0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Mikroműanyagokkal terjednek a kórokozó gombák

Számos kórokozó gombafaj telepszik meg a talaj mikroműanyag részecskéin, ez állhat a gombás fertőzéses megbetegedések arányának növekedése mögött. Erre az eredményre jutott egy bayreuthi-i, hannoveri-i és müncheni kutatókból álló csoport, miután nagy felbontású mikroszkóppal és DNS-vizsgálatokkal elemezték a Nyugat-Kenya lakott területein begyűjtött talajmintákban található gombatelepeket.

A Scientific Reports folyóiratban közzétett tanulmány az első a világon, amely a talaj mikroműanyag-részecskéin jelen lévő gombák és egyéb mikroorganizmusok életközösségeit vizsgálta. A kimutatott fajok közül több veszélyes a növényekre, állatokra és emberekre is. A mikroszkopikus méretű kórokozó gombafajok a fertőző szervezetekre jellemző életmódjuknak köszönhetően képesek megtelepedni a mikroműanyag-részecskék egyébként barátságtalan felületén. Emellett ellenállnak az erős napfénynek és magas hőmérsékletnek is.

A mikroműanyag részecskéken megfigyelték a gombák biofilmképződésének minden szakaszát. Bebizonyították, hogy a gombák az úgynevezett „plasztiszférában” nemcsak növekednek, hanem szaporodnak is. Így a talajban lévő mikroműanyag részecskék miatt fölszaporodhatnak például bizonyos penészgombák vagy kriptokokkuszt okozó élesztőgombák is a talajban.

A mikroszkópos vizsgálatok és DNS-elemzések szerint ezek a gombák nagyobb koncentrációban voltak jelen mikroműanyag részecskéken, mint a környező talajrészecskéken. Ezzel a tanulmány igazolja azt a feltételezést, hogy a talajban lévő mikroműanyag a gombás fertőzések lehetséges forrása,

foglalta össze a tapasztalatokat Gerasimos Gkoutselis, a tanulmány első szerzője, a Bayreuthi Egyetem mikológiai tanszékének doktorandusza.

A mikroműanyag-részecskék vizsgálatához korszerű képalkotó módszereket, például pásztázó elektronmikroszkópot és a konfokális lézeres pásztázó mikroszkópot használtak. DNS-szekvencia elemzésekkel kimutatták, hogy a mikroműanyag-részecskéken a fajok száma alacsonyabb volt, mint magukban a talajmintákban, a

 kutatók szerint az eredmények azt a feltételezést támasztják alá, hogy a mikroműanyag-részecskéken speciális gombaközösségek alakulnak ki, amelyek jelentősen eltérnek a környező talaj gombaközösségeitől.

Ugyanakkor azt is kimutatták, hogy a talaj mikroműanyag-részecskéin előforduló gombafajok száma lényegesen magasabb a folyókban és tengerekben jelen lévő mikroműanyagon megtelepedő gombafajokénál, fogalmazott Gerhard Rambold , a Bayreuthi Egyetem mikológiai tanszékének professzora és vezetője.

Néhány erodált talajú trópusi országban különösen magas annak a kockázata, hogy a talaj mikroműanyag részecskéi a patogén gombák hordozójává válnak. A kutatás során megvizsgált mikroműanyagot tartalmazó talajminták a nyugat-kenyai Siaya városából származnak: egy piactérről, egy szeméttelepről, az út széléről és egy belső udvarról vették őket. A műanyaghulladékot gyakran a harmadik világ problémájaként ábrázolják, azonban Kenya úttörő a műanyaghulladék elkerülése terén. 2017 óta az afrikai országban hatékony intézkedéseket hoztak az egyszer használatos műanyag mennyiségének csökkentésére.

Emellett az ország csatlakozott egy olyan szövetséghez, amelynek célja, hogy megnehezítse a műanyag külföldi országokból történő behozatalát. Kenya az első afrikai országok között volt, akik konkrét intézkedéseket hoztak a környezetben található műanyaghulladék mérséklésére.

Azonban az a tény, hogy számos betegséget okozó gombafajt fedeztek fel a kutatók a kenyai talajmintákban, egyértelműen jelzi a probléma sürgősségét, mindenekelőtt a trópusi régiókban, hiszen a gombás fertőzések aránya ott eleve magasabb.

A gombás fertőzések azonban világszerte gyakoribbak. Gerhard Rambold szerint a tanulmány arra is rámutat, hogy globális szinten kell intézkedéseket hozni, hogy megakadályozzuk a műanyaghulladék környezetbe jutását, és további hulladékgazdálkodási fejlesztéseket dolgozzunk ki.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/gabot.de