Levéltetűt tavasztól szinte minden kerti növényen találhatunk, különösen a gyorsan fejlődő fiatal hajtásokon szívogatnak. Néhány milliméteres, zöld, sárga, barna vagy fekete, puha testű rovarok, némelyik erősen viaszos.
Igen gyorsan szaporodnak, szűznemzéssel és ivaros úton is hoznak létre utódokat.
Minél melegebb van, annál gyorsabban kifejlődik egy-egy nemzedékük. Hazánkban több mint 70 levéltetűfaj él, legutóbb a kajszilevéltetű érkezett meg hozzánk.
Vannak olyan fajok, amelyek csak egy növényen élnek és vannak, amelyek nyáron más tápnövényre települnek át, majd ősszel repülnek vissza a szárnyas hímek és nőstények a fő tápnövényre, hogy lerakják az áttelelő tojásaikat. A soktápnövényű fekete répa-levéltetű például tavasszal cserjeféléken szívogat, majd nyáron répaféléken, zöldségféléken, dísznövényeken és gyomokon telepszik meg. A káposzta-levéltetű tavasszal keresztesvirágú gyomokon szaporodik, onnan települ később a termesztett káposztafélék fiatal leveleire. A zöld őszibarack-levéltetűnek sok száz gazdanövénye van és veszélyes vírusterjesztő.
Közvetlen kártételüket az esetek nagy részében képesek kiheverni a növények,
ugyanis a hajtáscsúcs levelein szívogatnak, nyáluk hatására a levelek elszíneződnek, begörbülnek, felhólyagosodnak, később elszáradnak és lehullanak. Jónéhány levéltetű bőségesen ürít mézharmatot, ami szennyezi a tetűkolónia alatti leveleket, gyümölcsöt vagy éppen a fa alatti tárgyakat, és megtelepszik rajta a korompenész.
Mindezeknél sokkal nagyobb veszély, hogy számos levéltetű képes vírusátvitelre, ilyen például a kis málna-levéltetű, az említett zöld őszibarack-levéltetű, a fekete répa-levéltetű, a sárga burgonya-levéltetű, a zselnicemeggy-levéltetű.
Olyan veszélyes vírusokat terjesztenek, mint a dohány mozaik vírus, a sharka vírus, valamint számos mozaikot, levélsodródást, hervadást okozó vírust.
Minél több tápnövénye van egy levéltetűnek, annál valószínűbb, hogy terjeszti ezeket a vírusokat. A vírusbetegségek legtöbbje élvezhetetlenné teszi a termést, legyen az kajszibarack, paradicsom vagy zöldbab. A leginkább veszélyben lévő zöldségfélék a burgonya, saláta, uborka, cukkini, dinnye, bab, répa, illetve a csonthéjas gyümölcsök. Számos fajból nemesítettek már vírusrezisztens fajtákat, és a levéltetvek
kevésbé támadják meg az erősebben szőrözött, vastag viaszrétegű vagy egyszerűen vastagabb szövetű leveleket.
Tavasszal, hajtásnövekedés idején sárga ragacslapokkal vagy úgynevezett sárga tállal kezdjük el megfigyelni a betelepedésüket. Sárga színcsapdát beszerezhetünk a gazdaboltokban, karóra erősítve a növényállomány felső szintjén helyezzük ki több ponton. Sárga tálnak élénksárga, legalább arasznyi átmérőjű műanyag tányért használhatunk, amit cukros vízzel töltünk meg, a vízbe csöppentsünk némi mosogatószert a felületi feszültség csökkentésére. Néhány naponta ellenőrizzük a csapdák tartalmát. Ha hangyák menetelnek fölfelé a fák törzsén, az is utalhat a levéltetvek vagy más mézharmatot termelő szívogatók megjelenésére, ugyanis a mézharmattal táplálkoznak és ezért megvédik a szívogató kolóniákat a ragadozó rovaroktól. Érdemes tehát a hangyák ellen a fa törzsére ragadós övet rakni vagy a tövéhez csalogatóanyagos hangyacsapdát.
Zöldségeknél ajánlják a talaj takarását ezüstös fényvisszaverő fóliával, ami megzavarja a tájékozódásban a rovarokat: levéltetvek és molytetvek ellen válik be.
Saját magunk is elkészíthetjük műanyagfólia, karton vagy agroszövet befestésével. Később el kell távolítanunk ezt a takaróanyagot, nehogy perzselést okozzon a róla visszavert napfény.
A levéltetveket számos természetes ellenség tizedeli, a jól ismert katicabogarak, a zöld fátyolka lárvája, a zengőlegyek és a gubacsszúnyogok lárvái, pókok, fülbemászók, ragadozó poloskák, lágybogarak. A kertben, ahol többféle növényt, fákat, zöldségféléket és dísznövényeket nevelünk együtt, több lehetőségük van ezeknek a rovaroknak a táplálkozásra, sokat segíthetnek a szívogató kártevők elleni védekezésben.
Célzottan is használhatjuk a növénytársítást a hasznos rovarok becsalogatására.
Német adatok szerint a sárgarépa vonzza a zöldfátyolkákat, egyes ragadozó poloskákat, a hajnalka és a cickafark a katicabogarakat, zengőlegyeket.
Permetezésre csak olyan szereket használjunk, amik kímélik a segítőtársainkat, és csak addig, amíg még nem képesek visszaszorítani a levéltetvek szaporodását. A levéltetvek lágy testét kiszárítja a 2-3%-os káliszappanos vagy egyszerű mosogatószeres oldat. A nyári olajok vagy a narancsolaj a légzésüket gátolja meg, illetve a narancsolajnak erősen szárító hatása is van. Mindegyiknél fontos, hogy bő lémennyiséggel és jó fedettséggel permetezzünk, mert csak akkor hatnak, ha bevonatot képeznek a levéltetvek testén.
Nagy melegben, 30 C-fok fölött ne használjunk olajos készítményt, mert perzselhet.
Használhatunk etil-alkoholt is a pusztításukra, denaturált szeszből készített 1-2%-os oldat nedvesítőszerrel együtt alkalmas növényvédelemre. Az EU hivatalos növényvédőszer-listájára is fölkerült a régi jó csalánlé mint egyszerű anyag a levéltetvek elleni védekezésre.
Az áttelelő tojásokat téli és tavaszi lemosó permetezéssel gyéríthetjük.
Biokészítmény is létezik, ami egy trópusi növény, a neem fa magjának rovarölő hatású kivonatát tartalmazza és jól használható levéltetvek ellen.
Mindezek a módszerek az atkák ellen is hatásosak, bár ezek a kártevők sokkal ellenállóbbak, mint a levéltetvek, jobban bírják a meleget és a szárazságot, nagyon gyorsan szaporodnak.
Biológiai védekezésben ellenük is hatásosak az olajok, a neem fa magjának kivonata, de legalább 3-6 alkalommal, heti rendszerességgel kell megismételni a kezelést, hogy visszaszorítsuk a károsításukat. Nagy adagú kénnel, valamint kovafölddel is lehet védekezni ellenük.
