A már szép hagyománnyá érett rendezvény, a határon túli, magyar, bortermelő kollégáink találkozója és boraik versenye, a pandémia miatti egy év kihagyást követően idén ismét folytatódott. A Magyar Bor Akadémia, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Zászlósborok Rendje és a Soós István Borászati Szakképző Iskola együttműködésével,
A zsűriben nem csak magyarországi szakemberek, hanem a nevezők, a határon túli borászok közül is többen részt vettek. Az elmúlt években született döntés és a pozitív tapasztalatok nyomán, idén is külön kategóriába sorolva kerültek minősítésre az „alternatív technológiával” készített borok, mint az öko, a bio, a biodinamikus, a narancs és a „kénmentes” – nagyon alacsony kénessav használattal készült – bortételek.
A borversenyhez közeli Budafoki Borvárosban 12 alapító taggal alakult meg 2018-ban a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete, melynek célja a jelenlegi Magyarország államhatárain kívül eső magyarlakta borvidékek szőlő- és borkultúrájának, a hozzá kapcsolódó szakmai közösségeknek a fejlesztése, az évszázados hagyományok felkutatása és megőrzése.
Ennek érdekében szorosabbra kívánják fűzni a kapcsolatot a Kárpát-medence borászai és borkedvelő közösségei között, tekintet nélkül az államhatárokra. Mindehhez elengedhetetlennek tartják a szigorúan vett szakmai fejlesztéseken felül gazdasági, turisztikai, kulturális és oktatási eszközök bevonását. Úgy vélik, hogy a Kárpát-medence borvidékeinek, borászati vállalkozásainak megerősödése, önfenntartóvá válása erősíti a lokálpatriotizmust, a magyar identitást, elősegíti a külhoni magyarság életerejét és önbecsülését.
Nem véletlen a helyválasztás. Budafok az 1900-as évek elején a Monarchia borkereskedelmi központja volt. A Kárpát-medence borainak, több mint 70 %-a megfordult a helyi pincékben. Adottsága kiváló lehetőséget adott pincerendszerek építésére, a Duna és a vasútvonal egyszerűvé tette a közlekedést, az adók pedig kedvezőbbek voltak, mint a fővárosban – Budafok ugyanis akkor még önálló település volt.
