0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Tévhitek a fagyvédő öntözéssel kapcsolatban

Tízéves hazai gyakorlati tapasztalatok alapján elmondható, hogy a korona fölötti fagyvédelmi öntözés itthon is teljesen megbízható eljárás és sokkal kevesebb víz kell hozzá, mint sokan gondolják. Csak erős széllel párosuló szállított fagy esetén nem működik ez a módszer, sőt olyankor nem is szabad beindítani az öntözőrendszert.

A fagyvédelmi öntözésről Gárdián Tibor, az Aqua 2001 Kft. ügyvezetője osztotta meg tapasztalatait a Magyar Öntözési Egyesület konferenciáján. Amint mindannyian tapasztalhatjuk, a klíma változás következtében egyre gyakoribbak a szállított fagyok hazánkban, amikor északról érkezik a hideg levegő 20-30 kilométeres széllel.

A szállított fagy másik jellegzetessége, hogy éjjel vagy nappal, felhős vagy napos időben, alacsony vagy magas páratartalom mellett egyaránt bekövetkezhet.

Ennek azért van jelentősége, mert a másik fagyhatás, a kisugárzási fagy éjszaka és derült égbolt mellett várható, amit súlyosbít, ha száraz a talaj és a levegő.

Korona fölötti fagyvédelmi öntözéssel egyrészt szigeteljük az ültetvényt a hideg levegőtő, másrészt enyhén fűtünk is,

a fagyáshő (334,5 kJ/kg) felszabadulása révén. Ez az a hőmennyiség, ami a 0 °C-os víz 0 °C-os jéggé alakulásakor felszabadul. A fagyás-olvadás halmazállapot-változás hőigénye jóval kisebb, mint a lecsapódás-párolgásé, ami 2257 kJ/kg hőmennyiséget igényel. Párásításkor éppen ez a hűtő hatás érvényesül, mert gyakorlatilag nincs annyi víz, amennyivel egy növényállomány fölött érdemben meg tudnánk emelni a páratartalmat.

A manapság használt, korszerű berendezésekkel sem túl sok víz nem kell hozzá, sem a szórófejek elfagyásától nem kell tartani. Az eddigi tapasztalatok szerint még az ismételt védekezés esetén sem adunk ki annyi vizet, ami rontaná a talajállapotot. 

Fagyvédő öntözéskor nem az a célunk, hogy apró cseppek alakuljanak ki, ezért alacsony nyomáson, 2 baron kell működtetni a rendszert.

Óránként és hektáronként 12,5-23 köbméter vízzel dolgoznak a hazai gyakorlatban, ezzel körülbelül mínusz 10 °C-ig lehet védekezni a fagy ellen.

Nagyon fontos, hogy 12 órán át tartó, folyamatos öntözésre kell felkészülni, erre kell méretezni a vízforrást, ami a legtöbbször víztároló, a szivattyút, a szűrőrendszert.

Speciális szórófejeket használnak, az ültetvény kialakításától függően sávos vagy irányított, 3-4 méteres körben dolgozó fagyvédelmi öntözésre.

Az a cél, hogy átlátszó jég legyen a fákon, ehhez akkor kell beindítani az öntözést, amikor a nedves hőmérő 0 °C-ot mutat,

figyelmeztetett Gárdián Tibor. Ha fagypont alatt indítjuk be a rendszert, már elkéstünk, és mi magunk fagyasztjuk meg a növényi részeket, amit védeni akartunk. Folyamatosan nedves, 0 °C-os jeget kell tartanunk a fákon, ami teljesen átlátszó. Ha idő előtt leállítjuk az öntözést, a jég is átveszi a környező hőmérsékletet és kifehéredik. Ez már nem védi a virágokat a hidegtől. Akkor lehet leállítani az öntözést, amikor a fa és a jég között olvadt víz látható, vagyis magától kezdett olvadni a jég. Ez is jól látható változás, éppen úgy, mint a fehér vagy az átlátszó jég esetében.

Gárdián Tibor azt tapasztalja, hogy a termesztők kimennek éjszaka is megvédeni az ültetvényüket, ezt a rendszert nagy értékű kultúráknál szokták kiépíteni.

A legtöbben robbanómotoros szivattyút használnak, nehogy áramkimaradás miatt álljon le az öntözőrendszer.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu