Az utóbbi években két téma söpört végig a tejtermelő farmokon az Egyesült Államokban: az egyik a húshasznú bikák használata az állomány genetikailag gyengébb részén, a másik az üszőutánpótlás létszámának optimalizálása.
A nyilvánvaló hatás abban fogalmazható meg, hogy kevesebb üszőutánpótlás nevelésével az állomány forgása lassulni fog (kisebb éves selejtezés). A forgás meghatározza az állományban lévő tehenek átlagos életkorát. Értelemszerűen a forgás csökkenésével az átlagos életkor emelkedik (1. táblázat).
Egy 40%-ban első laktációs tehenekből álló állomány menedzselése eltér attól, amit egy olyan állomány kíván, amelyben a tehenek 35%-a negyedik laktációs vagy még idősebb.
Az üszőutánpótlás nagyságát befolyásoló gazdálkodási döntéseknek ki kell terjedniük a genetikai szelekciós stratégia áttekintésére is!
A tenyésztő által alkalmazott szelekciós index az elsődleges eszköz a genetikai stratégia megvalósításához. Ennek időszakonkénti átgondolása a tehenészet jövőtervezésének kulcseleme. Az állomány létszámbeli változásainak tervezésekor az egészségi tulajdonságokra történő közvetlen szelekció hangsúlyosabbá válása komoly szempont. Az egészségi tulajdonságokra való közvetlen odafigyelés másik oka az, hogy ezek jellemzően kedvezőtlen genetikai kapcsolatban állnak a termelési tulajdonságokkal.
A fertilitási tulajdonságok vonatkozásában az elmúlt évtizedek folyamán ezt már megtapasztaltuk, hasonló a helyzet az egészségi jellemzők esetében is.
Szerencsés körülmény, hogy közvetett módon jó ideje végzünk az egészségre vonatkozó értékelést azzal, hogy a hasznos élettartam (Productive Life, PL) és a szomatikus sejtpontszám (SCS) szerepel a válogatási szempontok között, hiszen ezek a betegség-ellenállóság genetikai szintjének fenntartását is segítik. Az egészségi tulajdonságokra való közvetlen értékelés lehetősége manapság hatékonyabbá teszi ezt a törekvést, és támogatja a telep egyre jobb teljesítőképességét.
A Dairy Wellness Profit (DWP$) ettől elég jelentősen eltérő, komplexebb megközelítéssel dolgozik. A kettő összevetése rávilágít erre a különbségre (2. táblázat).
Egy dolog mindenképpen szembetűnő, ez pedig a tőgygyulladással szembeni rezisztenciára fektetett hangsúly. A masztitiszre vonatkozó közvetlen értékelések a Zoetis cégtől 2016-tól, a CDCB-től (Council on Dairy Cattle Breeding) 2018-tól érhetők el. Ezeket az értékeléseket független módon validálják, és az állományelemzésekből világos, hogy ezek az információk hatékonyak azon tehenek kiválasztásában, amelyek genetikailag ellenállóbbak a tőgygyulladással szemben. A 3. táblázat nagy állományban termelő, második laktációs tehenek genomikus értékeinek feldolgozásával készült.
Most, hogy van már genomikai lehetőségünk közvetlenül becsülni a masztitisz-rezisztenciát (MR), rendkívüli módon ajánlott a szelekciós indexekbe beemelni akár a CDCB, akár a Zoetis rezisztenciamutatóját.
A sántaság a másik, sok fejtörést okozó kihívás a gazdaságokban, és állatjóléti szempontból is nagyon aggályos. A DWP$ különlegessége, hogy a sántaság elleni rezisztenciát is tartalmazza, az egyéb egészségi tulajdonságok között! A 4. táblázatban foglaltuk össze az ide vonatkozó mutatók kölcsönhatását. Hagyományosan ágazatunkban a lábak küllemi sajátosságaira koncentráltunk, mint a lábvégek egészségét és a mobilitást közvetett módon jelző jegyekre.
A lábvég-kompozit (FLC) és a lábak mobilitása (FLS) mutatók viszont negatívan függnek össze a PL és LIV értékekkel, ami a várakozással ellentétes. A sántaság-ellenállóság és a lábak küllemi tulajdonságai között enyhén pozitív az összefüggés. A sántaságra való fogékonyságot emelve be a szelekciós indexbe, sokkal hatékonyabban küzdhetünk az egészséges lábvégekért, mint a lábtulajdonságok hagyományos küllemi bírálatával.
Az efféle általánosan használt mutatók szándékoltan átfogó tartalmúak, hogy az üzemek széles köre számára használhatók legyenek. Emiatt nem biztos, hogy egy adott üzem sajátosságaira egy az egyben ráhúzhatók. Lehet, hogy több összetevőt tartalmaznak, mint amire az adott állomány igényt tart. Genetikai tanácsadójával minden tenyésztő kialakíthatja saját indexét, amely valós alternatívája az általánosan használt indexeknek. Ez lehetővé teheti számára, hogy a saját szempontjai szerinti tartalmú és súlyozású mutatóval dolgozzon, beleértve a sajátságos tejárképző tényezőkhöz való alkalmazkodást is.
Akár a saját indexével, akár egy általánosan használt indexszel dolgozik valaki, fontos szem előtt tartania, hogy a teheneitől a jövőben is profittermelést vár el. Az üszőutánpótlási igény zsugorodik a selejtezési ráta csökkenésével, a jövő tehenének pedig nagyobb betegség-ellenállósággal kell rendelkeznie ahhoz, hogy az eddiginél egy vagy két laktációval többet tudjon teljesíteni!
A tőgygyulladás és a sántaság a leggyakoribb egészségi problémák közé tartoznak, amelyek figyelmet érdemelnek, amikor szelekciós indexet választunk vagy kialakítunk. (x)
További írások a Holstein Genetika Hírlevél 2021/1 számából