0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Rózsák a közterületeken

Elsősorban növényvédelmi korlátok miatt szorultak ki a közterületekről a rózsák, megfelelő fajtaválasztással ugyanakkor újra díszei lehetnek a parkoknak, városi zöldfelületeknek. A Több Zöld Várost Európának konferenciasorozat szegedi állomásán egyebek mellett erről is szó esett.

A konferencián a Magyar Rózsatermesztők Egyesületének vezetője, Hegedűs Adél foglalta össze a legfontosabb, közterületen is alkalmazható rózsafajokat és a különböző rózsatípusokat. Előadásában kitért az ADR rózsákra, valamint a rózsák közterületi ültetésének nehézségeire is.

Harminchatezer fajta

A „virágok királynőjének” éppúgy helye van a paraszti kertekben, ahogyan a kastélyok parkjaiban is. A rózsa a világ egyik legrégebben termesztett, és talán legnemesebb növénye. Kína császári kertjeit már ötezer évvel ezelőtt rózsák díszítették, azonban Európába csak az 1700-as években kerültek be az első rózsafajok; az akkori tearózsák és bengáli rózsák igen gyorsan nagy népszerűségre tettek szert, hamar elterjedtek.

A rózsa a napos termőhelyeket kedveli, nem hiába Szeged-Szőreg a hazai rózsatermesztés fellegvára, ahol évi mintegy 2000 a napsütéses órák száma, hangsúlyozta Hegedűs Adél.

A vályogtartalmú, enyhén meszes, tápanyagban gazdag, laza szerkezetű, vastag termőrétegű talajokban fejlődik a legjobban, nem szereti a pangó vizet. A fajtakörök alkatát, felhasználási lehetőségeit és színvilágát tekintve egyaránt az egyik legsokoldalúbb dísznövénycsoport a rózsáké, ezért a kert- vagy tájtervezőnek, kerttulajdonosnak már ültetés előtt célszerű eldöntenie, pontosan milyen célra is szeretné telepíteni a növényeket, és természetesen alaposan ismernie kell a rózsafajták tulajdonságait is. Ez nem egyszerű feladat, hiszen jelenleg körülbelül harminchatezer fajtát tartanak nyilván. A rózsafajtákat a növény habitusa, virága, felhasználása alapján csoportosítják. A romantikus rózsák virágformája eltér a megszokottól. David Austin angol nemesítőnek körülbelül negyven éve sikerült kereszteznie a történelmi és a modern rózsákat, intenzív illatuk és különleges viráguk miatt divatosak, keresettek, reneszánszukat élik. A nosztalgia rózsák virágai szabályosan elrendezett szirmokból állnak, illatosak és folyamatosan nyílnak.

A történelmi rózsák a régi korok hangulatát idézik, felfedezésük 1920 körül kezdődött, és akkor indult a nemesítésük is.

Ezen csoportok legfontosabb fajainak egyike a Rosa damascena (damaszkuszi rózsa). Kis-Ázsiából származik, nehéz, intenzív illatának köszönhetően a virágokat parfümök készítése során is használják. A portland rózsák termesztését Olaszországban kezdték el még a 18. század végén, édes illatúak. A Rosa galica (ecetrózsa) erős illatú, évente csak egyszer nyílik, de akkor nagyon intenzíven. A bokrok termete és a virágok formája rendkívül változatos.

Közismert és közkedvelt a teahibrid- rózsák csoportja. Ezek a ró­zsák olyan virágágyak kialakítására kiválók, amelyekben nem elsősorban a virágtömeg számít, hanem a virágok különleges színe vagy szép formájuk díszítőereje kap hangsúlyt. Ezek a fajták vágott virágnak is alkalmasak. A bokrok 50-150 centiméter magasak, a virágok hosszú, egyenes szárakon magányosan, de folyamatosan nyílnak.

Az ágyásrózsák csoportjába tartoznak a polyantha rózsák.

A folyamatosan nyíló, nagy virágtömeget adó növények 20-50 centiméter magasak, így inkább alacsony rózsaágyások kialakítására alkalmasak. A floribunda rózsák csoportjába a szintén folyamatosan nyíló, nagy virágtömeget adó fajták tartoznak, ezekből 0,5-1 méter magas ágyások létesíthetők. A grandiflora rózsák nagyra nőnek, elérhetik a 90-150 centiméteres magasságot, folyamatosan nyílnak, csoportosan és magányosan is ültethetők. A park- és bokorrózsákat kiterjedt zöldfelületek színesítésére, parkok díszítésére vagy nagy kertekbe ajánlják. A terebélyes rózsabokrok nyár elejétől késő őszig virágoznak, a virágok nagysága nagyon változatos. Vadrózsák főleg a természetközeli kertekbe valók, egyszer virágoznak, majd terméseik, a csipkebogyók is díszítenek. Autópályák mellé is ajánlott a telepítésük. A futó-kúszó rózsák közé tartoznak a climber rózsák, 2-3 méteres hajtásaik folyamatosan virágoznak, rózsakapuk, rózsaívek befuttatására alkalmasak.

A rambler rózsák 5-6 méter magasra is nőhetnek, évente csak egyszer, ám akkor igen bőségesen virágoznak. Kopár falfelületek, magas kerítések befuttatására kiválóak.

A mini- vagy törperózsák (20-40 cm) zömök bokrain az apró virágok folyamatosan díszítenek. Ültethetők balkonokra, sírokra is. Nehezen művelhető, nehezen hozzáférhető helyekre célszerű kevés gondozást igénylő talajtakaró rózsákat ültetni. Az alacsony, széthajló ágrendszerű bokrokon folyamatosan és csoportosan nyíló virágok díszítenek, tulajdonképpen dekoratív virágszőnyeget képeznek.

Bizonyítottan ellenállóak

A rózsák jól társíthatók különféle évelő növényekkel, hazánkban leggyakrabban levendulával együtt ültetik őket. A fűfélék szép keretbe foglalják a rózsaágyást, míg a történelmi rózsák jól mutatnak például gyepfelületek mellett. Cserjékkel, lombos fásszárúakkal, például puszpánggal is társíthatók. Hegedűs Adél felhívta a figyelmet arra, hogy telepítésnél fontos a színek harmóniája, a háttér figyelembevétele.

Magyarországon is irányadó a német ADR® minősítés, amely az adott rózsa ellenálló képességét bizonyítja.

Jelenleg hazánkban közterületre csak ilyen ró­zsát lehet ültetni. Az ADR® minősítés során a rózsaújdonságokat három éven keresztül tizenegy németországi helyszínen vizsgálják és értékelik a szakértők. Egy új rózsafajta csak akkor kaphatja meg az ADR® minősítést, ha virágzása, megjelenése, illata, növekedési habitusa megfelel az értékelési szempontoknak, továbbá a téli fagyokkal és a gombás betegségekkel szemben is ellenállónak bizonyul. A három évig tartó tesztidőszak alatt a növényeket nem kezelik növényvédő szerekkel. Ha a fajta kiállta a világ legkeményebb tesztjét, akkor viselheti az ADR® minősítést.

A Magyar Rózsatermesztők Egyesületének vezetője szólt arról a jelenségről is, hogy a tervezők nem minden esetben veszik figyelembe azt, hogy a rózsatöveket kétéves kultúrában termesztik.

Többször is előfordul, hogy a tervezők vagy kivitelezők által kért mennyiség, esetleg szín vagy fajta nem áll rendelkezésre, viszont a két évet sem szeretnék kivárni az ültetéssel.

Az alany is számít

A közterületeken elültetett rózsák növényvédelmét Kaponyás Ilona foglalta össze. A növényvédő szakmérnök kitért a védekezésre jelenleg használható szerekre, valamint a biológiai védekezésre. Hangsúlyozta, hogy a városokban fokozottan ügyelni kell a rózsák erőnlétének, egészségének megőrzésére, hiszen legalább öt-tíz évig szeretnénk gyönyörködni a virágokban. Tudnunk kell, hogyan viselkednek a „mesterséges” környezetben, ismerni kell az őket körülvevő ökoszisztéma működését is annak érdekében, hogy hatékonyan léphessünk fel a felmerülő gondok ellen. Erre többféle eszköz is rendelkezésünkre áll. A biológiai növényvédelem elsődleges eszköze maga a fajtaválasztás. Ebből a szempontból fontos a nemes-alany kombináció is, amelynek kiválasztásakor döntő, hogy a töveket csak néhány évre, esetleg több évtizedes díszítésre ültetik. Hosszú távú tervezésnél érdemes vadrózsa alanyt választani, amely hosszabb életű, viszont picit hajlamos a sarjadzásra, míg más alanyok rövidebb élettartamúak és intenzívebb tápanyag-ellátást igényelnek.

A megfelelő fitotechnikának, tehát az ideális növénytársításnak és növényápolásnak ugyancsak meghatározó szerepe van a rózsák védelmében.

Ismét Szőregi Rózsaünnep

Nagy sikerrel zárult a két év kihagyás után idén újra megrendezett Szőregi Rózsaünnep. A fesztiválon 68 kocsi vonult fel, melyek díszítésében többek között a Nem Adom Fel Alapítvány tagjai, a helyi iskola tanulói, oktatói, a helyi óvoda és néptánccsoport is részt vett. A felvonulók között lovas kocsik, fiákerek, veterán járművek, illetve a rózsatermesztő-egyesület tagjainak járművei, traktorjai egyaránt jelen voltak. Az ünnepi díszítéshez felhasznált több mint tízezer szál ró­zsát a környékbeli rózsatő-, illetve vágottrózsa-termelők ajánlották fel.

A rendezvény a Magyar Rózsatermesztők Egyesületének és a Rózsahölgyek rendjének együttműködésével valósult meg, de a szervezésben a helyi önkormányzat is segített, és a művelődési házban is voltak programok. Hegedűs Adél, a rendezvény egyik főszervezője elmondta, hogy nagy érdeklődés kísérte a Múltunk értékei és tárgyai tematika köré felépített kiállítást, valamint az idén elhunyt Fráter Györgynek emléket állító és a Kordes nemesítővállalat rózsáit bemutató kiállítást is. A rendezvényen helyet kaptak Zsíros Zoltán festőművész képei, valamint Péntek György fotókiállítása, amelyet az elmúlt évek rózsaünnepein készült felvételekből állítottak össze. Lehetett rózsalekvárt, rózsabólét, kandírozott rózsát, rózsaszirmot kóstolni és vásárolni, Bata András faiskolájában és a Hegedűs Faiskola ültetvényében pedig betekintést kaphattak a látogatók a rózsatő-termesztésbe.

Az egyre szűkülő növényvédőszer-kínálat és a közterületi jelleg miatt különösen nagy kihívás a parkokban, városi környezetben elültetett rózsák védelme, ezért a növényvédelmi szakember összegyűjtötte a jelenleg engedélyezett vagy eseti engedélyhez kötötten használható szereket. Palántadőlés ellen talajfertőtlenítésre (fitoftóra, fuzárium, ver­ticillium ellen) használható a Trianum G (Trichoderma harzianum) 5 g/m2 dózisban és a Mycostop 10 g/10 l dózisban kijuttatva. Lisztharmat ellen a Flosul (kén) 30 ml/10 l dózisban használható. Levélfoltosság, rozsda és botrítisz ellen bevethetjük az Astra Rézoxi­kloridot 20 g/10 l dózisban, eseti engedélyhez kötötten pedig a Vitisant azonos adagban. Szintén eseti engedélyhez kötött a Polyversum használata (2 g/10 l) a peronoszpóra ellen. Szívó-rágó kártevők elleni védelemhez a szakember a NeemAzal T/S (30 ml/10 l), a NanoTac (10 ml/10 l) és a Vektafid A (100 ml/10 l) szereket javasolta. Lepkék, molyok ellen a szintén eseti engedélyhez kötött Dipel 10 g/10 l dózisú használatát említette.

A biológiai készítmények, növénykondicionálók közül a Kondisol (50 ml/10 l) vagy Idrogena (50 ml/10 l), valamint a káliszappan (100 ml/10 l) használatát javasolta, míg a biológiai lombtrágyák közül a keserűsót (25 g/10 l) és a bóros lombtrágyákat (10 ml/10 l) emelte ki.

A rózsák tápanyag-utánpótlására szintén biológiai termékeket javasolt, alaptrágyának a Biofert 4-4-3 100 g/m2 + Patentkali 20 g/m2 kombinációt. A savanyú talajt mészkőpor-őrleménnyel (50 g/m2) javíthatjuk, meszes talajnál gipsz (25 g/m2) kijuttatása ajánlott. Fejtrágyaként ősszel Biofertet 4-4-3 100 g/m2 célszerű adagolni.

Forrás: Kertészet és Szőlészet