0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Természetes vegyülettel a szárnytorzulást okozó vírus ellen

A mézelő méheket sújtó természetes táplálékhiány és a mezőgazdasági növényvédő szerek használata mellett a méhállományokat világszerte évtizedek óta károsító ázsiai nagy méhatka (Varroa destructor) az egyik fő oka a méhcsaládok összeomlásának, illetve eltűnésének. Az élősködő kártétele önmagában is jelentős, ám az atka ezenfelül veszélyes vírusokat is terjeszt.

Ezek egyike a szárnytorzulását okozó vírus (DWV), amely a méheket bármelyik életszakaszukban megfertőzheti. A fertőzött álcák életképtelenek és azonnal elpusztulnak, míg a bábállapotban megfertőződött méheken szembeötlő testi torzulás figyelhető meg: szárnyaik nem fejlődnek ki, csökevényesek. A betegen kikelő méhek röpképtelenek, így külső gyűjtőmunkára alkalmatlanok. Újabb megfigyelések szerint a fertőzött egyedek, még ha képesek is a gyűjtőmunkára, tanulási képességük és emlékezetük rosszabb, mint egészséges társaiké, így ha kirepülnek, gyakran nem találnak vissza a kaptárba.

A jelenséget vizsgálva a tajvani egyetem kutatói azt találták, hogy a vírus elnyomja az idegrendszerben az ingerületek továbbításával, valamint a méhek tanulási és emlékezőképességének különböző folyamataival kapcsolatos gének kifejeződését.

A kutatók ez év szeptemberében közzétett tanulmányukban arról számolnak be, hogy sikerült egyszerű és hatékony ellenszert találniuk a vírussal szemben: az állategészségügy számos területén alkalmazott nátrium-butirátot. A nátrium-butirát a vajsav nátriumsója, számos növényben előforduló vegyület, amelyről ismert, hogy többféle, többek között az immunválaszban és a tanulásban részt vevő gén kifejeződését fokozza állatokban.

A vegyület hatásának megfigyelésére a kutatók kísérletsorozatot végeztek. Laboratóriumi körülmények között egy hétig etették a méheket (Apis mellifera) nátrium-butirátot tartalmazó cukorsziruppal, majd megfertőzték őket a szárnytorzulást okozó vírussal. Ezeknek a méheknek több mint 90 százaléka élt még öt nap elteltével, míg a fertőzött, de nem kezelt méhek 90 százaléka elpusztult ez idő alatt.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a nátrium-butirát milyen hatást gyakorol a méhek tájékozódási képességére. Egy hónapon át tartó terepi kísérletben elemezték a kísérleti méhcsaládok mozgását. Megfigyelésük során azt tapasztalták, hogy az élelemkeresésre indult fertőzött méheknek átlagosan csak a fele volt képes visszatérni a kaptárba. Ezzel szemben

azok a méhek, amelyek a megfertőzésük előtt nátrium-butirátos cukorszirupot kaptak, több mint 80 százalékban találtak haza a nap végére.

Mivel a méhek vírusokkal szembeni ellenálló képességének elősegítésére egyelőre nem áll rendelkezésre semmilyen szer, a kutatók szerint a nátrium-butirát kíméletes és fenntartható gyógymódot jelenthet a szárnytorzító vírus ellen. Ehhez azonban további kutatásokra van szükség. A jelen vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a méhek étrendjébe beiktatott nátrium-butirát segíthet jelentős káros hatások nélkül megelőzni a DWV-fertőzés okozta méhcsaládpusztulást, és hasznos lehet a fertőzés hatásainak visszafordításában a méhek tanulási és emlékezőképességének folyamataiban részt vevő gének kifejeződésének felszabályozásával.

Irodalom: Cheng-Kang Tang, Yu-Hsien Lin, Joe-Air Jiang et al. Real-time monitoring of deformed wing virus-infected bee foraging behavior following histone deacetylase inhibitor treatment DOI: 10.1016/j.isci.2021.103056.

Forrás: Méhészet