Sámson Ferenc a szövetkezetben volt állattenyésztő. Klasszikus szövetkezet volt, 1600 hektárral, ahol 120-an végezték 50 ember munkáját. Bár zootechnikus, de szívesen és sikeresen kalandozik a gépek világában:
Ezeket az átalakításokat még a gépgyártók is megcsodálják. Viszont nem a szavak embere, inkább a lánya, Enikő az. Ő Kecskeméten végzett kertépítészet szakon. Vele beszélgetünk.
A gazdálkodást 1995-ben kezdték a „nagyon semmiből”. A falu szélén kitisztítottak egy illegális szemétlerakatot, amit ennek fejében telephelynek használhattak. Egy rossz traktorral kezdtek, amit Sámson Ferenc újított fel – úgy, hogy még a Zetor gyárból is eljöttek megnézni. Látni akarták, miként cserélte le a mechanikus karokat elektronikusra.
Gazdaságuk elindítása egybeesett a szövetkezet mélyrepülésével, így rögtön 110 hektárral tudtak belevágni a gazdálkodásba. Sámson Ferenc akkoriban teljesítmény alapúvá tette volna a szövetkezetet, de a tagság ezt elutasította, hiszen egyesek az utcán találták volna magukat. Így a magángazdálkodás mellett döntött.
Rögtön elkezdtek burgonyával foglalkozni. Eleinte 10–20 hektáron termesztették, és kezdetben szinte kézzel és egy lengyel szedőgéppel dolgoztak. Majd elkezdtek fejlődni, amit az üzletláncok megjelenése felgyorsított. Húsz év technológiai lemaradását kellett behozni. Megnőttek a tisztítással és csomagolással szemben támasztott igények, mivel versenytársaik, az osztrákok és németek már 20 éve úgy működtek. 2003–2004-ben nagyon gyorsan kellett kialakítaniuk a csomagoló- és tisztítósort, hogy nagy mennyiséget tudjanak szállítani. Jelenleg húsz családot tartanak el, mert ahhoz, hogy zsákba kerüljön a burgonya, még mindig 14 emberre van szükség. De hol van ez a szocializmus túlfoglalkoztatásától!
Beszélgetésünkkor épp túl voltak a búza aratásán.
Ez akár 1–2 tonna többletet is jelent hektáronként. Ezt követi a szója, az árpa a napraforgó, illetve termelnek 15 hektáron sárgarépát, amit egy fagyasztó feldolgozóba szállítanak.
A kiszámíthatatlan növény
Először a burgonya gazdasági mutatóit kérdem, és kapom is a választ. Ez a növény nagyon hektikus eredményeket tud produkálni. Van, hogy nagyon jó gazdasági eredményt hoz, utána viszont akár több évig veszteséget produkál. Például a 2019-es év kitűnő lett, ami annak volt köszönhető, hogy Európában hiány alakult ki burgonyából. Németországban és Csehországban sem volt nagy termés, tehát Szlovákiában viszonylag felmentek az árak.
Számszerűsítik is, mit jelent a jó ár: 2019-ben a burgonya nagybani ára 25–35 eurócent körül mozgott, tavaly viszont csak 15–20 cent körül. Eközben ők a termelés költségét 23 centnek számolják.
Erre még az időjárás is rátett egy lapáttal, mert a hideg májust követő hirtelen felmelegedés sokkolta a növényeket. A burgonya 28 fok felett amúgy is leáll, nem képez gumót és nem növekszik. Az esők visszatértével elvileg újraindulhat a gumóképzés, ezért most arra törekednek, hogy megőrizzék a lombot. Ehhez több levéltrágyát kell kiadni, hogy megmaradjon a növény kondíciója.
A ‘80-as, ‘90-es években 60–70 ezer hektáron termesztettek burgonyát Szlovákiában, de mára 6–8 ezer hektárra csökkent a területe. A korai krumpli aránya a mindenkori vetésterület 10–15 százaléka maradt, bár a pontos vetésterület évente változik. Változik a klíma; a valamikori hegyvidéki szövetkezetekből eltűnt a burgonya, ma már a Liptói-medencében sem ritka a kukoricatábla. A klímaváltozásból nemcsak az aszályos időszakra panaszkodnak, hanem a hőingadozásra is, amit nehezen visel a burgonya. Szlovákia egésze küzd ezekkel, már hegyvidéki területen sem lehet öntözés nélkül burgonyát termeszteni. Az ottani talaj sekély, köves, ahogy egykor mondták: csak káposzta, rozs és burgonya termesztésére alkalmas. Termesztettek is a Liptói-medence szövetkezetei a szocializmusban több ezer hektáron. De a szövetkezetek megszűntek, és munkaerőt sem igazán találni a termesztéshez. A burgonyát nem sorolták az érzékeny növények közé, nem kap külön nemzeti támogatást. Így nem csoda, hogy 2020-ban az ország burgonyaszükségletének 44 százalékát importból kellett megoldani. Nincsen tárolási kapacitás, nincsenek hűtőházak, emiatt a szlovákiai burgonya júniusig nem tud megfelelő minőségben a piacra kerülni. |
A burgonyatermesztés gazdaságosságának kiélezettségét a burgonyatermesztés specifikus voltával is magyarázzák. Túl sok egyedi gépre van szükség hozzá, vagyis igen nagy a beruházási igénye. A búza stabilan megadja a pár száz euró nyereséget hektáronként. A burgonyánál ugyanez több ezer euróra is felugorhat – viszont ott az a de…
Beruházni, beruházni, beruházni
Márpedig ahhoz, hogy a burgonyát meg tudják termelni és mosva-csomagolva szállíthassák az üzletláncoknak, több mint 2 millió eurót kellett beruházniuk – úgy, hogy a tisztító-csomagoló sor gépeinek a felét otthon alakították ki vagy át.
Ez utóbbiban nagy segítség volt Sámson Ferenc most érettségizett unokája, Bence, aki tud programozni.
Büszkén mutatják a gazdaság legutóbbi szerzeményét, egy robotkart, ami a zsákokat raklapra pakolja. Természetesen ezt is átalakították, hogy ládákat is tudjanak pakolni vele, azonkívül a zsákokat fóliával is bevonja.
Amikor tudtak, pályáztak, de a pályázatokhoz önerő is kell, és a burgonya hozama nem kiszámítható. 2007-ben uniós támogatás segítségével alakítottak klímatizált raktárrá egy istállót, illetve fogadótartályokkal és szállítószalagokkal szerelték fel. A magyar állam által elindított Baross Program keretében szintén sikeresen pályáztak, abból a csomagolósor mérőegységéhez kaptak támogatást.
Igaz, érzésük szerint a hozzájuk érkező nyugati vetőburgonya sem mindig a legmagasabb minőséget képviseli.
A Baross Programból kapott támogatás segítségével szereztek be dízeles mobilszivattyúkat, amelyekkel óránként 500 köbméter vizet tudnak kijuttatni egy közeli csatornából. Eredményeiken meglátszik az öntözés: a korai burgonyát 200 mázsa/hektár körül kezdik el szedni, az összátlag pedig 350–380 mázsa körül alakul.
Eladni művészet – itt is
Az értékesítésről Sámson Enikő elmondta, hogy az évek során megváltozott a vevőkörük. Húsz éve még mintegy száz piacos kisvállalkozó vásárlójuk volt, most már egy sincs, csak az üzletláncok. Öt további termelővel szövetkezetbe tömörültek, hogy szállítsanak nekik.
Inkább megvásárolják kilónként a mosottat, minthogy harmadannyiért vegyenek nagy mennyiséget közvetlenül a termelőtől.
„Az üzletlánc mosott almát akar burgonya helyett, mintha fáról lehetne szedni” – jegyzi meg Enikő. Hozzáteszi, hogy amúgy is magasak az üzletláncok minőségi igényei, de közben folyamatosan csökkentik az árakat.
’95–96-ban 25 korona (75 eurócent) is volt az újkrumpli ára, míg jelenleg 40 cent körül van a júniusi kezdőár. Csakhogy ebbe még bele kell férnie a szállításnak, illetve egy újdonságnak is, a ládabérlésnek. Ugyanis az üzletláncok csak egyfajta ládában fogadják a csomagolt burgonyát, aminek a bérlése 9 centet visz el 1 kilogramm krumpli árából.
Sámsonék mintegy 20–30 hektár burgonyát tudnak koraiként értékesíteni, csakhogy – mint elmondták – a korai és a kései ára közötti különbség mára eltűnt. A ‘90-es években is 6 koronát és most is 20 centet kapnak a késeiért. Az árkülönbség csak a termelői piacon maradt meg. Javarészt amúgy is eltűntek a burgonyát kisebb területen termesztők. Akadnak ilyenek, de ők leginkább ritkaságszámba menő kivételek, piacosok stb.
Legnagyobb konkurenseiknek nem a szlovákiai termelőket tartják, hanem a külföldi behozatalt. Tavaly például a Németországból beszállított krumpli verte le az árakat Szlovákiában. A német gazdák megkapták érte a 26 eurócentet – nálunk mégis 8 centért kínálták.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |