0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Bükki konyha extrákkal

Bekénypuszta kincses szigetként bújik meg az erdő mélyén. Kisgyőrből erdészeti magánúton hosszan kanyarogva érjük el az ökoházat, melyet a Turisztikai Látogatóközponttal 2014-ben hozott létre az ÉSZAKERDŐ Zrt. Délbükki Erdészeti Igazgatósága a Bükk-alja egyik legszebb vidékén. Csend, nyugalom, friss levegő, festői szépségű táj, kiemelkedő szolgáltatás, színvonalas étkezés, mini tanösvény. Kell ennél jobb fogadtatás?

Miskolctól mindössze 20 kilométerre, hamisítatlan erdei környezetben, az egykori szolgálati lakás, majd vadászház helyére épült fel a korszerű, látványában mégis a helyi hagyományokat idéző épületegyüttes. Az ökoház létrehozásának üzenetértéke is volt, az erdőgazdaság a természetkedvelők és a fiatalok felé kívánt nyitni. Érkezéskor a Bükk vadfajait, azok lábnyomait bemutató kis dioráma fogadja a vendéget. Ezzel a kiállítással nem csak szálláshelyként működnek, „mini múzeumként” kicsivel többet is adnak az itt eltöltött idő alatt.

A látogatóközponthoz tartozó parkban rövid tanösvény segíti az idelátogató gyermekek, turistacsoportok játékos tanítását. Bemutatja a hegységet geológiai, földtani szempontból, ismerteti a térségben jellemző növény-, gomba- és vadfajokat, és nem feledkeztek meg a helyi mesterségekről sem, szénégető boksát és mészégető kemencét is kialakítottak.

Kőről kőre

A Bükk-hegység nem az Északi-középhegységgel mutat elsősorban rokonságot, inkább az Északi-Kárpátok előretolt bástyája. Hatalmas mészkőtömb, jellegzetes mészkőfennsík a magja. Talán kevéssé ismert, hogy Magyarország legnagyobb átlagmagasságú hegysége, több 800 és 900 méteres csúccsal. Nincsenek olyan kiemelkedések, mint például a Mátrában, viszont érdekes, hogy a Bükk- hegység folyamatos növekedésben van.

„Ez ugyan nagyon kismértékű, hiszen milliméterekről beszélünk, ám ha egy kicsit tovább gondoljuk, és a fantáziánkra bízzuk, akkor az is elképzelhető, hogy előbb-utóbb a 960 méter magas Szilvási-kő, a Bükk csúcsa lesz hazánk legmagasabb pontja. Folyamatos emelkedésével pár százezer év múlva átveszi a vezetést a Mátrától az Északi-középhegységben”

– magyarázta Bózsó Gyula. Az ÉSZAKERDŐ Zrt. műszaki osztályvezetője hozzátette, e hatalmas kiemelkedő mészkőtömb peremén találjuk a nevezetes „köveket”, mint a Három-kő, a Tar-kő, a Pes-kő, az Oltár-kő és az Istállós-kő. Az idelátogatók számára ajánlják a „kőről kőre” való túrázást, hiszen nagyon különleges panoráma nyílik a tetejükről.

A Bükk ugyanakkor az ellentétek hegysége is. A Bükk-fennsíkot kelet-nyugati irányban a Garadna-völgy szeli ketté. Mély, eróziós völgy, nagy része szinte soha nem látja a napot. Idősebb erdészek gyakran anekdotáztak arról, hogy még nyári hónapokban is találtak ott összetömörödött hóréteget. Ha már szóba került a hó, érdemes megemlíteni, hogy a hóval borított napok száma a Bükk-hegységben a legtöbb.

A fennsíkon a karsztosodási folyamatoknak köszönhetően töbrök – vagy tebrek – alakultak ki. Tavaly vezető hír volt, hogy ezekben a töbrökben, szélcsendes időszakban, nem hivatalosan mínusz 35,5 °C-ot mértek. Ezt szokták töbörklímának hívni, amitől akár nyáron is fagypont alá eshet a hőmérséklet. Annyira érzékeny jelenség, hogy a méréseket végző szakemberek testhőmérséklete is meg tudja változtatni a töbrök mikroklímáját. Semmi köze nincs a klasszikus jégbarlanghoz, nincsen jéglencse a töbrök alatt, tehát nem az táplálja.

Erőt adnak

Ha meg akarjuk hódítani a Bükköt, általában két fő kiindulópontot szoktunk említeni, Szilvásváradot és Lillafüredet. Ezekből a völgyekből indulnak a turisták a védett Bükk-fennsíkra, és jutnak el a kövekre.

Délről a Bükk-alja támasztja meg a kiemelkedő mészkő fennsíkot, mely különleges növény- és állatvilágot rejt – a rendkívül mély, árnyékos völgyekben ritka reliktumfajok is megfigyelhetők.

A hegység településeit nézve legalább ennyire színes képet kapunk. Elsősorban a mészégetés, a szénégetés, illetve az üveggyártás miatt alakultak ki a huták, így Óhuta, Újhuta, Répáshuta. Ezekben az égető kemencékben, kohókban főként szlovák nemzetiségűek dolgoztak, akiket mesterségbeli tudásuk miatt telepítettek le. A látogatóközpont előtt fut a Macskalyuki út, eljuthatunk rajta egészen Bükkszentkeresztig. A háztól mintegy 8 kilométerre, kellemes sétával elérhető a Lófő tisztás, ahol IV. Béla király utoljára ütközött meg a tatárokkal; ennek tiszteletére emlékkövet helyeztek itt el.

A Lófő tisztástól nem messze, de már az erdőben, Bükkszentkereszt határában találjuk a Gyógyító Köveket. Egy legenda szerint Jézus halálát követően Mária világgá indult szomorúságában.

Amikor az Újhuta – ami Bükkszentkereszt régi neve – melletti erdőbe ért, egy kövön megpihent, amely megpuhult alatta, s mikor továbbindult, újra megkeményedett, ülése nyomát azonban megőrizte. Egy másik mítosz szerint itt gyülekeztek a hívők a kácsi búcsúra, majd a rokonság itt várta őket vissza. A zarándokok 20 kilométert tettek meg oda-vissza, majd hazatérve a Boldogasszony-köve mellé pihentek le, ahol hihetetlenül gyorsan visszanyerték erejüket. Egyesek szerint nemcsak a kövek, hanem az itt lévő fák is gyógyító erővel bírnak, feltöltenek energiával, ha megöleljük őket.

Várak, fürdők, kisvasút

A történelem kedvelőinek legnagyobb örömére várakban is bővelkedik a környék. A bekénypusztai háztól alig 3 kilométerre bújik meg az Alsó-Kecskevár, azon túl a Halomvár, a Majorvár és a Latorvár. Ezek avar kori földvárak voltak. A kibukkanó várfal részletei vonzzák a régészet és a természetjárás iránt érdeklődőket, beindítják azoknak a túrázóknak a fantáziáját, akik szeretnek történelmi érdekességek után kutatni.

Néhány gyógyfürdő is van a közelben: Mezőkövesden, a különleges kénes fürdő, a Zsóry, a bogácsi, a demjéni vagy az egerszalóki termálfürdő. Aki viszont ki sem akar mozdulni Bekénypusztáról, az a néhány száz méterre fekvő, tavaly nyáron telepített egyhektáros emlékerdőt látogathatja meg. Az ÉSZAKERDŐ szakemberei ezzel állítottak emléket az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak, emellett a Magyarországon új lendületet kapó erdőtelepítéseknek, s az erdők egyre növekvő értékét is jelképezi. A közeli csemeték emlékeztetnek a megújulásra, az erdészek által végzett, generációkon átívelő, fontos munkára.

Bózsó Gyula nem csak szakmai szemmel tekint az erdőre. Erdőjáróként látja benne az embert, a jövőt biztosító lehetőségeket, őseink verejtékkel gyűjtött tapasztalatait.

Nem felejti el felhívni a figyelmet, hogy a magyar erdő a szárazföld legösszetettebb és legbonyolultabb természeti kincse, amit a magyar erdészek óvnak, védenek és gyarapítanak. Fontosnak tartja, hogy ne csak a szakmának őrizzék meg, hanem széles körben átadják azt a nemzedékről nemzedékre átmentett tudást, amit az erdészek maguk is örökül kaptak.

Ennek része az is, hogy megmutassák az érdeklődőknek azokat a különleges, tiszta forrásból származó, ehető erdei alapanyagokat, melyek felhasználásával hosszú távon lehet fenntarthatóbb jövőt biztosítani.

„A vándortáborok, az erdei iskolák reneszánszukat élik, érdemes a fiatalokkal is meg- ismertetni a természetben rejlő szépséget. Már fél- vagy egész napos program után elkezdik befogadni az erdőt, viszont ehhez izgalmas és számukra is érdekes jelenségeket kell megmutatni, személyes élményeket kell kínálni” – fogalmazott a szakember.

A csodálatos természeti és épített környezet mellett ugyancsak nagyon népszerű és szorosan köthető a turizmushoz, a természetjáráshoz az erdőgazdaság fenntartásában működő Lillafüredi Állami Erdei Vasút, ami évente 250 ezres utasforgalmat jegyez. A Mikulás-vonatokon akár húszezer gyermeket is elvisznek a lillafüredi mesebirodalomba.

Amikor Trianont követően Magyarország elvesztette erdeinek jelentős részét, a Bükk-hegységet a magyar Tátraként emlegették. A természetkedvelők, pihenésre vágyók „hiánypótlóként” fedezték fel Lillafüredet. A Palotaszálló 1927–1930 között készült el, a munkálatok levezetésében kiváló szaktudással rendelkező erdőmérnökök vettek részt, akárcsak a Lillafüredi Kisvasút építésénél, amiben Modrovich Ferencnek volt kiemelkedő szerepe.

Az erdészek mindig ott bábáskodtak a turizmus és a természetjárás által fontosnak tartott létesítményeknél, így a Zsófia- kilátó építésénél is. A kilátót 1900-ban emelték, jóval a Palotaszálló előtt.

Ez volt a vidék legelső turistakilátója, amire a magyar természetjárás egyik alappontjaként tekinthetünk. Az avatón Téry Ödön is részt vett, nevét pedig Teleki grófnőről, azaz Teleki Zsófiáról kapta. Az külön érdekesség, hogy a lánya, Vay Erzsébet – akit Lillának becéztek – lett Lillafüred névadója.

Szenvedélye a konyha

A Bekénypusztai Turisztikai Látogató- központ és Ökoház nevéhez híven napelemeket, víztakarékos gépészeti megoldásokat kapott, nappal fényaknák biztosítják a természetes világítást, fűtése megújuló energiára alapozott. Megjelenésében pedig a térségre jellemző elemek mutatkoznak meg. „Sokakat vonz a Bükk egyedi bája, ellenállhatatlan természetessége. A pandémia is rámutatott arra, hogy az emberek igénylik a természet adta igényeket, megnyugodva, feltöltődve ezzel, átértékelve helyzetüket. Az erdőhöz való visszatérés szinte már ösztönös”– emelte ki Bózsó Gyula.

A látogatóközpont motorja, Tóth Ottóné Anikó csillogó szemmel beszél a helyről, és ez a lelkesedés ragadós.

A vadászház körüli tevékenység, a konyhában töltött idő számára nemcsak munka, hanem szenvedély vagy inkább hivatás. Olyas valami, amit csak kevesen élnek meg.

A főzés, a konyhai feladatok mellett szívesen járja az erdőt, és még mindig rácsodálkozik, ahogy újabb és újabb titkok tárulnak fel előtte. Számára ezt a soha meg nem unható élményt nyújtja Bekénypuszta.

„A régi vadászházat 1988-ban újították fel, és 2014-ben ennek alapjain épült meg a központ”– magyarázta, hogy a korábbi házhoz is kötődött. A figyelmes fogadtatásnak köszönhetően a vendégek többsége visszatér, egyesek már generációkat mutatnak be. Négy kétágyas szobájukban tíz személyt szállásolnak el, az étkezőben 32 embert tudnak fogadni, kedvelt helyszíne az épület családi, társasági eseményeknek.

A konyha központi helye a létesítménynek. Az alapanyagok összeválogatásánál Anikó a frissességen kívül a szezonalitást is szem előtt tartja. Mondhatnánk, könnyű helyzetben van, hiszen vadászházvezetőként a legjobb hozzávalókat szedheti össze. Az erdő kimeríthetetlen kincsek tárháza, gyümölcsök, gombák, fűszernövények kerülnek a konyhára. Amit pedig rejtve tart a vidék, azt a környező települések kistermelőitől szerzi be.

Viniczai Sándor
Fotók: Bózsó Gyula, Fehér János, Kiss Gergő

Kacsamáj brulée, pirított házi kaláccsal

Hozzávalók: 10 dkg kacsamáj, 1 dl 30%-os tejszín, 1 evőkanál aszú, 1 tojássárgája, 1 mokkáskanál méz, só, bors.

A kalácshoz: 50 dkg liszt, 2,5 dl tej, 2 dkg élesztő, 2 tojássárgája, 2 evőkanál cukor, 6 dkg vaj, 1 mokkáskanál só, 1 tojás a kenéshez.

Az alapanyagok összeturmixolása után 140 °C-os sütőben, vízfürdőben 30 percig sütjük. Tálalás előtt barnacukorral megszórjuk, amit szakácsfáklyával rápirítunk.

A kalácshoz a hozzávalókat bedagasztjuk, 30 percig pihentetjük, majd annyi cipót formálunk, ahány ágból szeretnénk a fonást készíteni. Újabb 20 percig pihentetjük, majd hurkákat sodrunk belőlük, és elkészítjük a fonatot. Ezt további 30 percig sütőpapírral kibélelt tepsiben pihentetjük, majd megkenjük tojással, és 180 °C-os sütőben 40 perc alatt aranybarnára sütjük.

Sült csülök, párolt-sült zöldségekkel

A csülköt sózzuk, borsozzuk, majd a sütőedénybe paprika-, paradicsom-, hagymaágyra helyezve 160 °C-on, 1 órán át lefedve sütjük. Ezután 200 °C-ra emelve a hőmérsékletet, fedés nélkül ropogósra pirítjuk. Jól illik mellé a burgonya, a sárgarépa és a káposzta is.

Hármas rétes, rumos vaníliasodóval

Hozzávalók: 3 réteslap, a töltésükhöz mák, alma, meggy és túró. A sodóhoz 7 dl tej, 4 tojássárgája, 1 evőkanál liszt, 6 dkg cukor, 1 vanília.

Három rétesbordát készítünk. Az egyiket almával lazított mákkal töltjük, a másikat meggyel, a harmadikat pedig túróval. A három bordát egy közös lapban föltekerjük, sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük, tetejét és oldalát olvasztott vajjal megkenjük, majd 200 °C-os sütőben 30 perc alatt készre sütjük.

A sodóhoz a lisztet kevés tejjel és a tojásokkal kiverjük. A maradék tejet cukorral, vaníliával ízesítve langyosra melegítjük, majd fokozatosan a tojásokhoz adjuk és forralással besűrítjük. Végül kevés rummal ízesítjük, a vágott rétes mellé kínáljuk.

Forrás: A Mi Erdőnk