Az eseményt a GreenTech Live & Online, a Floriculture Sustainability Initiative (FSI) és a FloraCulture International magazin együttműködésével szervezték. Az eseménynek számos támogatója is volt, a legnagyobb szponzorok közt szerepel egyebek közt a Royal FloraHolland nagybani virágpiac, vagy a vágott virágokat frissen tartó termékeiről ismert Chrysal cég.
David Bek, a Coventry Egyetem (Egyesült Királyság) oktatója szerint a járvány megmutatta az emberek sebezhetőségét, valamint feltárta az ellátási láncok működésének gyenge pontjait.
Az előadó arra is fölhívta a figyelmet, hogy a következő években a politikai döntéshozók és a fogyasztók is kénytelenek kompromisszumokat kötni, ahogy növekszik a klímaválság kezelésének fontossága.
Az AIPH a tanácskozás előtt fenntarthatósági felmérést végzett. Abból kiderült, hogy a fenntarthatóság érdekében elsősorban a műanyagok, a növényvédő szerek, az energia, valamint a víz felhasználásának csökkentésére törekednek az ágazat szereplői.
Csak együtt sikerülhet
A kertészeknek döntő szerepet kell vállalniuk a klímaváltozás kezelésében, ám egyelőre még a szakértők sem értenek abban teljesen egyet, hogyan is néz ki a fenntartható dísznövényipar. A konferencia résztvevői – akik a dísznövényágazat kulcsszereplői voltak Észak-Európától Észak-Amerikáig – megvitatták, milyen kihívások előtt állnak saját vállalataik a fenntarthatósággal összefüggésben.
A panelbeszélgetéseken a szakemberek azt hangsúlyozták, hogy több partnerségre van szükség a teljes ellátási lánc vállalatai között. Szép példaként említették a kolumbiai virágexportőrök szövetsége által 1996-ban bevezetett Florverde Sustainable Flowers tanúsítási rendszert. Ez az együttműködés a virágexportőr-szövetség és egy növényvédőszer-hulladékot begyűjtő szervezet között jött létre, és jelenleg már 105 kertészet szerezte meg Kolumbiában és Ecuadorban a minősítést. A közelmúltban pedig a szövetség iránymutatást dolgozott ki a dísznövénytermesztés körforgásos működésére vonatkozóan. Ehhez az utóbbi 25 év kísérleti projektjeinek eredményeire támaszkodott, és együttműködött a kolumbiai környezetvédelmi minisztériummal.
A konferencián szó esett arról is, hogy a termesztőközegek esetében a fenntarthatóságról szóló viták motorja leginkább a tőzeghasználat mérséklése mögötti politikai nyomás. Cecilia Luetgebrune, a Growing Media Europe (GME) munkatársa hangsúlyozta, hogy a tőzeghelyettesítőknek gazdaságilag életképesnek, társadalmilag elfogadhatónak, és alacsony ökológiai lábnyomúnak kell lenniük. A GME a beszállítókat olyan protokoll létrehozásával támogatja, amely során elvégzik az összetevők elemzését, és kiszámítják azok ökológiai lábnyomát.
hangsúlyozták a konferencián is. A Fairtrade International tanúsítási rendszere az elsők között kezdte meg a munkavállalók védelmét és a kizsákmányolás elleni küzdelmet. De szigorúbb jogi rendelkezések is előkészítés alatt állnak, így várhatóan emberi jogokkal kapcsolatos intézkedéseket is beépítenek az uniós rendeletekbe.
Az első helyen
Richard Fernandes, a kenyai Marginpar dísznövénytermesztő vállalat társtulajdonosa, és a kenyai virágtanács elnöke úgy véli, hogy minden szempontból kiemelkedően fontos az emberekre összpontosítani, a vállalatokat ugyanis az ott dolgozók teszik sikeressé. Charlie Hall, a Texas A&M Egyetem dísznövénytermesztési professzora pedig beszámolt egy fenntarthatósági marketinggel kapcsolatban végzett kutatásáról, amelynek eredménye szerint
A konferencia zárásaként Tim Briercliffe, az AIPH főtitkára kiemelte, hogy a klímaváltozás valós gond, ezért a fenntarthatósággal foglalkozni kell. A tanácskozáson elhangzottak alapján az egyik legsürgetőbb feladat az ellátási lánc szereplőinek szorosabb együttműködése. Minden vállalatnak fel kell mérnie az ökológiai lábnyomát, és fenntarthatósági tervet kell készítenie a saját érdekében, és azért is, mert a vásárlókat érezhetően egyre jobban érdekli a környezetvédelem.
A konferencia előadásai elérhetők az AIPH honlapján, amelyhez regisztráció szükséges.
