0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Programajánló

A mostani rendhagyó ajánlónkban ezúttal nem dátum szerint válogathatnak a programokból, hanem a kevésbé látogatott és ismert kirándulóhelyekre szeretnénk felhívni a figyelmet. Kilátókat, arborétumokat és tanösvényeket is bemutatunk a bakancsos és kerékpáros túrázóknak, hiszen az erdőknek számos rejtett látnivalója van, melyeket mindenkinek érdemes megtekinteni.

Észak-Magyarország

Pap Miska-kút, Gödöllő

A forrás neve az utolsó gödöllői betyár emlékét őrzi. A kút abban az időben még valószínűleg gémeskút lehetett, itt pihengetett Pap Miska és itt ütött rajta a gazdagokon, akiknek ellopva értékeiket megosztotta a szegényekkel, ezzel kivívva azok támogatását és együttérzését.

A legenda szerint a kút gémjének állásával jelezték a betyároknak, ha pandúr jár a környéken, míg a szegények a tanyájuk falára kiakasztott élelemmel teli tarisznyával jelezték, hogy jóban kívánnak lenni a betyárral.

A 19. század végére, a közbiztonság megerősödésével, a betyárvilág megszűnt, de a forrás neve máig őrzi az egykori szegénylegények emlékét. A 3 sz. főút felől a Babati-tavak irányába kell a műútról lekanyarodni, és még az autópálya hídja előtt balra kell letérnünk a forráshoz. Gödöllő irányából a zöld kör jelzésen, valamint a piros kereszt jelzésen érhetjük el a pihenőhelyet.

Béri andezit kőömlés és kőtár

A Kelet-Cserhát eldugott szegletében, Bér mellett láthatók az Európában is páratlan geológiai képződmények, az egykori kőfejtő területén magasodó, oszlopos elválású andezit kőoszlopok. Az andezit kőömlés lábánál, az erdei útról letérve a fák között induló erdei gyalogút vezet a hajlott andezit oszlopok felé. Ott alakította ki az Ipoly Erdő Zrt. a hely kialakulását, geológiai és földtörténetét bemutató, 12 kőzettel illusztrált információs pontot.

A kőömlés felső részén magasodó béri Nagy hegyről pedig pazar látványt nyújtanak a Cserhát lankái.

Bér településről rövid, 2,6 kilométeres túra a kőtár és kőömlés. A Bér-patakon átkelve jobbra tart a Z+ túraút és a Mária-út, majd a Z jelzésen haladva elérjük a Z háromszög jelzést, ami már a célhoz vezet.

Karancs-kilátó és Margit-kápolna

A 729 méter magas Karancs-hegyen áll a 22,4 méteres kilátó. Tiszta időben felső teraszáról megpillanthatjuk Salgó és Somoskő várát, de elénk tárul a Bükk, a Mátra, a Börzsöny és akár a Tátra panorámája is. A Karancs-nyeregről 350 méternyire lévő Kápolna-hegyen találjuk a szépen felújított Margit-kápolnát, amely a legenda szerint a tatárjárás viszontagságaiból megmenekülő IV. Béla királyunk emlékére épült. A magasan a környezete fölé emelkedő Karancs-hegy csúcsa gyakran „pipál”, párába, ködbe burkolódzva nyújtózik a palócok lakta vidék szinte minden szegletéből.

A salgótarjáni strandtól induló 12 kilométeres túrát elsősorban némi túrázási gyakorlattal rendelkezőknek ajánljuk.

Jelzések: piros háromszög, sárga vízszintes sáv, sárga kereszt, zöld vízszintes sáv, sárga háromszög, majd ismét a piros háromszög és a sárga vízszintes sáv.

Szalajka-ház környéke

A Mátrában több száz kilométer gyalogos turistaút, illetve kerékpározásra, lovaglásra alkalmas erdészeti út várja az erdei vándorokat. Az ösvények mellett a kisvonatozás is nagy kalandot jelent a család minden tagjának. A Mátravasút felújított szakaszán gyönyörű erdők ölelésében utazhatunk: Gyöngyösről indulva Gyöngyössolymoson és Lajosházán át egészen a Szalajka-házi végállomásig. A Szalajka-háznál lévő erdei pihenőhelyen kerékpáros szervizpont, fedett filagória és szalonnasütő helyek várják a kirándulókat.

Sőt, egy szuper tanösvény is indul a végállomás közelében, melyet bejárva a Mátra élővilágával és az erdészek munkájával ismerkedhetünk meg.

Onnan néhány órás sétával elérhető a Felső-Mátra is, és a túra után kitűnő lehetőség kínálkozik a pihenésre a Szalajka-ház erdei szálláshelyen!

Hármashegyalja, Debrecen

A NYÍRERDŐ Zrt. Debreceni Erdészetének kezelésében levő Hármashegyi Pihenőcentrum az egyik kiemelt pihenőövezete a Debreceni Erdőspusztának. Nevét a három földhalom kiemelkedéséről kapta, melynek legmagasabb pontja 151 méter. Ott működik a Hármashegyi Erdei iskola, és a környéken erdei körszínt, játszóteret, tanösvényt is kialakítottak az erdészek a látogatók számára. Hármashegyalján egy impozáns, 25 méter magas kilátó is épült az erdőgazdaságnak köszönhetően, ahonnét nemcsak a hajdúsági megyeszékhely, de tiszta időben a több mint ötven kilométerre fekvő Nagyvárad is jól látszik.

A megyeszékhelytől 17 kilométerre levő Hármashegyalján van Magyarország egyik legrégebbi kisvasútjának, a Zsuzsi Erdei Vasútnak a végállomása.

Közúton a 48-as út felől érjük el.

Károlyi-kilátó a Kis-Milicen

A Zempléni-hegység első erdészeti kilátója a Nagy-Milic hegycsoport 880 méter magas csúcsán, a Kis Milicen magasodik – a magyar–szlovák államhatártól csupán karnyújtásnyira található. Az ÉSZAKERDŐ Zrt. által Füzér közelében megépített létesítményt a nagykárolyi Károlyi család előtt tisztelegve nevezték el Károlyi-kilátónak, amit a határ menti zöld turistajelzést követve érünk el. A kilátóból belátható a Hegyköz és a Zemplén jó részén túl déli irányban a Bodrogköz, észak felé a Kassai- medence, a Szalánci-hegység és a kelet-szlovákiai síkság, valamint a látóhatár szélén a Tátra hegyvonulata. A toronytól alig 100 méterre halad az Országos Kéktúra útvonala.

Duna-Tisza köze

Betyárdombi tanösvény

A 2800 méter hosszú körsétaút kényelmes tempóban kb. 1,5 órát alatt végigjárható, így kisgyerekes családoknak sem megterhelő.

A tanösvény bemutatja a helyi növénytársulásokat, védett állat-, növényfajokat és az erdőgazdálkodást.

Nagyrészt homokdombok között, erdős területen halad, de utunk során a terület homoki gyep és nyáras-borókás élővilágát is megfigyelhetjük. A szabadon látogatható Betyárdombi tanösvény az 5-ös számú főútról járművel is megközelíthető; Táborfalva községbe érve Örkény-Tábor irányába kell fordulni, az utolsó laktanyánál balra, majd a táblákkal jelzett irányba. A településtől kb. 4 km. (GPS koordináta: 47.063836, 19.446192)

Alföldi Kék

A dél-dunántúli Kéktúra útvonalának folytatásaként, az 1996-ra elkészült 850 kilométer hosszú Alföldi Kék közel 60 kilométeren vezet a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. kezelésében lévő területeken. A Dél-Kiskunsági Erdészet által fenntartott erdőkben fekete- és erdeifenyvesek, szürke nyárasok, akácosok és kocsányostölgy-állományok között sétálhatunk.

Emellett a cserje- és gyepszint növényeit is érdemes szemügyre venni, mert sok különleges, védett fajt lehet felfedezni.

A túra során a Jánosteleki-kilátóról is rátekinthetünk az alföldi buckás tájra. A Kéktúra útvonala egész évben bejárható, köszönhetően a karbantartásukat végző Ranger-hálózatnak és az erdőgazdaság munkatársainak. A túraútvonalon haladva érdemes kulturális és néprajzi kitérőt is tenni a környező települések valamelyikére.

Kerékpártúra a töltésen

A Gemenci erdőben a Duna bal partján, az árvízvédelmi töltés mellett, az EuroVelo 6 útvonalán található a Vajas-torok tanösvény. Ha Bajáról startolunk, akkor érdemes a Türr István hídtól indulni és végigkerekezni az árvízvédelmi töltésen. Kellemes, nem megerőltető, 15 kilométeres tekerés után érkezünk meg a Vajas-torokhoz, amit északról indulva, szintén a töltésen kerékpározva a Szent István Duna-hídtól 3,8 km-re délre találunk meg.

A Gemenc Zrt. tanösvényén kihelyezett táblákon a Vajas csatorna történetéről, a torkolatban is megfigyelhető eurázsiai hódról és a gemenci árteret sújtó árvizekről olvashatunk.

Asztalok, padok, fedett pihenő, kijelölt tűzrakó hely található a tanösvény mentén.

Dunántúl

Agostyáni Arborétum

A Gerecse Tájvédelmi körzet gyöngyszeme a páratlan szépségű Bocsájtó-völgyben, Tatától néhány kilométerre található. A 30 hektáros kert növényritkaságaival egyedülálló esztétikai élményt nyújt minden évszakban. A völgy különleges mikroklímáját – a domborzat és a vízfolyás adta helyi éghajlat kedvező hatásait – Esterházy Móric fedezte fel, majd az ő kezdeményezésére indult meg a szlavón tölgyek, illetve európai vörösfenyők telepítése, mely egyedek ma az arborétum legidősebb fái.

Az arborétum fenntartója, a Vérteserdő Zrt. egész évben szakvezetésekkel egybekötött programokkal várja a természetjárókat.

Vadászati és Erdészeti Múzeum

Csákberényben, a Vértes lábánál, az egykori Merán-uradalom központjában épült a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum és Vértesi Panoráma Tanösvény. A Vértes vadászati és erdészeti múltját, jelenét bemutató gyűjtemény kiállítása a nagy múltú csákberényi Lamberg, majd későbbi Merán, illetve a csákvári Eszterházy uradalmak történeti és tárgyi emlékeire épít. Őrzi és ápolja a vadász és erdész hivatás gazdag kultúrájú múltját, hagyományait és emlékeit. A kültéri tablók a Merán és Eszterházy családok történetét, illetve az előbbiek híres fővadászának, Öhlmann Péternek az életútját ismertetik. A legújabb kiállítás pedig Kulcs az ősökhöz címmel a Csákberény–Orondpusztai avar temető leletanyagát mutatja be.

Gaja-völgyi Tájcentrum

A Bakony keleti oldalán, a mesébe illő Gaja-szurdokban kanyarog a Gaja patak.

A szurdok hűs nyugalma, a völgyperemekről elénk táruló panoráma felejthetetlen élményt nyújt.

A 4 km hosszú, meredek falú szurdokvölgy a dolomitból álló kőzettömeg folyamatos emelkedése és a közben lezajló törései során alakult ki. A párás levegőjű völgyet gazdag növényvilág jellemzi. A szurdok Fehérvárcsurgó vagy Bodajk felől is megközelíthető. A számos látványosság miatt érdemes többször is visszatérni és minden évszakban megcsodálni a Károlyi-kilátóból elénk táruló pazar kilátást.

Sárcsi-kúti tanösvény

A Kab-hegy kialakulását, annak növény- és álltavilágát bemutató Sárcsi-kúti tanösvény Ajka mellett található. A túrát érdemes a VERGA Zrt. Hubertus Erdészeti Erdei Iskola és Turistaszállójától kezdeni. A gépjárműveket hátrahagyva gyalogosan indulhatunk a piros tölgylevéllel jelzett 4,1 km hosszú tanösvényen. Az állomásain rengeteg érdekességgel megismerkedhetünk, és eközben a Pokol-lik barlangot is megtekinthetik a túrázók.

A visszaút előtt a Sárcsi-kút forrásnál kialakított pihenőhelyeken érdemes megállni.

Csurgó-kút a Bakonyban

A Bakony erdeiben megbújó Csurgó-kút vízesést a Köves-patak medrének kb. öt méteres szintkülönbsége alakítja ki. Mellette kőlépcsőkön juthatunk fel a Csurgó-sziklára. Az erdei pihenőhelyen esőbeálló, padok, asztalok várják az ide látogatókat. Döbrönte felől kb. 6 km hosszú könnyű túrával megközelíthető, amelynek során a falu fölött magasodó Szarvaskő várromjainak megtekintését semmiképp se hagyjuk ki. Onnan leereszkedve a Bitva-patakon átkelve elérjük a zöld sáv jelzést. A turistaút érinti a tiszta vizű Ödön-forrást, a Názer rétet, az utolsó szakaszán pedig a Köves-patak medrében halad át többször. Farkasgyepű felől kb. 4 km hosszú könnyű túrával jutunk a kúthoz, a Kossuth utcából indulva végig a zöld sáv jelzésen haladjunk. (EOV koordináták: 539934; 205631)

Érdekességek a Zselici erdő mélyén

Somogy megyében, Kaposvártól 15 kilométerre a térség három, legendákkal körbeszőtt kútját látogathatjuk meg a Zselici erdő mélyén.

A Dugás-kút, a Mátyás-kút és a Feneketlen-kút csodás környezetben fogadja a bakancsos kirándulókat.

A Ropolyi pihenőhelytől 17 kilométeres túrával jutunk el Dugás-kúthoz, majd a Zselici Csillagvizsgálóhoz és a szomszédos kilátóhoz, ezután a Dennai erdőben a Mátyás-kúthoz és a Feneketlen- kúthoz. Az utóbbi kettő kerékpáron is elérhető 16 kilométeres tekerés után.

Fafaj-és Vadismereti tanösvény

A KASZÓ Zrt. Fafaj-és Vadismereti tanösvénye 3520 m hosszú, így könnyű sétával végigjárható. Az első az erdőrészben élő őshonos fafajokat mutatja be 15 táblán keresztül. A második része pedig a vadaspark körül halad, és így nemcsak az 5 táblán olvashatunk a hazai nagyvadfajokról, hanem testközelből is láthatjuk őket. Kaszó Nagykanizsa, illetve Kaposvár irányából a 61-es főúton közelíthető meg.

Vasvári sánc és Vaskapu

Vasvár központjából a zöld turistaúton dél felé indulva, majd rátérve a zöld ∆ festésre, elérünk a Vasi -Hegyhát egyik nevezetes pontjához, a Vaskapuhoz.

Az ott húzódó Vasvári sánc a korai határvédelem részeként a Katonák útja védelmére épült a 10. században.

A föld-fa szerkezetű építmény 8 km hosszú, s lezárja a Hegyhát platóját a Vasvár–Győrvár vonalban. A sáncon egyetlen átjáró volt, ahol a Katonák útja szeli át, mely ma is a Vaskapu nevet viseli. A közelében létesítette a Szombathelyi Erdészeti Zrt. a Vaskapu Parkerdőt. A benne kialakított történelmi tanösvényen megismerhetjük a gyepvasércfejtést, kohászatot, illetve láthatunk egy középkori mintájú földkunyhót is. A Vaskapu gépkocsival is látogatható, a 74-es út Vasvártól délre vezető szakaszán tábla jelzi a megközelítés lehetőségét.

Körtvélyesi Tanösvény

A zalacsányi tó fölötti domboldalon 3,1 km hosszan, faaprítékkal borított erdei úton kanyarog a Körtvélyesi Tanösvény, és 11 ismertető táblán mutatja be a helyszínen zajló átalakító üzemmódú erdőgazdálkodási munkákat, jellemző fafajokat, a táj jellegzetességeit és a Zalaerdő Zrt. közjóléti tevékenységét. A tanösvényt a Zalacsányi Szabadidőparkon keresztül, a tó gátja mellett elsétálva érjük el, és a Szabadidőpark látogatási idejében van nyitva (napkeltétől napnyugtáig).

Forrás: A Mi Erdőnk