0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Nem csak húsvétkor érdemes bárányhúst enni

A húsvéti bárány fogyasztásának nagy hagyománya van Európában. Ezzel főként húsvétvasárnap báránysült formájában találkozunk, év közben ritkábban kerül az asztalra. Eláruljuk, miről is van szó.

A húsvéti jelképek sorában különböző állatokat találunk. Ezek közül a legősibb a húsvéti bárány. Eredetére a Bibliában lelhetünk magyarázatot. Mára az állat egyszerre jelképe a termékenységnek, a tisztaságnak és a békés életvitelnek.

Húsvétkor valamivel több magyar család fogyaszt báránysültet vagy báránycsülköt, mint évközben, elsősorban azért, mert a bárányhúst felváltották más típusú húsok: a nyúl vagy a gyöngytyúk is többször kerül a megterített húsvéti asztalra. A hagyományos áldozati bárány ma mindenekelőtt a görög ortodox egyházban játszik szerepet.

A húsvéti bárány hazánkban a báránysült mellett főként a húsvéti csokoládékban, illetve a német és sváb hagyományokat követő háztartásokban a bárány formájú süteményben, tortában található még meg.

A csokoládéból készült húsvéti bárányok is minden évben nagy népszerűségnek örvendenek, és közkedvelt ajándéknak számítanak – függetlenül attól, hogy milyen húsvéti hagyományokat követnek.

Több juhhús kerülhetne az asztalokra

Annak ellenére, hogy Magyarországon a juhtenyésztés évezredes múltra tekint vissza – a juh az ember egyik legrégebben háziasított állata –, a lakosság juhhúsfogyasztása elenyésző, a húsféle ismertsége is igen alacsony. A juh- és bárányhústól sokan csak azért ódzkodnak, mert egyrészt magas az ára, másrészt, mert egyszer az életükben megkóstoltak egy rosszul elkészített birkapörköltet vagy báránysültet. Pedig

a juhhúsból készült ételek nehézség nélkül elkészíthetők és akár a diétázók étrendjébe is könnyedén beilleszthetők, hiszen zsírtartalmuk alacsony, tápanyagtartalmuk viszont magas.

Az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet (Juh Terméktanács) minden évben kiemelt figyelmet fordít a juh-, bárány- és kecskehússal kapcsolatos tévhitek leküzdésére és a fogyasztás ösztönzésére. A cél mit sem változik: az egészséges, tudatos táplálkozásba könnyedén beilleszthető juh- és kecskehús kedveltségének növelése és a fogyasztás emelkedése.

Az AMC szerint az Európai Unió egy főre jutó éves juhhúsfogyasztása átlagosan 1,9 kg/fő/év, de a tagországok között nagy a szórás, a 10 dekagrammos nagyságrendtől közel 13 kilogrammig lehet adatokat találni. A hazai fogyasztás azonban a becslések szerint mindössze 30-35 dkg/fő/év.

A jó minőségű bárányt el lehet adni külföldön, Magyarországról 14 államba kerülnek bárányok a 2021-es Agrárminisztériumi adatok alapján. A Juh Terméktanács szerint a kiviteli árak a pandémia óta magasak, és ez a következő időszakban aligha fog változtatni a muszlim országokban a ramadán ünnepe, illetve az ukrán-orosz konfliktus miatt.

A Hússzövetség áprilisi évértékelőjén Éder Tamás, a szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a húsipar elmúlt egy éve és az előttünk álló bizonytalanságokkal teli időszak kihat az egész iparra és áremelkedés prognosztizálható.

„A hús »bizalmi termék«. Azt tanácsolom, hogy olyan gyártótól, olyan forgalmazótól vegye meg mindenki az ünnepi asztalra valót, amelyben eddig nem csalódott! Kétes eredetű terméket, olyat, amelynek a címkéjén a gyártót nem tüntetik fel, ne vásároljon!”
Forrás: magyarmezogazdasag.hu