0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Minden eddiginél nagyobb felhatalmazás

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara július 7-én tartotta a HUNGEXPO Kongresszusi Központban tisztújításának utolsó országos alakuló küldöttgyűlését. A küldöttek ismét Győrffy Balázst választották meg a kamara elnökének. Az eseményen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, aki köszöntőjében az agrárium válságkezeléséről is beszélt.

Az eseményt megnyitó Győrffy Balázs elnök a május 20-ai rekord részvétellel záródó sikeres kamarai választások eredményeinek ismertetésével kezdte beszédét. Mintegy 79 ezren adták le voksukat, közel 70 százalékkal többen, mint a legutóbbi, 2017. évi kamarai választásokon.

A MAGOSZ kétszer annyi szavazatot kapott, mint 2017-ben, és ötször annyit, mint 2013-ban, ezzel minden eddiginél nagyobb felhatalmazást kapott.

Az elnök felidézte az élelmiszer-ellátás pandémia ideje alatt is érzékelhető biztonságát, ami a gazdák kemény munkájának volt köszönhető. A háború és az éghajlatváltozás szintén az önellátás fontosságára hívja fel a figyelmet, ez pedig erős agrárium nélkül nem valósulhat meg, tette hozzá.

Győrffy Balázs két további problémakört is érintett. Az egyik az aszály, a másik a fenntarthatóság biztosítása a mezőgazdaságban. A jelenlegi csapadékszegény időszakról szólva hozzátette, ez az időjárási tendencia várhatóan az előttünk álló évtizedekben is hasonlóan alakul, ami ellen mihamarabbi lépésekre lesz szükség.

„Csak idén mintegy 1000 milliárd forintra tehető a kiesett termékek értéke, így a költségvetésben jelentkező kár is”. A megoldást a csapadékhiányos időszakokra való felkészülésben látja, ehhez pedig mezőgazdaság központú vízgazdálkodásra van szükség.

A fenntarthatóság kapcsán arra emlékeztetett, hogy az uniós döntéshozók olyan direktívákat szabnak, amiknek nincs közvetlen tapasztalaton nyugvó érvrendszere az agrárium működéséről. „Haladnunk kell a környezeti fenntarthatóság irányába, de nem úgy, hogy betarthatatlan, irreleváns, sőt bizonyos esetekben pont ellentétes eredményű célokat határoznak meg” – tette hozzá, ezért megoldásként a jó gyakorlatokat, kutatások, fejlesztések eredményeit hozta fel, amiket be kell ültetni a gazdálkodási gyakorlatba.

Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke szintén kifejtette véleményét a brüsszeli helyzetről.

Szerinte az Európai Parlament, az Európai Bizottság gazdaellenes, valóságtól elrugaszkodott intézkedései nem vezetnek messzire. „Gondoljunk a zöld megállapodásra, a termőföldek parlagoltatására vagy a növényvédőszer-, műtrágyahasználat jelentős csökkentésére” – említette a példákat. 

Rendkívüli kihívások sorát hozta fel, amelyek rendkívüli megoldásokat követelnek: a túlzott brüsszeli bürokrácia; világjárvány, az összes következményeivel együtt; a szomszédunkban dúló háború, annak összes terhével, bizonytalanságával; egekbe szökő árak, kiszámíthatatlan kereskedelem; visszatartott brüsszeli források, kettős mérce, valamint ide sorolta a klímaváltozás súlyos következményeit is.

Utóbbi probléma megoldására a vízvisszatartásnak, a folyók duzzasztásával történő medertározásnak, víztározók létesítésének, valamint a meglévő csatornahálózat rendbetételének szükségességét emelte ki.

„A választást a magyar vidék nyerte meg, így jogos elvárásai vannak az új kormánnyal szemben, a megválasztott kormánynak pedig kötelezettségei a magyar vidék felé. Ez így volt és így lesz a következő négy évben is” – ígérte meg Orbán Viktor, aki rövid időn belül másodszor vett részt a MAGOSZ és a NAK közös rendezvényén.

Ahogy a két szervezet márciusi gazdakongresszusán, most is az aktuális bel- és külpolitikai helyzet áttekintésével kezdte felszólalását, hiszen az azóta eltelt pár hónap alatt nagyot változott a világ.

Arra is emlékeztetett, hogy egymásra eddig is számíthattak, és a jövőben is számíthatnak, hiszen több, mint 20 évvel ezelőtt a magyar agrártársadalom érdekeinek és értékeinek közös képviseletére vállalkoztak. Ebből a közös politikai akaratból született meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Erre az egységre most minden korábbinál nagyobb szükség van a miniszterelnök szerint, létezik ugyanis olyan politikai logika, amely a kialakult nehéz helyzet terheit tekintélyes mértékben az agráriumra akarja hárítani. Hollandiát hozta fel példának, majd rögtön hozzátette, hogy Magyarországon ilyen soha nem történhet meg.

„Az agrárium kárára nem fogunk válságot menedzselni” – mutatott rá, hogy itthon nem az emberekkel, különösen nem a mezőgazdasággal fizettetik meg a válságok árát.

Az aktuális helyzetről szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy jelenleg mindent a háború határoz meg. Ahogy márciusban, most is higgadtságra, stratégiai nyugalomra intett, mint mondta, ebben a helyzetben néhány fix pontot kell kijelölni, és ahhoz következetesen tartani kell magunkat.

„A költségvetési hiányt mindenképpen tartani kell, és tartani is fogjuk, a rezsicsökkentést meg kell védeni, ahogy a családtámogatási rendszert és a teljes foglalkoztatottságot is. Csökkenteni kell az államadósságot, amit a most tárgyalt következő évi költségvetési terv garantál is”– hangsúlyozta, hogy bár nem számítottak rá, ezek érdekében volt mégis szükséges az extraprofitadó kivetése, ami az ország honvédelmének megerősítéséhez is hozzájárul majd.

A miniszterelnök nem kerülte meg a gazdákat foglalkoztató kérdéseket sem. A földkérdésről szólva arra emlékeztetett, hogy bár még mindig folyamatban van egy kötelezettségszegési eljárás miatta, egyelőre sikerült megakadályozni, hogy külföldiek „kihúzzák a lábunk alól a termőföldet”. Az élelmiszeripar helyzetét kevésbé jónak ítélte, mert bár vannak olyan termékek, amelyekből képesek vagyunk 100 százalékban kielégíteni a hazai igényeket, a bonyolultabb előállítási technológiát igénylő élelmiszerek kevesebb mint 50 százaléka készül itthon, miközben minden adottságunk meglenne hozzá. Ehhez azonban technológiai fejlesztésre és termelékenységnövelésre lenne szükség. „Ha nem fejlesztjük az élelmiszeripart és nem kapcsoljuk össze a mezőgazdasági termelés fejlesztésével, akkor sajnos azt a célt, hogy a 10 millió magyar embert ellássuk magyar alapanyagból készült élelmiszerrel, nem fogjuk tudni teljesíteni” – mondta.

Rejtélynek nevezte, hogy bár mindenki, a kormány és a gazdák is növelnék az öntözött terület arányát, „a bába között elvész a gyerek”.

Az öntözhető terület csak nagyon lassan, sokkal lassabban nő annál, mint amilyen erős politikai akarat van mögötte. Megvalósítandó feladatnak nevezte az akadályok elhárítását, hogy a következő négy évben folyamatosan, és évente arányosan növekedjen az öntözött terület nagysága.

A korábban bejelentett 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozásról szólva elmondta, hogy azt az ígéretüket megtartják, bár nem lesz egyszerű, azt a pénzt el kell venni valahonnan. Meggyőződése azonban, hogy anélkül soha nem érjük utól uniós versenytársainkat. A következő költségvetési időszakban így több mint 7600 milliárd forintnyi fejlesztési forrás áll a gazdálkodók rendelkezésre, amit a legjobb tudásunk szerint kell felhasználni, ráadásul a legátláthatóbban, a leginkább célorientáltan, a fejlesztést leginkább segítő módon. „Minden más szempontot háttérbe kell szorítani, mert egyébként ezt a nagy lehetőséget a magyar mezőgazdaság nem tudja kihasználni. Komoly munka lesz” – mondta Orbán Viktor, aki szerint itthon a mögöttünk hagyott hét bő esztendő után a világ a hét szűk esztendő felé tart. A kérdés most az, hogy meg tudjuk-e hosszabbítani a hét bő esztendő időszakát, esetleg meg tudjuk-e fejelni, amire a miniszterelnök lát esélyt.

A választás során az országos küldöttek egyhangúlag megerősítették pozíciójában Győrffy Balázs elnököt, ahogy az eddigi alelnököket is.

Továbbra is Süle Katalin végzi az általános agrárgazdasági ügyekkel járó teendőket, míg Zászlós Tibor a mezőgazdaságért, Éder Tamás az élelmiszeriparért, Luzsi József pedig a vidékfejlesztésért lesz felelős alelnöki tisztségében. A kamara egy új, környezeti fenntarthatóságért felelős alelnökkel erősödött, a posztot Szólláth Tibor tölti be.

Az alakuló küldöttgyűlésen megválasztották a kamarai osztályok elnökeit. Folytatja a munkát Petőházi Tamás a Szántóföldi növénytermesztési és beszállító ipari osztály, Mártonffy Béla a Kertészeti és beszállító ipari osztály, Wagenhoffer Zsombor az Állattenyésztési és beszállító ipari osztály, Losó József az Élelmiszer-feldolgozási osztály, Csorbai Attila az Agrár- és élelmiszer-kereskedelmi osztály, Bleier Norbert az Erdő- és vadgazdálkodási osztály, Weisz Miklós a Fiatal gazda és innovációs osztály, illetve Szabó Levente a Környezeti, vízgazdálkodási és fenntarthatósági osztály élén. A Kistermelői, együttműködés és helyi kezdeményezések osztályt a következő ciklusban Derdák Gábor vezeti.

Az alakuló küldöttgyűlésen döntöttek továbbá az országos etikai és az ellenőrző bizottság, valamint a Választottbíróság tagjairól. A megválasztott országos tisztségviselők megbízatása 5 évre szól.

A teljes cikk a Magyar Mezőgazdaság 28. számában olvasható!

Forrás: magyarmezogazdasag.hu