Az árvízzel ellentétben a szárazság a hőség és a hónapok óta tartó csapadékhiány keveréke. Ekkor a víz már nem csak a talaj felső rétegéből párolog el. Minden víztől függő kultúra kárára.
Nem csak Dél-Európában – legalább 1200 éve nem volt a mostanihoz fogható szárazság Spanyolországban és Portugáliában – nyögnek az emberek a hőség és a szárazság miatt. Magyarország egyes régióiban is jóval evesebb csapadék esett, mint az szükséges volna.
2022 júniusa az ország egész területén száraz, sőt szélsőségesen száraz hónap volt, akárcsak 2021-ben. A legtöbb helyen a szokásos csapadékmennyiségnek a harmada sem esett le.
És a szárazság még mindig nem ért véget – nemcsak a nyári, idénynövényeket, de az őszi kapásnövényeket is súlyosan károsíthatja a rendkívüli időjárás.
„A múlt nyáron, 2021-ben 22 napon volt érvényben legalább másodfokú hőségriasztás Magyarországon. 2021 után idén is szokatlanul meleg júniuson vagyunk túl és a hónap vége ismét hőséggel telt, s a hó végi hőhullám átnyúlt júliusra is. Egyelőre a hosszú trendbe illeszkedőnek tűnik az idei nyár is. Az első idei komoly hőhullám apropóján frissítettük néhány hőséget jellemző indikátor sorát az 1901 és 2021 közötti időszakra”
– írja Bokros Kinga és Lakatos Mónika a met.hu oldalon megjelent tanulmányban.
Az ország egész területén hetek óta elhúzódó kánikula következtében minden fás, száraz növényekkel borított területen megnőtt a tűz kialakulásának kockázata. Az aszályos körülmények és az extrém száraz biomassza miatt akár már egy kisebb szél is gyors tűzterjedést eredményezhet, a felszíni tüzek pedig könnyen 15-30 méteres lángmagasságú koronatűzzé fejlődhetnek.
A klímaváltozás hatására a nyári középhőmérséklet 1901-től csaknem 1,4 Celsius fokkal nőtt, a tavalyi 2021-es nyári középhőmérséklet 1,2 fokkal tért el a normál időszak átlagától. Bokros Kinga és Lakatos Mónika felmérése szerint:
„2021 júniusa az elmúlt 121 év legszárazabb júniusa volt, mindamellett a harmadik legmelegebb az elmúlt júniusok sorában. Mindez nagyban hozzájárul az intenzívebb, hosszabb és gyakoribb hőhullámok megjelenéséhez országszerte. 2021 után 2022-ben is szokatlanul meleg júniuson vagyunk túl és a hónap vége ismét hőséggel telt”.
Országos átlagban 22,1 °C a 2022-es június havi középhőmérséklet, ezzel országosan a harmadik legmelegebb 1901 óta, megelőzve 2021 júniusát. A hó végi hőhullám hatását fokozta az ország délkeleti részét sújtó erős aszály.
A csapadékhiány következtében a rendszeres mérések kezdete, a 19. század közepe óta nem volt olyan alacsony a Tisza vízállása Szolnoknál, mint idén július elején: mínusz 280 centiméteres vízállást mértek. Szolnoknál az eddigi legkisebb vízállást 2003. augusztus 21-én mérték, mínusz 279 centimétert.
Nem arról van szó, hogy elvileg nincs elég vizünk. A klímaváltozási forgatókönyvek szerint is valószínűleg lesz elegendő eső, csapadék hazánkban. Azonban elsősorban télen. Ráadásul a nyári meleg miatt nagyobb lett a vízigény is. Így minden hőhullám emlékeztet arra, hogy jól, tudatosan használjuk és tervezzük meg a vízhasználatot és vízfogyasztást.
A gabonatermés mellett a burgonya, a zöldség és a gyümölcs is veszélyben van. Csak 2018-ban a mezőgazdaságot ért kár hárommilliárd euró volt. A szárazság, valamint a következményeként fellépő gombafertőzés és a szú okozta károk hatalmas veszteségeket okoznak. Több mint 100-150 köbméter fát szükséges kivágni
Megnőtt a tűz kialakulásának kockázata
Ott, ahol nagy kiterjedésű, magas tűzveszélyes erdőállományok találhatók, sok esetben a lakott területek közé ékelve. A talaj mindkét megyében kritikusan száraz, csapadék továbbra sem várható és a néhány napos enyhülés után előreláthatólag folytatódik a kánikula. Mindezek miatt nagy az esély az intenzív, gyorsan terjedő felszíni tüzek kialakulására.
Az erdőtüzek miatt érdemes résen lenni és azonnal figyelmeztetni a tűzoltóságokat.
Nagy a valószínűsége annak, hogy hosszú távon sem lesz javulás. Európa nagyobb részén legalább fél évre elegendő esőzésre lenne szükség, hogy a talaj ismét jól megteljen vízzel. Például Németországban 2018 óta nem volt ilyen helyzet: a talaj gyakran 180 centiméter mélységig kiszáradt.
A Nébih azt javasolta, hogy a tilalommal nem érintett belterületen is zárt égésterű eszközöket, elektromos vagy gázgrillt használjanak, mert a nyitott égésterű szén- vagy fatüzelésnél az égő zsarátnokok több száz méterre is képesek elrepülni és meggyújtani az ott található növényzetet.
