0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A kézzelfogható termőföld

Kerekasztal beszélgetést szervezett az AGRO.bio Hungary Kft. a III. Országos szemlekörök kapcsán. Egyszer a klímaváltozás, máskor a műtrágya árának drasztikus emelkedése. Mi jön még? – tették fel a kérdést.

Az eseményen résztvevő Árendás Tamás a MTA Agrártudományi Kutatóközpont martonvásári tudományos főmunkatársa, évtizedek óta növénytermesztési kutatásokkal, agrártechnológiával foglalkozik. Daoda zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója, a talaj mikrobiológiai termékek fejlesztését tűzték zászlajukra. Mint bemutatta, Földünk minden négyzetmétere felett 5,6 tonna nitrogén van a levegőben. Szeretnék „testközelbe” vinni, mi az ami a talajban rejlik. A „talaj védőügyvédjeként” a legfontosabb termelő eszközünket veszi górcső alá. Véleménye szerint a talajok degradációját meg kell állítani, s a talajéletet visszaállítani.

„A bérelt földeket jellemzően kihasználják, éppen ezért a bérbevétel előtt fel kell mérni a talaj állapotát, s akár kauciót letenni, hogy a futamidő végén el lehessen számolni”

– fogalmazta meg véleményét.

Labant Attila, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke a komplex gondolkodás fontosságára hívta fel a figyelmet. A növényt ne a környezetéből kiszakítva nézzük, hanem teljességében nézve igyekezzünk megoldást találni a problémákra. Pecze Rozália, a Syngenta Kft. fenntarthatósági menedzsere elmondta, törekvéseiket a termelőkkel együtt szeretnék megvalósítani. Több, mint húsz éve foglalkozik talajtani vizsgálatokkal, a biodiverzitás fejlesztésével, nem csak hazánkban, hanem Európában és Afrikában is. Szabó István, a Pro-feed Kft. üzletág-fejlesztési igazgató kiemelte,

bár alapvetően takarmány kiegészítőkkel foglalkoznak, de van egy olyan üzletága is, amely a növények egészségére fókuszál. Igyekeznek a termelők figyelmét felhívni arra, hogy értsék meg, miként működik a növény.

Vona Márton, a Csernozjom Kft. ügyvezetője elmondta, talajtannal foglalkoznak, s annak is terepi formájával. Hitvallásuk, hogy ki kell menni a területre, ha szelvényt ásunk, megtapintjuk, akkor lehet megismerni a talajt. Emellett egy holland technológia magyarországi képviselői, ami segít abban, miként lehet gyorsan, terepen talajvizsgálatokat végezni, ezzel is megspórolva a laboreredményre várva a több hetes időt.

Első kérdésként a talaj fogalmának meghatározása került terítékre. A hivatalos definíción túl felhívták a figyelmet, hogy élő közegről van szó. Gyakorlati oldalról nézve az a jó, ha a termelő van tisztában azzal, milyen funkciót is lát el.

A szemlekörök egyik feladata, hogy a használók megismerjék a talajok működését. Amikor biodiverzitásról beszélünk, rendre kihagyjuk a talajt.

A szemlekörök névadója, Daoda Zoltán elmondta, a szervezők, szakítva a hagyományokkal, nem az előadó termekbe, hanem a szabadba, határszemlére várják a talajtan, a talaj-, a növény- és a stresszélettan, a modern terepi talajvizsgálat, a szerves- és tápanyag-gazdálkodás szakmai alapjai iránt érdeklődő növénytermesztő kollégákat. Talajszelvény feltárása után

elemzik a termőhely fizikai, kémiai és biológiai adottságait, és a gyakorlatban mutatják be, hogyan működik a talaj-növény rendszer, hol tart a terméselemek, a potenciális hozam kialakulása.

Az elmúlt évben közel 200 fő látogatott el a tavaszi és az őszi sorozat helyszíneire. Idén összesen hét helyen rendezik meg a szemleköröket. A szakmai konzultációt a megjelent szakemberek kérdései, hozzászólásai, és az azokra adott válaszok tették még értékesebbé és hasznosabbá.

„Az éghajlatváltozás a talajt sem kíméli”- hívta fel a figyelmet Árendás Tamás, hogy nem csak maga a közeg, hanem a benne, vagy rajta élő közösségeket is befolyásolja. Pecze Rozália elmondta, a hatóanyag kivonásokat két uniós szabályozás határozza meg a növényvédő szerek estében. Problémát jelent, hogy ezek végrehajtására szűkre szabott az idő. Ebbe beletartozik a talajegészségének kérdése.

Olyan egységes és harmonikus technológiai rendszert kell kidolgozni, amelybe be kell emelni a biológiai anyagokat is, bár lesznek olyan területek, melyekre rövid távon még nincsen megoldás.

A szakember véleménye szerint ilyen például a gyomirtás, át kell állni a posztemergens készítmények használatára. „Ha ez így folytatódik, és egysíkú lesz a növényvédő szer használat, azzal szembe megyünk a diverzitásnak”- hangsúlyozta, hogy a zöld takarónövények szerepet kapnak a gyomirtásban is. A wageningeni egyetem tanulmánya előrevetíti, a szántóföldi növények esetében 10-20 százalékos terméscsökkenés várható az input anyagok kivonásának, az ökológiai termelés növelésének következtében. Ezáltal üzemi szinten csökkenni fog az árbevétel, ami a másik oldalon az élelmiszerárak növelését eredményezi.

A tanulmányban kifejtik, 4,5 millió hektáron kell Európa számára Európán kívüli területeken előállítani árualapot. Ez azt is jelenti, hogy a problémákat az unión kívülre toljuk.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu