Az aszály nemcsak a szántóföldeken, hanem a halastavaknál is óriási pusztítást okozott – mondta az InfoRádiónak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője. A halállományra az első csapást az jelentette, hogy a leszűkülő vizes élőhelyeken hirtelen nagyon sok lett a vízimadár, amelyek pusztítják a halakat. Mivel a természetes vizes élőhelyek is összeszűkültek a szárazság miatt, így a védett vízimadarak a halgazdaságok körül keresnek menedéket és táplálékot.
A másik probléma a szakember szerint, hogy az oxigén mellett elfogy a halak élelme is a tóból. A fölmelegedett vízben nem terem meg a plankton vagy az alga.
A méreten aluli, vagyis nem piacérett halakkal pedig szinte nem lehet semmit sem kezdeni, mivel nincs az országban egyetlen olyan halgazdaság amelynél meglenne a két évvel ezelőtti vízmennyiség” – mondta el Lévai Ferenc.
„A gond éppúgy általános, mint a szántóföldi gazdaságok esetében, csakhogy az utóbbiak veszteségeit a kormányzat minden lehetséges módon kompenzálja” – szögezte le Lévai Ferenc. A halászatok azonban nem jutnak semmiféle kárenyhítéshez.
Azt is hozzátette, hogy a probléma hosszú távú, nemcsak az a gond, hogy ma nincs víz a halastavakban, hanem a trend is az, hogy a következő időszakban ugyancsak nehezen juthatnak vízhez a halgazdaságok. Lévai Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy elhanyagoltak a csatorna- és a belvízlevezető rendszerek.
– hívta fel a figyelmet.
„Rengeteg dolgot el tudunk viselni, a hideget, a meleget, de egyet nem: a víz hiányát” – állapította meg a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője.