A téma iránti érdeklődést mutatja, hogy csaknem 250 szakember regisztrált a négyórássá bővült eseményre. A szervezők (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti-Borászati Intézet, Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, Doktoranduszok Országos Szövetsége Agrártudományi Osztály) célja az volt, hogy bemutassák a szőlőtermesztésben és borászatban alkalmazott legkorszerűbb technikai megoldásokat az ágazatban tanulók, oktatók, kutatók és dolgozók számára.
A szakma által elismert előadók vezetésével a résztvevők olyan kérdésköröket vitattak meg, mint például a szőlőtermesztés digitalizációja, a precíziós megoldások, a drónos permetezés, a helikopteres fagyvédelem, az innovatív megoldások a műholdas helymeghatározásban, illetve az adatgyűjtés és -feldolgozás a digitális szőlészetben.
Rohanó világunkban egyre nagyobb teret nyer a digitalizáció, a különböző informatikai megoldások alkalmazása. A konferencia igyekezett bemutatni a hazánkban elérhető megoldásokat, illetve lehetőség nyílt megvitatni, hogy a rendelkezésre álló eszközöket mire és hogyan alkalmazhatjuk tevékenységünk során.
Szaktudás nélkül nem hatékony
A digitális fenntarthatóság nem a jövő, hanem a jelen, mutatott rá Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, aki köszöntőjében kiemelte:
A digitális, fenntartható, zöld gazdálkodás a szőlészeti-borászati ágazatban is kulcsa a sikernek. A fenntarthatóságnak három alapvető eleme van, a környezeti-klimatikus, a gazdasági és a társadalmi fenntarthatóság. Ma már a klímaváltozás diktál, amihez alkalmazkodni kell, mindent megtenni, hogy mérsékeljük a hatásait. Eljött az idő, amikor a digitális eszközök alkalmazásával takarékosabban tudunk bánni erőforrásainkkal. Ugyanakkor arra is rámutatott a helyettes államtitkár, hogy a technológia csak tudással párosulva válik hatékonnyá. Fontos a közigazgatás digitális alapokra helyezése. Az új bortörvény augusztus elsejével lépett érvénybe, de közel egyéves átállási időt kaptak a gazdák, hogy a gyakorlatban is alkalmazzák. A borpiacon már ma is éles a gazdasági verseny, és várhatóan még erősebb lesz. A fogyasztónak egyre többet kell nyújtani, egyre alacsonyabb árakért, ezért növelni kell a vállalkozások hatékonyságát. Ennek is kulcsa lehet a digitalizáció.
Nyitrainé Sárdy Diána, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet igazgatója köszöntőjében azt a két kérdést tette fel, hogy mit ér a bor szőlő nélkül, és mit ér a szőlő bor nélkül.
A MATE igyekszik megadni az ehhez szükséges szaktudást. Amit nem tudunk digitalizálni, az a borok érzékszervi bírálata, amikor például a Cserszegi fűszeres fajtajellegét kiérezzük a megkóstolt borban.
Generációváltás zajlik a mezőgazdaságban, ennek során fontos, hogy a digitalizáció megvalósuljon, illetve segítse az agrárium fejlődését, magyarázta Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke. Szerinte a digitalizáció a gazdaság motorja, hiszen csak ez garantálja a hatékonyságot, a versenyképességet, a sikert.
A Doktoranduszok Országos Szövetsége és az Agrártudományi Osztály munkáját az osztályelnök, Simon Szabina mutatta be.
Okos támrendszer és munkagépek
Oktató-kutatói, illetve gyakorlati oldalról 12 előadás hangzott el, elsősorban a szőlőtermesztésről. Oláh András Béla, a MATE Fenntartható Fejlesztés és Gazdálkodás Intézet adjunktusa kiemelte a szántóföldi és az állókultúrák precíziós gazdálkodásában rejlő különbségeket.
A jövőképbe beletartozik az intelligens támrendszer csakúgy, mint a metszés automatizálása. A közeljövőben már találkozhatunk támrendszerbe integrált meteorológiai állomással, talajnedvesség-mérővel, csepegtetőberendezéssel. A szakember szerint a támrendszer-elemek hálózata kiad egy nagy felbontású térbeli „filmet”, ami jelzi az ültetvény állapotának változásait.
A szőlőtermesztésben éppen a metszés volt az a munkaművelet, amit eddig nem lehetett teljesen gépesíteni. Ma már léteznek olyan önjáró munkagépek, melyek 3D képalkotó eszközök, öntanuló algoritmusok, valamint robotkarokra szerelt metszőollók segítségével precíziós metszést tudnak végezni. Sebességük ma még elmarad egy átlagos szőlőmunkásétól, és az áruk is magas, ugyanakkor várhatóan néhány éven belül kiszorítják az élő munkaerőt.
Bodor-Pesti Péter, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet docense a Transfarm4.0 határon átnyúló precíziós gazdálkodási együttműködések projektjét ismertette.
Magyar robotok
Saját fejlesztésű, kertészetekben és szőlőültetvényekben is használható önvezető robotokat mutatott be Hári Zsolt. A Hári Tech Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a Pötrétén 50 hektár faiskolát üzemeltető családi vállalkozásuk a munkaerőhiány miatt kezdett el az automatizálásban gondolkodni. Önvezető szoftverek fejlesztésével 2014, míg önvezető robotok tervezésével és gyártásával 2019 óta foglalkoznak. Ma már egy kézben van a szoftver és a hardver, a fejlesztésen négyen, míg a gyártási területen hárman dolgoznak. Az elmúlt időszakban három, különböző teljesítményű önjáró robotot terveztek meg és készítettek el. A legkisebbet 10, a legnagyobbat 35 lóerős motor hajtja, mindegyik különböző adapterekkel szerelhető fel.
A konferencia kiváló alkalomnak bizonyult, hogy bevezesse az érdeklődőket a precíziós szőlőtermesztés és borászat világába, megismertetve az alapvető kérdésköröket, például a várható piaci tendenciákat, vagy a precíziós és a hagyományos gazdálkodás közötti eltéréseket, valamint szó esett a digitalizáció előnyeiről is. Mindezek megismerése, alkalmazása hozzájárulhat a szőlészeti-borászati ágazat versenyképességének javításához, vállalkozási szinten komoly piaci versenyelőny megszerzéséhez. Mindebből pedig nemcsak a gazdák, hanem a fogyasztók is nyernek.