0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Pokol a szájban, avagy a világ legerősebb paprikája

A Scoville-skála a paprika csípősségét méri. A legutoljára nemesített csili paprika 3 millió Scoville egységet tartalmaz. Miért versengenek a nemesítők még mindig, hogy minél erősebb paprikát állítsanak elő?

A paprika csípős ízét a kapszaicin nevű anyag okozza. Ez stimulálja a bőrben és a nyálkahártyákon lévő idegvégződéseket. A kapszaicin mérésére először Wilbur Scoville amerikai kémikus dolgozott ki  módszert 1912-ben, ezért az egységet róla nevezték el.

A csípős ízérzékelés az egyik legfurcsább emberi érzékelés. Nehéz olyan ízlelőbimbókat találni a nyelven, amelyek az édesség, a keserűség, a savanyúság vagy a sós íz receptoraihoz hasonlóan tartalmazzák az „csípős íz” receptorait.

A csípős érzés a nyálkahártyák fájdalomreceptorainak stimulációjából ered. A fűszeres ételek veszélyesek számunkra, ezért a szervezetünk ennek megfelelően figyelmeztet minket.

2008-ban az indiai Bhut Jolokia paprika bizonyult a legerősebbnek és bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, a Scoville-skálán egymillió egységet meghaladó csípősséggel.

Összehasonlításképpen: egy átlagos Tabasco szósz 2,5 ezer egységet tartalmaz, a cayenne-i bors pedig 30-50 ezer egységet. A magyar csípős paprikáknál pedig 1500-2500 egységet mértek.

A Bhut Jolokia  szellempaprikát jelent. – Valószínűleg azért, mert egy ilyen zöldség elfogyasztása után meg lehet halni – viccelődött Dr. Paul Bosland, az Új-Mexikói Egyetem Chili Paprika Intézetének igazgatója.

Az emberek azért óvatosak. Bangladesben, például úgy használják a főzéshez, hogy a szárat a kezükbe veszik, és csupán az ételhez dörzsölik. Szemüveget és kesztyűt kell viselni, amikor a magokat eltávolítjuk ebből a fajtából, és az egész műveletet a szabadban kell végezni – figyelmeztetnek a csili kutatók.

Azonban nincs hiány a szupererős zöldségeket megvásárolni hajlandó emberekből. Ennek oka, hogy a belőlük készült fűszerek gazdaságosabbak. Elég egy csipetnyi belőle, hogy egy ételnek kivételes íze legyen. Nem csoda, hogy a termelők még mindig versenyben vannak.

Jelenleg a legcsípősebb paprika, a Pepper X, ami  több, mint 3 millió Scoville-egységgel rendelkezik!

Ezt a fajtát 2017 szeptemberében mutatta be nemesítője, az amerikai Ed Currie.

De honnan származik a csípős íz a természetben? Ahogy az gyakran előfordul, a növények „találták ki”, hogy megvédjék utódaikat. A paprikát a természetben a madarak terjesztik, de amint magjaik áthaladnak egy emlős emésztőrendszerén, elveszítik csírázóképességüket. Ezért van az, hogy a paprika magvakat körülvevő szövetek tartalmazzák a legtöbb kapszaicint, egy olyan anyagot, amely az emlősökre erősen irritáló, de a madarakra legfeljebb fájdalomcsillapító hatású.

Amit az evolúció nem látott előre az az, hogy egy emlősfajnak olyan kifinomult kulináris ízlése lesz, hogy még a nagyon csípős paprikát is el meri fogyasztani.

Bár összességében ez nagyon előnyösnek bizonyult a Capsicum nemzetséghez tartozó növények számára – jelenleg  világszerte évente négymillió tonnát termelnek ezekből a fűszeres zöldségekből.

Wilbur Scoville úgy határozta meg  az élelmiszerek csípősségét, hogy  a paprikakivonatot addig hígította édesített vízzel, amíg az égető íz nem vált kimutathatóvá. Az édes paprika nulla pontot kapott ezen a skálán, mert egyáltalán nem tartalmaz semmilyen csípős anyagot. A legcsípősebb chilifajtákhoz több tíz- vagy akár százezerszeres hígításra volt szükség.

Ez a módszer azonban szubjektív, és ezért nem túl pontos. Ez az egyik oka annak, hogy egyazon fajta esetében az eredmények annyira eltérőek. Ma már a kóstolás helyett folyadékkromatográfiát használnak a csípős ízért felelős anyagok koncentrációjának pontos mérésére.

Forrás: focus.pl