Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének 2019-es különjelentésében az áll, hogy az Északi-sarkvidék „a globális átlag több mint kétszeresével melegszik” az úgynevezett sarkvidéki erősödésnek köszönhető folyamat miatt.
Bár a tudósok között régóta egyetértés van abban, hogy az Északi-sarkvidék gyorsan melegszik, a becslések a vizsgált időszak és az Északi-sarkvidék földrajzi területének meghatározása szerint változnak.
Egy norvégiai és finnországi kutatócsoport a teljes sarkkörre kiterjedően elemezte az 1979 óta – a műholdas adatok rendelkezésre állásának kezdete óta – műholdas vizsgálatokkal gyűjtött négyféle hőmérsékleti adatot.
„A szakirodalom szerint az Északi-sarkvidék körülbelül kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld, ezért számomra kissé meglepő volt, hogy az általunk mért érték ennyivel magasabb volt.” – mondta az AFP-nek Antti Lipponen, a Finn Meteorológiai Intézet társszerzője.
A Communications Earth & Environment című folyóiratban közzétett tanulmány jelentős regionális eltéréseket talált a felmelegedés mértékében az Északi-sarkkörön belül.
A Jeges-tenger eurázsiai szektora például, a Svalbard és a Novaja Zemlja szigetcsoportok közelében, évtizedenként akár 1,25 Celsius-fokot is melegszik. Ez hétszer gyorsabb folyamat, mint a világ többi részén.
A kutatócsoport megállapította, hogy még a legmodernebb éghajlati modellek is körülbelül egyharmaddal kisebb mértékű sarkvidéki felmelegedést jósoltak, mint amit a megfigyelt adatok mutattak.
„Talán a következő lépés az lenne, hogy felülvizsgáljuk az eddig használatban lévő modellt, és nagyon érdekelne, hogy ezek a modellek miért nem reprodukálják azt, amit a megfigyelésekben látunk, és hogy ez milyen hatással van a jövőbeli éghajlati előrejelzésekre” – mondta Lipponen.
Az Északi-sarkvidék intenzív felmelegedése nem csak a helyi közösségekre és a vadvilágra van mélyreható hatással, hanem az egész világra kihatással lesz.
A grönlandi jégtakaró, amely a legújabb tanulmányok szerint közelíthet az olvadás „fordulópontjához”, elegendő fagyott vizet tartalmaz ahhoz, hogy a Föld óceánjait mintegy hat méterrel megemelje.
„Az éghajlatváltozást az ember okozza. Ahogy az Északi-sarkvidék felmelegszik, a gleccserei elolvadnak, és ez globálisan hatással lesz a tengerszintre” – mondta Lipponen.
„Valami történik az Északi-sarkvidéken, és ez mindannyiunkra hatással lesz.”