A téli tárolásra szánt káposztafejeket száraz időben kell kivágni, és a felesleges külső levelek eltávolítása után alaposan át kell válogatni. A káposzta is sérülékeny, ezért a szedés és válogatás során a termések ne ütődjenek, nyomódjanak, óvatosan kell őket a ládákba rakni. A káposztafélék tárolására a 2-4 °C-os hőmérséklet és a 85%-os relatív páratartalom a legkedvezőbb.
A káposzta sikeres tárolásához célszerű betartani néhány tanácsot. Betakarítás előtt már ne öntözzük és fejtrágyázzuk a növényállományt. A tárolóhelyiséget pedig takarítsuk ki. Beteg, fertőzött növényeket ne tároljunk be, mert a tárolóban tovább rothadnak, és az egészségeseket is megfertőzik. Ne feledkezzünk meg a tárolt zöldségek időnkénti ellenőrzéséről, és a károsodott, bármilyen tüneteket mutató példányokat válogassuk ki és távolítsuk el.
A tárolóban a hőmérsékletet rendszeresen ellenőrizzük, és szükség szerint szellőztessünk. A tárolás során növényvédő szert használni tilos!
Nem fertőznek
A tárolóban gyakran fellép a káposztafej feketefoltossága, ez azonban nem fertőző eredetű betegség, hanem fajtatulajdonság. Tünetei a betakarítás előtt csak ritkán fedezhetők fel, a tárolás során azonban egyre nagyobb mértékben mutatkoznak. Kétféle tünet figyelhető meg: a külső leveleken 4-5 milliméteres fekete foltok; vagy apró fekete foltok a levélereken és környékükön, melyeket szürke elszíneződés övez. A betegség mértékét az egyoldalú vagy bőséges tápanyagellátás növeli.
Nyáron az egyenetlen vízellátás, ősszel és télen a rövid ideig tartó fagypont alatti hőmérséklet váltja ki. Rendszeres nyári öntözéssel, felszedéskor, szállításkor és tárolás alatt a fagytól való óvással elkerülhetjük a károsodást.
Baktériumok
Az ervíniás lágyrothadás kórokozója az Erwinia carotovora subsp. carotovora. Gazdanövényköre széles, a baktérium a káposztafej, a torzsa és a vastagabb gyökerek nyálkás, bűzös rothadását idézi elő. Már a szabadföldön fertőzhet sérüléseken keresztül, de kártétele tároláskor válik rendkívül súlyossá. A növény felületén lévő víz, a levegőtlen körülmények és a 10 °C feletti hőmérséklet kedvez a kórokozónak. Ilyen körülmények között 2-4 hét alatt az egész betárolt termés elrothadhat.
A megelőzéshez fontos a termés szárazon való tárolása, és a tárolóhelyiség szellőztetése.
A káposzta xantomonászos feketeerűség betegségét a Xanthomonas campestris pv. campestris baktériumfaj okozza. A betegség az ország csapadékban gazdagabb nyugati részén, de esős nyarakon és öntözött területeken is jelentős. A levéllemezen a levél szélétől induló sárgászöld V alakú foltok figyelhetők meg. A foltokon a levélerek feketék, a foltok beszáradnak, és a levelek lehullanak. A torzsát kettévágva az edénynyalábok részben vagy teljes egészében feketék (tracheobakteriózis). Fertőzési forrás a talaj, a beteg növénymaradványok és a vetőmag. Fertőzött magból beteg növények fejlődnek. A baktériumnak kedvez a magas hőmérséklet és páratartalom. A védekezéshez a palántaágyak talajcseréje, fertőtlenítése, a 3-4 éves vetésforgó betartása, a vetőmag csávázása, ellenálló fajták termesztése, az esőztető öntözés kerülése szükséges.
Gombák
A botrítiszes és szklerotíniás rothadás tünetei a kifejlett káposztafejeken mutatkoznak. A botrítiszes betegség kórokozója a Botrytis cinerea, az általa fertőzött káposzta vizenyősen rothad. Rajta dús, szürkésfehér, később szürke penészgyep (konídiumtartó gyep) képződik. A szklerotíniás rothadás kiváltója a Sclerotinia sclerotiorum gombafaj. Fertőzéskor a vizenyős rothadáson dús vattaszerű bevonat (micélium) képződik, amelyen nagy, fekete, kemény kitartóképletek (szkleróciumok) jelennek meg.
Mindkét kórokozó sebzéseken (mechanikai sérülés, felrepedés, rovarrágás) keresztül jut be a káposztafejbe. Védekezésnél fontos a megelőzés, ne sértsük meg a fejeket, tartsuk az ajánlott vetésforgót, és egyenletesen adagoljuk a vizet.
A káposztát még száraz, csapadékmentes időben szedjük. A sérült káposztafejeket ne tároljuk be.
A plenodómuszos betegség kórokozója a Plenodomus (Phoma) lingam gomba. A káposzta fómás betegségeként is emlegetik. A beteg káposzta külső levelein és a torzsán ovális, besüppedő foltok láthatók. Ha a foltok a torzsát körülölelik, a növények kifakulva hervadnak. Ha a foltok a levélnyélen helyezkednek el, a levelek a földre fekszenek. Tárolóban a foltok rothadásnak indulnak. Tárolóba csak egészséges káposztafejek kerüljenek, ha csak kicsi foltot is látunk a káposztafej levelein, semmiképp ne tegyük a tárolóba. Fertőzési források a növényi maradványok, melyekben a kórokozó két-három évig életképes marad, valamint a vetőmag.
Dr. Karacs-Végh Anita
MATE Növényvédelmi Intézet
