0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A tisztább levegő növelte a kukorica és a szója terméshozamát

A gazdálkodók mindig keresik a módját annak, hogyan növelhetik a terméshozamot. Néhány tényezőt azonban nem tudnak befolyásolni - például a körülöttük lévő levegő minőségét.

Egy Stanford vezette új tanulmány szerint azonban az 1999 és 2019 közötti szennyezéscsökkentés az említett időszakban a kukorica- és szójababhozam növekedésének mintegy 20 százalékához járult hozzá – ez évente mintegy 5 milliárd dollár értékű összeg.

Az Environmental Research Letters című folyóiratban közzétett elemzésből kiderül, hogy négy kulcsfontosságú légszennyező anyag különösen káros a növényekre: kukorica- és szójatermés átlagosan mintegy 5 százalékos veszteségéért tehetők felelőssé a vizsgált időszakban. Az eredmények segíthetnek az amerikai mezőgazdaság javát szolgáló technológiai és politikai változtatásokban.

„A légszennyezés hatásait a múltban nehéz volt mérni, mivel két gazdálkodó egymástól akár csak 10 mérföldre is nagyon eltérő levegőminőséggel szembesülhet. A műholdak segítségével viszont képesek vagyunk nagyon finom mintázatokat mérni és feltárni a különböző szennyező anyagok szerepét” – mondta a tanulmány vezető szerzője, David Lobell, az Élelmezésbiztonsági és Környezetvédelmi Központ igazgatója.

A kutatás rávilágít a műholdak jelentős szerepére, amellyel a szennyezés hatásait olyan léptékben lehet megvilágítani, ami másképp nem lenne lehetséges.

Ez az erő még nagyobb értéket képviselhet azokban az országokban, ahol a levegő monitorozásához és a terméshozamra vonatkozó adatokhoz kevésbé férnek hozzá.

Valami van a levegőben…

A tudósok már régóta tudják, hogy a légszennyezés nagy dózisban mérgező a növényekre is, de azt nem, hogy a jelenlegi szintek mellett a mezőgazdasági termelők terméshozamai ezáltal mennyire károsodnak. A szennyezésnek a mezőgazdaságra gyakorolt általános hatása, valamint az egyes szennyező anyagok hatásai szintén ismeretlenek maradtak.

Lobell és a tanulmány társszerzője, Jennifer Burney a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem környezettudományi docense egy kilenc államból álló régióra (Illinois, Indiana, Iowa, Michigan, Minnesota, Missouri, Ohio, Dél-Dakota és Wisconsin) összpontosítva, amely az ország kukorica- és szójababtermésének nagyjából kétharmadát teszik ki, azt mérte fel, hogy az ózon, a szálló por, a nitrogén-dioxid és a kén-dioxid milyen hatással van a terméshozamokra.

Az ózon, a nitrogén és a szénhidrogének – például az autók kipufogógázában található szénhidrogének – között hő és napfény hatására létrejövő kémiai reakciók eredménye. A szálló por, a szennyeződés, a korom vagy a füst részecskéire utal. A nitrogén-dioxid és a kén-dioxid olyan gázok, amelyek elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok erőművekben és más ipari létesítményekben történő elégetése során kerülnek a légkörbe.

„Ezt a problémát nehéz volt kibogozni, mert a különböző típusú légszennyező anyagokra vonatkozó méréseink és a mezőgazdasági terméshozamokra vonatkozó méréseink térben nem fedték egymást.”

– magyarázta Burney. „Az új, nagy térbeli felbontású adatokkal a terméshozamokat mind a szennyezésfigyelők, mind az ismert szennyezőanyag kibocsátó források közelében meg tudták vizsgálni. Ez bizonyítékot szolgáltatott a különböző szennyezőanyagok által okozott negatív hatások különböző nagyságrendűségére.”

Lobell és Burney elemzésüket 1990-ig terjesztették ki, amikor a Kongresszus elfogadta a tiszta levegőről szóló törvény módosításait, amelyek jelentős levegőminőség javulást eredményeztek országszerte. A kutatók átnézték a régió több száz megfigyelőállomásából származó légszennyezési adatokat, az erőművek kibocsátására vonatkozó szövetségi adatokat, az erőművek körüli nitrogén-dioxid műholdas megfigyeléseit, a szövetségi felmérésekből és műholdfelvételekből származó terméshozam adatokat, valamint az időjárási adatokat, hogy figyelembe vegyék a terméshozam változásokat magyarázó, ismert vegetációs időszaki körülményeket.

Meglepő eredmények

Lobell és Burney meglepődtek azon, amit felfedeztek. Az eredményeik között szerepelt:

– a négy szennyezőanyag mindegyike negatívan hatott a kukorica és a szójabab terméshozamára és a terméshozam egyértelműen nőtt, minél távolabb termesztették a növényeket az erőművektől – különösen a széntüzelésű létesítményektől

– Az egyes szennyezőanyagok egyedi térbeli mintázatai lehetővé tették számukra, hogy az egyes szennyezőanyagok hatását olyan módon szétválasszák, ahogyan azt a korábbi tanulmányok nem tudták.

A kutatók becslése szerint a négy szennyezőanyag okozta teljes termésveszteség átlagosan 5,8 százalék volt a kukorica és 3,8 százalék a szójabab esetében az elmúlt két évtizedben.

Ezek a veszteségek az idő múlásával csökkentek, ahogy a levegő egyre tisztább lett. Valójában a légszennyezés csökkenése hozzájárult a kukorica terméshozamának 4 százalékos és a szójabab terméshozamának 3 százalékos becsült növekedéséhez – ez a növekedés a kukorica teljes termésnövekedésének 19 százalékával, a szójabab teljes termésnövekedésének pedig 23 százalékával egyenlő az adott időszak alatt.

„Azt már tudjuk, hogy a tiszta levegőről szóló törvény több trillió dollárnyi előnyt hozott az emberi egészség szempontjából, ezért úgy gondolom, hogy ezek a milliárdos mezőgazdasági előnyök csak hab a tortán” – mondta Lobell. „De még ha ez csak egy kis része is a tiszta levegőből származó előnyöknek, elég nagy része volt annak, hogy képesek voltunk tovább növelni a mezőgazdasági termelékenységet.”

Forrás: agdaily.com