Két ember, két közös pont: szőlő és bor
A szőlő és a bor hozta össze a fiatal párt. – Közel laktunk egymáshoz, mégis Budapesten, a Kertészeti Egyetemen „ismerkedtünk meg” Petrával, meséli Balázs, a kezdeteket. Ma már szőlőterületek, pincék tulajdonosai és két kisgyermek szülei. Mindössze annyi közük volt korábban a szőlőhöz és borhoz, hogy Hajós környékén nőttek föl, ahol mindenkinek van szőlője, és mindenki készít bort, legtöbben csak hobbi szinten. Mindkettőjük családjában ez volt a jellemző.
Az érdeklődésük mégis efelé vezetett annak ellenére, hogy Petrát az orvosi pálya vonzotta, Balázs pedig eleinte informatikát tanult, végül mindketten a kertészeti egyetemen végeztek.
Minden egy ajándékba kapott szőlőparcellával kezdődött 2012-ben, amelyet régi tőkék, bakhátas művelés jellemezett, amihez ma is ragaszkodnak. Igaz, kilenc év alatt kilenc hektárra növekedett a szőlőterület nagysága, de jellemzően a hagyományos művelést preferálják.
Hisznek a borvidékben
Minden évben vásároltak egy-egy parcellát, lassan, a lehetőségeikhez képest növekedett a gazdaságuk, ami Balázs szerint elérte az ő határaikat.
– A személyes jelenlétben hiszek, minden téren és a szőlőben is. Ezért csak annyit vállalunk, amit mi magunk meg tudunk művelni és kézben tudunk tartani. Úgy érzem, most eljutottunk idáig. Ezután inkább a kísérletezésre, a minőségre, a letisztultságra szeretnénk a hangsúlyt fektetni.
Azt mondja, hogy a hajósi borvidék sokkal több lehetőséget rejt magába, amint amennyire jelenleg értékelik és ismerik, de ők hisznek az adottságaiban, a löszös agyagtalajban, a mészben gazdag homokos talajban, a hagyományos fajtákban.
Ezért döntöttek úgy, hogy minden egyes szőlőtőkét saját kézzel, organikus gazdálkodásban művelnek. amelynek a lényege a folyamatos jelenlét, a rengeteg kétkezi munka és a természetes anyagok használata, rézzel, kénnel, teákkal és növényi olajokkal permeteznek. Az organikus művelés nagy befektetés, ám a kézműves munkánál alaposabb, precízebb nincs az ültetvényen és a pincében sem.
Kiemelten foglalkoznak az olaszrizlinggel, a kövidinkával, a kadarkával és a kékfrankossal.
-Az ökológiai gazdálkodás nem csak egy művelési mód, ez az életfilozófiánk, hiszünk abban, hogy csak fenntartható módon képzelhető el a jövő, és ehhez mi is szeretnénk hozzájárulni a magunk kis világával, indokolja a döntésüket Balázs.
A régiben keresik az újdonságot
A borokat is tradicionális szemlélettel készítik, nem adnak hozzá, illetve nem vesznek el belőlük semmit. Az így létrejövő natúr, teljesen természetes borok a termőhelyről, a borász egyéniségéről mesélnek, ők ebben hisznek. A régi borvidéki fajtákban látják a jövőt. Keresik a régiben az újdonságot, ezért eltérő feldolgozásmódokkal más-másféle, izgalmas karakterű bor készül. Ez valójában egy kreatív, alkotó folyamat, ezért lehetséges, hogy sosem lesz náluk két évjáratban ugyanolyan bor, ami tudatos útkeresés, és amihez kezdik hozzászoktatni a fogyasztókat is.
Az első boruk egy kadarka volt, most is ez a kísérletezésük fő tárgya. Ezt a fajtát fejlesztik, csiszolják, hogy minden oldalát, különleges tulajdonságait meg tudják jeleníteni a borban.
Kivéve a nagy sikert aratott Bábelt, ami kékfrankos és kadarka házasítás.
A fő fajták mellett a hárslevelű, a tramini és a rajnai rizling is megtalálható a szortimentben. Sok kísérleti klónuk is van, még furmint kísérleti ültetvényük is, olaszrizlingből pedig tizenkét különböző változat. Ezekből a különféle tulajdonságokkal rendelkező típusokból áll össze az egész, és a pincében is ugyanígy több szüret eredménye ad egy-egy újbort.
Palackszámuk csak megközelíti, de nem éri el a húsz ezret. Minden borunkból limitált mennyiség készül, különlegességként pedig egyesével számozzák a palackokat.
Emellett külföldről is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a boraik iránt, a skandináv államokból, Távol-Keletről, és néhány európai országból is, kiváltképp azokról a helyekről, ahol nagy respektje van az organikus boroknak és élelmiszereknek.
Mindez azt reprezentálja, hogy nem csupán álom, de megvalósítható cél a Hajós-Bajai borvidékről a csúcsra érni.
