0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Miért hibridizálják a búzát?

A BASF kutatói olyan búzafajták létrehozásán dolgoznak, amelyek magasabb hozamra képesek, mint a jelenlegi fajták és ellenállóbbak a környezeti hatásokkal és károsítókkal szemben. A cég kutatói sajtótájékoztatóján Edward Souza beszélt az eredményekről. Jelenleg a világon 770 millió tonna búzát termelünk, de a jövőben több mint 50%-kal többre lesz szükség a világ növekvő népességének ellátásához.

Ezt a termésmennyiség-növekedést a korlátozott termőterület és az éghajlatváltozás okozta terméskiesések miatt nehéz lesz elérni.

A problémát a helyi körülményekre nemesített hibridbúzák segítségével kívánják megoldani a cég nemesítői, mutatta be előadásában Edward Souza professzor, a nemesítési program vezetője. Fontos céljuk az is, hogy a megtermelt fehérjemennyiséghez az eddiginél kevesebb szén-dioxid kibocsátással lehessen eljutni. Szerte a világon folyik ez a nemesítési program, ami a jól ismert kukorica és rizs hibridizációt követi, csak jóval nehezebb „terepen”.

A búza génállománya ugyanis hétszer nagyobb, mint a kukoricáé és negyvenszer haladja meg a rizsét, ezért új technológiákra van szükség a nemesítéshez és a kívánt tulajdonságok stabilizálásához.

Végeredményben a hibridizáció jóval nagyobb genetikai változatosságot hoz a búzafajtákban, mint az eddigi hagyományos, öntermékenyítésen alapuló nemesítés.

A keresztezésekhez a legfontosabb búzatermesztő régiókból származó változatos genetikai állomány felhasználásával a genetikailag eltérő szülői vonalakból választják ki a legjobb növényi tulajdonságokat. Olyan szülőpárokat választanak, amelyek utódai stabil termést adnak és ellenállók az éghajlati szélsőségekkel szemben, illetve betegségekkel vagy rovarokkal szemben rezisztensek. A kedvező tulajdonságok alapja az úgynevezett hibrid vigor, ami általában jellemző a hibrid fajtákra, és a kedvező gének kombinációjából származik.

A begyűjtött fajták és az utódok értékeléséhez például infravörös-közeli kamerákkal mérik a fehérjetartalmat, illetve drónokkal a fenotípusos tulajdonságokat a szántóföldön a különböző hibridekben, elvégzik a genetikai elemzésüket, mindezeket pedig nagy közös adatbázisban értékelik mesterséges intelligencia segítségével és gyakorlott nemesítőkkel egyaránt. Rengeteg búzafajtáról gyűjtöttek adatokat, amelyek alapján kiszelektálták a programból a valamilyen okból nem megfelelőket, amelyeket nem használnak szülőként.

Sikerült különböző vonalakra visszavezetni a jelenleg Európában használt búzafajtákat, így el lehet különíteni a stressztűrő, a nagy hozamú vagy a jó sütési tulajdonságokkal rendelkező fajtákat.

Mindegyik ilyen vonal a helyi környezeti adottságokra válaszul jött létre. Ezeket a jellemzőket a hibridizációval egy fajtába lehet összehozni, ezáltal csökken az évjárathatás a búzára, kiegyenlítettebb hozamokra lehet számítani.

A szülőpárokról az összegyűjtött adatok alapján becsülni tudják az utódok teljesítő képességét egy adott régióban, hozam és fehérjetartalom, ellenállóképesség szempontjából is. A megszületett fajtajelölteket termesztési és fenntarthatósági szempontok alapján értékelik.

Edward Souza hangsúlyozta, hogy módszerükkel folyamatosan lehet javítani az eredményességet, mert az évek alatt felhalmozott adatok alapján egyre jobb keresztezéseket tudnak végezni. A program első hibridjei a mai átlagos hozamoknál körülbelül 300 kilogrammal tudtak többet, tavaly már 1,2 tonnás többlethozamot értek el.

Nagy jelentősége van gazdasági és környezetvédelmi szempontból is az állandó hozamnak, mert jól tervezhető a gazdaság eredménye és az erőforrások használata, ez pedig lehetővé teszi a rugalmas alkalmazkodást a klímaváltozáshoz.

A BASF Ideltis™ hibrid búzáit különböző éghajlatú és adottságú búzatermő területekre nemesítik. Kedvező tulajdonságaik révén jó alapot adnak az integrált növényvédelemhez és a digitális mezőgazdasági eszközök alkalmazásához is.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/BASF