„Nem vehetjük félvállról a nehézgépeket, mivel súlyos károkat okozhatnak” – mondta Rattan Lal, Az Ohio Állami Egyetem talajokkal foglalkozó tudósa a Science-nek.
Az 1960-as évek óta a traktorok egyre nagyobbak lettek, és mára tízszer olyan nehezek, mint akkor voltak.
Ahhoz, hogy kiderítsék, hogyan változtak ezek a szerkezetek, és ez milyen hatással vannak a talajra, a Svéd Agrártudományi Egyetem egyik tudósa, Thomas Keller, és a Sivatag Kutató Intézet munkatársa, Dani Or olyan elérhető mezőgépipari adatokat elemzett, melyek 1958-ig nyúlnak vissza. Ezután olyan modelleket hoztak létre, mely szimulálja a gumik által kifejtett nyomást a talaj különböző mélységeiben.
A gépesített mezőgazdasági termelésben a tömörödés már régóta jelen van a talaj felsőbb rétegeiben, maximum 50 centiméter mélységig. Ezért a gazdálkodás során ezt a felső réteget minden évben szántással vagy más módszerekkel fellazítják, így készítve megfelelő magágyat a vetéshez. Ez a gyakorlat a gépek okozta tömörödést úgy tűnik, teljesen kiküszöböli.
A kutatók szerint azonban a probléma sokkal mélyebben jelentkezik, mivel a tömörödés 50 centiméternél mélyebben olyan fokú, hogy az már problémát okoz.
A nyomás hatására a talajrészecskék közti apró rések eltűnnek, így kevesebb víz és levegő juthat a mélyebb rétegekbe. Ez pedig akár 10-20 százalékos terméskiesést is okozhat. Ezek a hatások ráadásul hosszú távúak: évtizedekbe is telhet, mire a giliszták és más talajlakó szervezetek újra fellazítják a mélyebb talajrétegeket.
És nem csak a kombájnok okozzák a gondot. Más mezőgazdasági gépek is, melyeket a szántáshoz, trágyázáshoz használnak, szintén egyre nehezebbek lesznek, mint ahogy az erdészeti gépek is.
– írják a szerzők a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos lapban. Ilyen területek például Brazília és Ausztrália füves pusztái, amelyek talajai különösen érzékenyek a nehéz gépekre – és ráadásul ezek fontosak a világ élelmezése szempontjából is.
Thomas Way, az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) agrármérnöke szerint több módon is csökkenteni lehet a talaj tömörödését. Az egyik ilyen, hogy ne menjenek rá a területekre nehézgépekkel, amikor azok nedvesek, mert ilyenkor még sérülékenyebbek a talajok. Amikor pedig száraz az idő, GPS segítségével a gazda mindig azokon az útvonalakon maradhat, ahol korábban is járt, így kisebb területen „nyomja agyon” a gép a földet.
A tanulmány ezenkívül felvet még egy kérdést, melyet a szerzők „őskori paradoxnak” neveztek el.
Elképzelhető, hogy a mai vadonélő állatokhoz hasonlóan főleg vadcsapásokon haladtak, vagy a part menti részeken főként vízben gázoltak – legalábbis a tudósok spekulációja szerint. Bármi is a válasz, az biztos, hogy a modern mezőgazdasági gépek tervezésénél figyelembe kell venni a talaj tűrőképességét, különben mi is a dinoszauruszok sorsára jutunk.