertes vásárlókat is kiszolgálják, bár ez nagyon időigényes feladat. Bellon Zsolt kezdő faiskolásként egy vetőmag-forgalmazó cégnél dolgozott, ahol a cégvezető, Sedlák Lajos egy telefonhívással eladott 100 vagon vetőmagot Oroszországba, a következő percben pedig egy betérő vásárlónak egy darab gyümölcsfát értékesített nagy lelkesedéssel. Több időt fordított ennek az egy vásárlónak a kiszolgálására, mint a 100 vagon vetőmag eladására. Ez a szakmai alázat példaértékű minta volt, emlékezett vissza a faiskola vezetője.
