Elképzelésünk persze már van, hiszen másfél éve robbant az életünkbe a járvány. Most a bor- és alkoholfogyasztás helyzetéről fogalmaztunk meg néhány gondolatot ebben a gondterhes helyzetben.
A kormányok többsége abban az időszakban a gazdaságot próbálta hibernálni, az iskolák bezártak, a gyárak leálltak, s az embereket arra biztatták, hogy ki se lépjenek az utcára. A járvány ennek hatására nyár elejére jelentősen enyhült, de az is kiderült, hogy a gazdaság és az emberek többsége nem tud elviselni még egy ilyen helyzetet.
Számos tanulmány, elemzés készült, melyben a vásárlói magatartást vizsgálták a járvány kitörésének időszakában. Csak a háborús helyzethez hasonlítható, ami akkor történt, szinte valamennyi országban hasonló módon. Az emberek megrohanták az élelmiszerüzleteket, valóságos vásárlási láz tört ki, a pánikhangulatban elsősorban a tartós fogyasztási cikkek iránt sokszorozódott meg a kereslet. A statisztikák szerint a képzeletbeli dobogóra a WC papír, az élesztő és az alkoholos italok kerültek. Néhány hét alatt lecsillapodtak a kedélyek, a fogyasztók bizalma visszatért, meggyőződtek róla, hogy a jóléti országokban történhet bármi, a létszükségleti árukból egyelőre nincs hiány.
Az élelmiszer-kereskedelem forgalma mindenhol nőtt, hiszen az otthoni fogyasztás vált meghatározóvá. A termelés és a kereskedelem korlátozottan ugyan, de működhetett, az iskolák szabályozása országonként és időszakonként változott. Továbbra is szigorúan tiltott maradt a turizmus és a vendéglátás, s ehhez kapcsolódóan az éjszakai élet lehetősége. Utóbbi korlátozás nem sok jóval kecsegtetett az alkoholforgalmazókra nézve.
Forgalmi visszaesés
A gazdaságra vonatkozó borúlátó forgatókönyvek az élelmiszer-forgalmazásban szerencsére nem teljesültek, 2020-ban az alkoholforgalom szerkezete megváltozott, de a mennyisége nem nagyon.
A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) adatai szerint a világ borfogyasztása 2020-ban 234 millió hektoliter volt, ami csupán 3%-kal maradt el a 2019-estől. Ez a visszaesés hasonló a 2008-as válság idején tapasztalthoz.
A mennyiségi visszaesésnél vélhetően sokkal nagyobb gondot okozott, hogy az árbevételek lényegesen nagyobb arányban csökkentek: világjelenség, hogy a drága minőségi borok és pezsgők forgalma kisebb lett, ugyanakkor az olcsó dobozos borok eladása nőtt. A másik figyelmeztető jel, hogy a legnagyobb borimportőr országok közül az Egyesült Királyság borvásárlása 2,2, Kínáé pedig 17,4%-kal esett vissza. Ebből következik, hogy a nagy bortermelő országokat a belföldi fogyasztók óvták meg a nagymértékű forgalomcsökkenéstől.
Érdemes a fogyasztási adatokat összehasonlítani a termelési adatokkal. Az OIV a 2020-as évre a világ bortermését óvatos előzetes becsléssel áprilisban még 260 millió hektoliterre tette, ám mai tudásuk szerint 293 millió hektoliter bort készítettek a világon tavaly. Ez az előző évitől 11%-kal marad el, s így 2020, ha nem is kiemelkedő, de jó évjáratnak mondható.
Ezt támasztja alá az is, hogy a szőlőültetvények nagysága 2017 óta gyakorlatilag változatlan, 7,3 millió hektár. Ugyanakkor érdemes rá figyelni, hogy ha a termelés nő és a fogyasztás ezzel együtt csökken, akkor pillanatok alatt túltermelés léphet föl – függetlenül a járványtól.
A világadatok teljes egészében tükrözik a hazai viszonyokat is. Nálunk is kedvező 2020-as évjáratról és enyhén csökkenő belföldi forgalomról beszélhetünk, s ugyancsak a legnagyobb gondot a gasztronómia és a rendezvények kiesése, a külföldi turisták távolmaradása, s ezek következtében a minőségi borok forgalmának szűkülése jelentette. A sajátos magyar vonást a belföldi turizmus fellendülése okozta, ami igencsak kétarcú volt: a Balaton és a vidék helyszínek 2020 nyarán zsúfolásig megteltek, egyedül a főváros sínylette meg a külföldi turisták távolmaradását.
E mellett nem szabad elfelejteni, hogy már a válság berobbanása előtt is gondok voltak az ágazatban, melyek azóta csak felerősödtek.
Így megállapítható, hogy a járvány a szőlészet-borászat számára sok kellemetlenséget okozott, de nem voltak katasztrofális következményei.
Előtte és közben
A jövőt tekintve az egyik kulcskérdés, hogy a fogyasztók szokásai mennyire változtak meg, hiszen a piac meghatározó szerepe a gazdasági nehézségek leküzdése után még fontosabbá válhat. Ennek vizsgálatára készítettünk egy kérdőíves piackutatást, melyben elsősorban a fiatalok bor- és alkoholfogyasztási szokásait próbáltuk összehasonlítani, a járvány előtti és a járvány alatti időszakban, illetve megkérdeztük tőlük, hogy e téren hogyan tervezik a járvány utáni időszakot. 135 fő töltötte ki a kérdőíveket, a válaszadók 90%-a 18 és 35 év közötti fiatal volt. E korosztály véleménye különösen fontos, nem véletlen, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának legutóbbi bornépszerűsítő kampánya is elsősorban őket próbálta megszólítani.
A válaszok alapján a megkérdezettek többsége a járványt megelőző időszakban a havi néhányszor való fogyasztást jelölte be.
A járvány idején a megkérdezettek harmada saját bevallása szerint nem változtatott a szokásos alkoholmennyiségen, ám a válaszadók közel felének visszaesett az alkoholfogyasztása a pandémia alatt, viszont 17%-nak egyéni megítélése alapján nőtt.
De vajon mi áll ennek a hátterében? A csökkenés egyértelműen a megszokott italfogyasztási alkalmak hiányából ered, a növekedés a pandémia okozta kilátástalanság és a bizonytalanság következménye, s a válaszadók háromnegyede az okok között felsorolta az egyedüllétet is. A lelki eredetű nehézségek feloldására megoldást jelentett az alkohol.
A járvány előtt a fogyasztás helyszínei főként a szórakozóhelyek voltak, s csak ötödrész jelölte meg az otthoni fogyasztást (1. ábra).
A járvány idején ez a kérdés értelmét vesztette, hiszen minden rendezvényt betiltottak, a vendéglátóhelyek bezártak. Ezt a helyzetet azonban 2020 nyarán felfüggesztették, s alighanem a termelőknek és a szolgáltatóknak is ez adta a túlélés lehetőségét.
Vásárlás, beszerzés
Ezt követően a korlátozások előtti beszerzési preferenciákat vizsgáltuk, melyben egyértelműen az élelmiszerláncok boltjai és azon belül is a személyes, közvetlen vásárlás uralkodott. A pandémia előtt a házhozszállítás, mint lehetőség, alig létezett. A megkérdezettek néhány százaléka már korábban is vásárolt a termelőtől. Tulajdonképpen ezekre a beszerzési szokásokra a vírus nem igazán volt hatással, továbbra is a személyes vásárlás vezetett.
Feltételezésünk szerint az online vásárlás jelentősége a médiában kissé túl lett hangsúlyozva, a kapott válaszok is ezt mutatták: 90% a szükséges alkoholmennyiséget a járvány előtt és alatt is az élelmiszerboltokban vagy áruházakban vásárolta, s csupán 8,3% százalék vette igénybe a házhoz szállítás szolgáltatást. Kissé megtévesztő, hogy az online kereskedelem bővüléséről rendre imponáló adatok jelennek meg, mert a valóság az, hogy az összforgalomhoz képest ez még mindig nagyon alacsony, s messze elmarad az európai átlagtól. Természetesen adott egy kis lökést a járvány a bővüléshez, ez csupán néhány százalékos növekedést.
Némi színfolt e téren, hogy a technika előnyeinek köszönhetően lehetővé váltak az online összejövetelek. A megkérdezettek 67%-a vett részt egy-egy digitális eseményen, legyen szó baráti vagy családi „találkozóról”, sőt a munkáltatók is beépítették ezen platformokat a munkahelyi rendezvények helyszíneként, például az egyik válaszadó egy céges online karácsonyi borkóstolón keresztül tapasztalhatta meg a digitális világ szépségeit.
Végül egy jó hír a szőlő-bor ágazatnak. A járvány előtti időszakban meglehetősen széles paletta jellemezte a válaszadók alkoholfogyasztási szerkezetét, mely sokrétű és szerteágazó, szinte minden alkoholkategória „népszerűsége” hasonló volt (2. ábra). A beérkezett válaszok nagyjából egyenlően oszlottak meg a borok, a koktélok, a röviditalok típusa és a vegyes, minden alkoholt fogyasztók között. Azért természetesen mégis van egy győztes, habár mindössze 2%-kal kerekedett felül a bor a többi válaszlehetőségen. Ezeket az adatok összevetve a pandémia alatti eredményekkel, kisebb, értelemszerű változást láthatunk. A koktélok kategóriája az éttermek és bárok bezárásával közel 10%-ot esett vissza, ami logikus is, hiszen az emberek kevésbé állnak neki otthon italokat kevergetni. Ám ez a visszaesés a borfogyasztásra kedvező hatással volt, az ott kieső 10%-os részarány itt csapódott le, így a korlátozások idején az eddigi vezető szerepben lévő bor még kedveltebbé vált.
Pandémia után
Természetesen nem csak a múlt és a jelen foglalkoztatott minket, a jövő kilátásaira is kíváncsiak voltunk.
A válaszadók harmada növekedést vár a korlátozások feloldását követően, és közel a tizedük véli úgy, hogy csökkeni fog az egyéni alkoholfogyasztásuk. Abban viszont szinte mind egyetértenek, hogy az alkoholfogyasztás összetétele a korábbi, járványügyi szabályozások előtti időszakéhoz fog hasonlítani, vagyis a koktélok újra visszanyerik régi helyüket és nagyjából egyenlő arányban oszlik meg az összes alkoholtípus fogyasztása. A beszerzési forma tekintetében sem gondolnak számottevő változást, azaz továbbra is a személyes történő vásárlás lesz a legközkedveltebb módja a beszerzésnek.
Összességében a kutatás megerősítette a statisztikai eredményeket: okozott súlyos gondokat a koronavírus a borászoknak és italforgalmazóknak, de alapvetően nem veszélyeztette az ágazat
jövőjét.
Egy tragikus és nyomasztó tavasz után jött az önfeledt, vidám nyár. Reméljük, a párhuzam csak idáig tart, s nem ismétlődik meg 2020 ősze. S mivel a szeptember nemcsak a szüret ideje, hanem a szüreti rendezvényeké is, találkozzunk minél több ünnepségen, fesztiválon, s koccintsunk végre egymás egészségére!
Csorna Dalma, Dr. Kopcsay László
