Elektronikus regisztráció, közeli hozzátartozók közötti tulajdonátruházás
A törvényjavaslat egyik legjelentősebb változtatása, hogy a föld tulajdonjogát érintő jogügyletek írásba foglalása esetére 2023. februárjától megszünteti a biztonsági kellékekkel rendelkező okmány – vagy ismertebb nevén a „zöld papír” – használatát. Helyette a javaslat a szerződések elektronikus regisztrációját írja elő, amelynek részletszabályait kormányrendelet fogja tartalmazni.
Emellett a törvényjavaslat a visszaélések megakadályozása érdekében a közeli hozzátartozók közötti tulajdonátruházás kapcsán is előírja a Földforgalmi törvény 13. §-a szerinti vállalások megfelelő alkalmazását. A jövőben a közeli hozzátartozók közötti tulajdonátruházás esetén is kötelezettséget kell vállalnia a tulajdonszerzőnek arra nézve, hogy a földet maga használja, a földhasznosítási kötelezettségének eleget tesz, továbbá vállalnia kell, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítja amennyiben a jogelőd, azaz a közeli hozzátartozója is megtette ezen nyilatkozatokat a korábbi szerződésben.
Így a jogszabályi rendelkezés megkerülhető volt egy közeli hozzátartozók közötti jogügylet beiktatásával.
Dologösszességként való értékesítés
A törvényjavaslat elfogadásával változni fognak a föld dologösszességként való értékesítésének feltételei is. A dologösszességként való értékesítésről akkor beszélhetünk, ha több földet egy egybefoglalt vételáron ad el a tulajdonos.
Ennek egyik alapesete, ha a földek egymással szomszédosak. A javaslat alapján azonban a használó személyéhez kötődő kritérium módosul. Azaz a jövőben lehetőség nyílik az egybefoglalt vételáron való értékesítésre abban az esetben is, ha a földek azonos, vagy egymással szomszédos járás területén fekszenek és a földek bejegyzett felhasználója eladó vagy legalább három éve a vevő.
A tervezett szabályozás a haszonbérleti szerződések esetén is alkalmazásra kerülne.
Érdemi vizsgálat a kifüggesztést megelőzően
Jelenleg, ha a termőfölddel kapcsolatos, hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés (adásvétel, haszonbérlet) kapcsán hirdetményi közzétételnek (ún. kifüggesztésnek) van helye az elővásárlási vagy előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében, a szerződés hatóság általi vizsgálatára csak a hirdetményi eljárást követően kerül sor. Ezért előfordul, hogy ha hiba van a szerződésben és így az ügylet nem kap jóváhagyást, akkor a 60 napos hirdetményi eljárást újból meg kell ismételni az új szerződéssel.
Ezt elkerülendő, a javaslat úgy változtatná meg az eljárást, hogy a hatóság már a hirdetményi eljárást, a kifüggesztést megelőzően kiszűrhesse a szerződés alapvető hiányosságait. Ennek megfelelően a megkötött szerződés közvetlenül a mezőgazdasági igazgatási szervhez kerül majd benyújtásra, amely – a szerződés alapvető kellékeinek ellenőrzése után – hivatalból felhívja a jegyzőt a szerződések közzétételére.
Ez pedig végső soron az eljárások gyorsulását fogja eredményezni.
Haszonbérleti szerződéseket érintő változások
Szintén jelentős módosítása a törvényjavaslatnak, hogy a haszonbérleti szerződések esetén lehetősége van a mezőgazdasági igazgatási szervnek a szerződések jóváhagyásának megtagadására, amennyiben a haszonbér, vagy a szerződésben meghatározott egyéb ellenszolgáltatás (ideértve különösen a mezei leltár szerinti elszámolást) ellenértéke aránytalan.
Aránytalannak kell tekinteni az ellenszolgáltatást, ha az érintett föld nem rendelkezik olyan előnyös tulajdonságokkal, amelyek a helyben szokásos haszonbér mértékétől való eltérést indokolják. Ilyen előnyös tulajdonságként vehető figyelembe a föld fekvése, minősége, öntözhetősége, művelhetősége vagy közútról való megközelíthetősége. Ugyanakkor nem vehetők figyelembe jövőbeli bizonytalan események és olyan körülmények, amelyek legalább részben a haszonbérlő elhatározásától vagy kockázatvállalásától függnek.
A fentieken túl a jövőben a haszonbér mértékének csökkentése esetén igazolni kell a piaci körülmények lényeges megváltozását. Továbbá a haszonbérlet időtartama meghosszabbítása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a szerződés meghosszabbított időtartama megfelel-e a jogszabályi követelményeknek, azaz egyéb érdemi vizsgálatot nem végezhet.
„Bár jelentős változásokat hoznak a fenti módosítások, nem szabad elfeledni, hogy jelenleg még csak törvényjavaslat szintjén vannak. Az elfogadott jogszabály tartalma ezektől akár el is térhet.” – foglalta össze dr. Szabó Gergely LL.M. ügyvéd.