0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Számok igazolják, hogy megéri kíméletesen bánni a talajjal

Jelentősen csökken a talajvesztés, ugyanakkor érzékelhető mértékben nő a vízmegtartó képesség, ha kíméletesen művelnek egy talajt. A Magyar Tudományos Akadémia és a Syngenta közel két évtizede vizsgál zalai területeket.

Egyre több szakember emeli fel a szavát annak érdekében, hogy a talajkímélő gazdálkodásé a jövő. A talajkímélő művelés előnyös a termelőknek és a környezetnek egyaránt, igazolta a Syngenta és a Magyar Tudományos Akadémia 18 éve tartó talajvédelmi kutatása is, amelyet a zalai Szentgyörgyváron indítottak 2003-ban. A kísérlet bizonyította: a talajkímélő művelés fokozza a talaj vízelnyelő képességét, növeli a talaj egészségét és biológiai sokféleségét, csökkenti a veszteséget és a talajlemosódást a lejtőkön.

A Soil and Tillage Research tudományos folyóiratban megjelent tanulmány a 2003-ban indított talajvédelmi kutatás eredményeit mutatja be. A talajkímélő művelés hatásának vizsgálatát a Syngenta kezdeményezte, a kutatást a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai végzik. A program az EU Life Soil and Water programban indult 2003-ban a Kis-Balaton vízgyűjtőterületén található Plótár Farmon, amely a Syngenta INTERRA® Farm hálózat magyarországi tagja. A kutatás a talaj egészségét és minőséget befolyásoló adatok változására összpontosított a talajkímélő művelés, illetve a szántásos művelés esetében. A kutatók 11 százalékos lejtőn vizsgálták a talajlemosódást és a talajvesztést. Azért választották ezt a területet, tájékoztatott Pecze Rozália, a Syngenta fenntarthatósági menedzsere, mert jól jellemzi a környező agrártáj talajviszonyait a Zalai-Dombságon.

Jelen esetben a talajkímélő művelést úgy kell érteni, hogy célgépekkel kerülték el a talaj forgatását, teljes mulcshagyást, gyakori zöldtrágyázást, köztes növény vetést alkalmaztak a fő kultúrák között. 

A kutatás legfontosabb megállapításai az alábbiak voltak: a talajkímélő művelés esetén a talajlemosódás (víz+talaj) 75 százalékkal, míg a talajveszteség 95 százalékkal csökkent. Az éves talajerózió a szántással művelt táblákon elérte a 2,8 tonnát hektáronként, a talajkímélő művelésű területeken mindössze 0,2 tonna volt hektáronként. 

A kutatási időszak végén jelentősen magasabb talaj-aggregátum stabilitást és magasabb talaj szervesanyag-tartalmat mértek a talajkímélő műveléses táblákon, és a földigiliszta-gyakoriság is többszöröse volt ezeken a területeken a szántással művelt részekhez képest.

A statisztikai modell bebizonyította, hogy a kímélő talajművelés volt a legfontosabb tényező a talajveszteség csökkentésében.

Pecze Rozália  elmondta: „bebizonyosodott, hogy a talajkímélő művelés csökkenti a talajveszteséget és a talajlemosódást a lejtőkön, miközben növeli a talaj vízelnyelő és vízmegtartó képességét. Mindez hozzájárul legfontosabb természeti erőforrásaink, a talaj és a felszíni vizek védelméhez, miközben gazdasági hasznot is hajt.

Minél több vizet nyel el és tart meg a talaj, annál kevesebb öntözésre, illetve víztározó kapacitásra van szükség.

A másik gazdasági előnye a talajkímélő művelésnek, hogy védi a környező tájat, megelőzi a környezet és a vízgyűjtők lemosódó talajjal és agrokemikáliákkal való szennyeződését. Emellett nő a termelés biztonsága, egészségesebb termést és stabil termésátlagot biztosít a termelők számára.”

A tanulmányban rámutattak: a talajkímélő művelés alkalmazásával nő a biodiverzitás is. Az ilyen területeken nagyobb számban és fajgazdagságban fordulnak elő beporzó rovarok, giliszták, madarak és kisemlősök.

A szakember kérdésünkre rámutatott: valójában két kísérleti területen folytak a vizsgálatok. Szentgyörgyváron egyhektáros felületen zajlanak eróziós kutatások hagyományos, szántott és talajkímélő művelés összehasonlítására. Dióskálon üzemi táblákon a hagyományos és a talajkímélő művelés összehasonlítása, a növénytermesztés-technológiai  vizsgálatok és a kétféle művelés ökonőmiai összehasonlítása történik. Emellett ökológiai vizsgálatok is folynak a talajegészség és a biodiverzitás terén. Két különálló területen, 50-50 hektáros táblán az üzemi szintű összehasonlítást végzik el a két talajművelés között. 

Az említett nagytáblás parcellákba őszi káposztarepcét, őszi búzát, tavaszi búzát, őszi árpát és tavaszi árpát vetettek. A tapasztalataik szerint a talajkímélő nagyparcellákon a hozamok stabilak maradtak aszályos évben is, a talaj javuló csapadékbefogadó és vízmegtartó képessége miatt. A kultúrák átlagosan jobb termést hoztak. Öt-hét ismétlésben hasonlították össze a kétféle művelést, a kísérletet tovább fogják folytatni, erősítette meg Pecze Rozália.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu