0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Emelkedik-e a szőlő felvásárlási ára?

Napjainkban ezer dolog foglalkoztatja a termelőket, s a termés betakarításán túl számtalan problémát kell megoldania. A legfontosabb témák kerültek terítékre az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottság Szőlő- bor- pálinka albizottság múltheti ülésén.

Mint Font Sándor, a bizottság elnöke elmondta, a Parlamenten belül az elsők között alakultak meg, s bemutatta két új tagjukat, Kovács Zsolt fideszes és Bencze János jobbikos képviselőt.

Boros Sándor, a NAV osztályvezetője beszámolt a 2021-ben bevezetett rendészeti koncepció hatásáról a jövedéki termékek ellenőrzésében. Nagyon fontosnak tartották az országosan egységes eljárás kialakítását, a központi irányítással megvalósuló, ám megyehatárokon átnyúló munkát. Ennek köszönhetően

nőtt az ellenőrzések száma, javult a felderítési arány, összességében fehéredik a szakma.

A szakember kiemelte, könnyű visszaélni a magán pálinkafőzdék rendszerével, ami rontja a legális szereplők helyzetét. Közérdekű bejelentések alapján tavaly és idén is több lepárló berendezést foglaltak le. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a jogkövető magatartás fontosságára, mivel a szabályok szigorítása a jól működő főzdéket hozná nehéz helyzetbe. Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke ennek kapcsán felvetette,

a vendéglátókat is jobban kellene ellenőrizni, mivel gyakori eset, hogy megvesznek egy palack párlatot legálisan, majd egész évben ezen a néven mérnek ki ismeretlen eredetű italt.

„A szőlőt a háborús helyzet nem érdekli, a költségekre viszont nagy hatással van”- kezdte beszámolóját Tarpataki Tamás. Az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára elmondta, a HNT, a NAV, a Nébih és az AM évek óta tartó együttműködésének köszönhetően tisztul a piac, szüreti időben egyre kevesebb anomáliával, visszaéléssel találkozhatunk.

Az exportot tekintve, a 2020-as rekordévet követően, amikor 1,3 millió hektoliter bort szállítottunk ki, a tavalyi év 1,1 millióval zárt, az idei első négy hónap időarányos eredményei pedig 2021-hez képest 10-12 százalékos növekedést mutatnak mind mennyiségben, mind értékben.

A június 30-i, becsült adatol alapján 2017 óta a legalacsonyabb készleteket találjuk a pincékben.

Az európai terméskilátásokat elemezve Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára elmondta, a franciáknál a 2019 és 2021 rekordalacsony termésátlagok közé várják a mennyiséget. Nem elég, hogy 30-40 ezer hektárt elvert a jég, küzdenek a szárazsággal, de a piacon is egyre nehezebb a vörösborokat értékesíteni. A spanyoloktól, a portugáloktól komoly aszálykárokról érkeznek hírek. Így Európán – és hazánkban is – szőlőből keresleti piac várható. Minden ezzel ellentétes hírt spekulációnak titulált a szakember.

Nem csak az input anyagok ára nőtt, de a forint-euró árfolyam is befolyásolja a termelési a költségeket. Ugyanakkor

az is tapasztalható, hogy a kereskedelmi láncok – akikkel a gazdák évente egy alkalommal, jellemzően decemberben-januárban ülnek le tárgyalni – nem fogadják el az időközben kialakult termelői árnövekedést.

Miközben a fogyasztói ár, illetve a kereskedelmi haszonkulcs emelkedett, a gazdák csak kis mértékben tudják érvényesíteni a drágulást. Mivel magasabb lett a palack, a csomagolóanyag, a borászati segédanyagok ára – sokszor az ellátás is akadozik –, ezáltal folyamatosan csökken az ágazat jövedelmezősége.

A főtitkár felhívta a figyelmet, hogy a HNT szakmai önkormányzat, nem látnak el hatósági, kizárólag közigazgatási feladatokat. Ugyanakkor a Nébih és a NAV közreműködésével 2019 óta szüreti időben mustfok ellenőrzést végeznek. Felvásárlási árprognózist készítenek, melynek nyilvánosságra hozataláról mindig a helyi hegyközség dönt. Borpromóciós programot indítanak, erre a célra két éven keresztül 2,5-2,6 milliárd forintot szánnak felhasználni, s előkészítés alatt van az érzékszervi borbírálat. Szakmaközi készletfelmérést 2017 óta végez a szervezet, s az idén júniusi adatok az azóta eltelt legalacsonyabb mennyiségről tanúskodnak. Beszámolója végén a főtitkár felhívta a figyelmet, hogy

a felvásárlók legyenek tekintettel a valós szőlőárakra.

Varga Máté, a HNT elnökségi tagja hozzátette, a palackok a korábbihoz képest 20-30 százalékkal drágábban szerezhetők be, egyes típusok eltűntek a piacról, a csomagolóanyagok 2-3 hónapos késéssel érkeznek. Ukrajnából elsősorban a kisebb üvegeket szereztük be, ennek kiesését elsősorban a pálinkások érzik meg.

Barátossy Gábor, a Nébih, Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóságának igazgatóhelyettese rámutatott, a szüreti ellenőrzéseknek köszönhetően egyre kevesebb az alacsony cukorfokú szőlő. A szervezet az elmúlt hónapokban a 9-9,5 fokos alkoholtartalmú, jellemzően petpalackos borokat vizsgálta, melyek a szüreti ellenőrzések hatására lassan eltűnnek, s helyette a 10-10,5 fokos termékekkel találkozhatunk az áruházak polcain.

Az elmúlt évben és idén sem érkezett be továbbfeldolgozás céljából bor az országba, ugyanakkor éves szinten 2000 hektoliter mustsűrítményt importálunk.

Az ülésen kérdésként merült fel, hogy az Oroszországba illetve Ukrajnába irányuló európai borexportból megmaradt tételek nem fogják-e nyomni a piacainkat. A tavalyi évben mintegy 160 millió hektoliter bor termett az öreg kontinensen, amiből közel 23 millió – 14 milliárd euró értékben – volt az export. A nagy bortermelő országok szüret előtti felméréseit nézve, még nem lehet biztosat mondani, de várhatóan nem kell túltermeléssel számolni Európában.

„Petpalackos borokra nem lehet marketinget építeni”- szögezte le Font Sándor arra a felvetésre, hogy a sörök várható 20 százalékos adónövekedésével az alacsonyabb árkategóriába tartozó termékek kaphatnak lehetőséget.

Minden országban találunk tömegfogyasztásra szánt, ötliteres üvegballonba vagy bag in boxba kiszerelt borokat, de nem ezek mutatják meg egy ország szőlő- és borkultúráját.

Ráadásul míg a sörösök saját pénzből egy-egy márkát reklámoznak, a közösségi bormarketing keretén belül nem lehet kiemelni egy terméket.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu