A jelentés összefoglalja a globális élelmiszer-ellátás jelenlegi helyzetét. A gondok az utóbbi évek szélsőséges időjárásával és a COVID elhúzódó hatásával kezdődtek, amit csak fokozott Oroszország támadása Ukrajna, a világ negyedik legnagyobb búza- és kukoricaexportőre ellen.
Az ukrán fekete-tengeri kikötők orosz blokádja azonban leállította az egyébként exportpiacokra szánt élelmiszerszállítmányokat. Ennek hatására az élelmiszerek világpiaci ára több mint ötödével emelkedett. Az ENSZ világélelmezési programja (World Food Programme) szerint több tucat országban akár 49 millió embert fenyeget az éhínség.
A segélyszervezetek arra figyelmeztetnek, hogy Kelet-Afrikában ez már nem fenyegetés, hanem tény. A Világbank szerint idén 100 millióval több ember fog éhezni, és a globális élelmiszerárak minden 1%-os növekedése további 10 millió embert taszít mélyszegénységbe.
A súlyos élelmiszerhiány tovagyűrűző hatásai pedig szembetűnőek: társadalmi nyugtalanság, politikai instabilitás, konfliktusok és tömeges migráció.
A megoldás Európa lehet
A belga székhelyű RePlanet jelentése szerint Európa képes lenne megakadályozni a déli országokban a tömeges éhezést.
„Európa le tudja és kell is győznie Putyin globális élelmiszerzsarolását” – sürgette Mark Lynas, a jelentés szerzője, veterán környezetvédő és a RePlanet társalapítója.
A civil szervezet szerint, ha az Európai Unió nem használ bioetanolt, kevesebb húst fogyaszt és növeli a mezőgazdaság termelékenységét, akkor elkerülhető az élelmiszerválság súlyosbodása, ráadásul a klíma- és természetvédelem is nyer a dologgal.
Bioüzemanyag és hús nélkül, de GMO gabonával
Európa naponta 15 millió kenyérnek megfelelő kenyeret éget el autóinak meghajtására, mivel naponta 10 000 tonna búzát alakítanak etanollá – áll a jelentésben. A RePlanet érvelése szerint ha nem lenne az európai üzemanyagokban bioetanol, és leállna a gyártása, a teljes ukrajnai búzaexport mintegy ötöde helyettesíthető lenne.
A civil szervezet szerint az európai embereket a húsfogyasztás csökkentésére kellene ösztönözni, ugyanis
A RePlanet adatai szerint az európai húsfogyasztás felére történő csökkentése 80 millió tonna gabonát szabadíthat fel. „A növényi alapú alternatívák felé való átállás azonnal megkezdődhet, ami segít csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását is”, ráadásul a legelőket újra be lehet vetni.
Végül a RePlanet azt javasolja, hogy az Európai Unió gondolja újra, hogy 2030-ra 25%-ra növelje az ökológiai gazdálkodásba vont területek arányát. Azzal érvelnek, hogy az ökológiai termelésben csökken a növénytermesztés termelékenysége, azaz esetünkben a megtermelt gabona mennyisége – becsléseik szerint 20 millió tonnával.
Ehelyett
„Európának fel kellene oldania a biotechnológiai növényekre vonatkozó tilalmi rendszerét, beleértve a transzgénikus és génszerkesztett növényekét is, amelyek elősegíthetik a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát” – javasolja a jelentés, amely szerint az új transzgénikus és génmódosított növények termelése 20%-os hozamnövekedést eredményezhet, ami összesen több, mint Oroszország és Ukrajna búzaexportja együttvéve.