A szakmaközi szervezet kifejtette, hogy a cseresznye érzékeny az érés előtt érkező csapadékra, ilyenkor ugyanis eső hatására már könnyen kirepedezik. A honlapjukon pénteken közzétett összefoglaló szerint vannak térségek, ahol a termés fele tönkrement, de az Alföldön kisebbek a károk, Bács-Kiskun és Békés megyében például egyáltalán nem keletkezett veszteség.
A Fruitveb pontos becslést még nem közölt a károkról, de a csapadékos napok ellenére is jobb termésben bíznak, mint az elmúlt években.
Magyarországon tavaly 2855 hektáron termett cseresznye. Pest megye volt az első több mint 580 hektárral, ezt követte Heves megye 533 hektárral, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 475 hektárral, Bács-Kiskun 340 hektárral és Fejér megye 150 hektárral. A Dunántúl többi megyéje nem tartozik a nagy cseresznyetermelők közé, csupán Győr-Moson-Sopronban és Zalában haladja meg kevéssel a 100 hektárt a termőterület.
Az import mennyisége nem jelentős, a görög, olasz, spanyol cseresznye nem dömpingáruként érkezik a belföldi piacra. A magyar termelőknek inkább a kiviteli lehetőségekért, más országok piacain kell megküzdeniük a külföldi áruval.