0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Világbajnokságokra készülve

Minden a világbajnokságok körül forog nyár végén a fogatsportban, legalábbis ami a négyes és az egyes fogatokat illeti; van tehát mire készülniük a magyar hajtóknak. De nemcsak a hajtók készülnek, hanem a versenyrendezők is, hiszen nincs már messze 2024 sem, amikor – 1984 után, 40 év után ismét – Szilvásvárad lesz a négyesfogathatjó-világbajnokság házigazdája.

Az FEI oroszországi ülésén döntöttek arról, hogy 2022. szeptember 21–25. között az olaszországi Pratoni del Vivaro fennsíkon elhelyezkedő Ranieri Campello lovasközpont ismét négyesfogathajtó-világbajnokságot rendezhet. Utoljára 1998-ban, az akkori Lovas Világjátékok égisze alatt rendeztek négyesfogathajtó-versenyt a Rómától nagyjából 35 kilométerre fekvő helyszínen. De nem ez az egyetlen közelgő világbajnokság, igaz, a magyarországira egy kicsivel többet kell várni: a 2024-es vb rendezési jogát kapta meg Szilvásvárad, így oda 40 év után tér vissza a vb. Az egyes fogatok sem maradnak világbajnokság nélkül; a franciaországi Le Pin-au-Haras-ban szeptember 15–18. között rendezik az FEI egyesfogathajtó-világbajnokságát.

Hogyan alakul a magyar csapat?

Nézzük az idei szezon legfontosabb eredményeit! A magyar négyesfogat-hajtó csapatot az olaszországi megmérettetésre három verseny alapján állítja össze Tóth Tamás szövetségi kapitány.

Mezőhegyesen tavasszal az egyes fogatok nemzetközi kategóriájában Meskóné Orosz Mária, míg a négyes fogatoknál ifj. Dobrovitz József volt a legeredményesebb. Vecsésen a svájci Jérome Voutaz nyerte meg a négyes fogatok világkupa-pontszerző fordulójának összetett versenyét, ifj. Dobrovitz József másodikként, míg édesapja, Dobrovitz József harmadikként végzett. A július közepi Szilvásvárad Masters nemzetközi fogathajtóversenyen, mely egyben a magyar bajnokság döntője is volt, a négyes fogatok kategóriájában ifj. Dobrovitz József lett a bajnok, maga mögött hagyva édesapját, Dobrovitz Józsefet. Akadályhajtásban mindketten hibátlant hajtottak. A dobogó harmadik fokára a szintén csapattag- esélyes Lázár Zoltán állhatott, aki az idei szezonban eddig egyedül erre a versenyre nevezett lovaival. Az ob csapatversenyében a négyes fogatok közül a Vecsési SE versenyzői nyújtották a legmagasabb teljesítményt.

A két Dobrovitz akadályhajtásban rengeteget fejlődött, az egész mezőnyben egyedül ők tudtak hibátlant hajtani.

A három hajtó és fogataik teljesítménye messze kilóg a hazai mezőny többi versenyzőjéhez képest, tehát egyértelműen ők lesznek a csapattagok a négyesfogathajtó-világbajnokságon. Az egyes fogatok közül Kun Andrea, Meskóné Orosz Mária és Rondzik Gábor szerepeltek eddig a legjobban – utóbbinak még nincs meg a kvalifikációhoz szükséges pontszáma.

A világbajnokság előtti utolsó nagy verseny a budapesti lesz, szeptemberben.

40 év után, 2024-ben ismét Szilvásvárad rendezheti meg a négyesfogathajtó-világbajnokságot; ennek kapcsán beszélgettünk Cseri Dáviddal, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad mindössze 28 esztendős ügyvezető igazgatójával. A Heves megyei ménes a hollandiai Valkenswaardot és a németországi Lähdent előzte meg a rendezői jogokért folytatott versenyben.

A lótartás elsődleges célja manapság a sport, ez a fő tenyésztési cél az állami ménesgazdaság munkájában is?

A lipicai esetében, mivel egy tradicionális fajtáról beszélünk, természetesen a génmegőrzés a legfontosabb, de a történelem folyamán „ok nélkül” sohasem tenyésztettek még lovakat.

Fontos szempont a lótenyésztésben a sportokban való érvényesülés, így a lipicainál is elsősorban a fogatsport és a díjlovaglás.

A jelenlegi sportkövetelményeknek inkább a nagytestű lovak felelnek meg, a bírók is jutalmazzák a lapos homlokot és hasonló jegyeket. Marad-e a génmegőrzés elsődleges célként – akár a sport hátrányára –, vagy megpróbáljuk modernizálni a fajtát?

A kettő járhat kéz a kézben. Figyelembe vesszük a barokkos tulajdonságokat és a klasszikus küllem megőrzését, de a legtöbbször a fogathajtásra és díjlovaglásra gondolva olyan lovakat párosítunk egymással, amelyek térölelő mozgással rendelkeznek.

Ha jól tudom, igen szépen képviseltetik magukat a lipicaiak a versenyen, több mint húsz, Szilvásváradhoz köthető ló indult.

Igen. Ott van például Váczi István fogata, ami azért is különleges, mert mind az öt lova lipicai tenyészmén, de például ifj. Galbács Ferenc is kizárólag széles hátú lipicai lovakkal indult, nála kancák is helyet foglalnak a fogatban. Penzer László, aki harmadik helyezést ért el az országos bajnokságon, szintén szilvásváradi lovakat hajtott.

Dani Marcell Balázs szilvásváradi színekben versenyez, egyik lova szintén szilvásváradi, illetve én magam is két törzskancát hajtottam.

Sőt, még az osztrák egyes fogatok között is akadt szilvásváradi származású ló!

A nyugat-európai lótenyésztésben is egyre fontosabbak a különböző marketingeszközök, „sztárméneket” találnak ki maguknak és ezrével hozzák le az utódokat. Szilvásváradon is könnyen találni kiemelten sikeres fedezőméneket, ezekről ejtenél néhány szót?

Mikor átvettem a ménes vezetését, voltak kimagasló versenyeredménnyel rendelkező törzsmének, például a mindenki által ismert Favory XXX, amelyik Lázár Zoltán fogatában lett a világ egyik legeredményesebb maratonlova. Megfelelő felneveléssel és képzéssel számos világszínvonalú egyed kerülhet ki a jövőben Szilvásváradról, ahogy történt ez az elmúlt években is.

Az egyik módja a lovak szelekciójának a sportban való kipróbálás, régen a lóvásárba vittük a lovakat eladni, most pedig a versenyekre… Szilvásváradon is egyre több a megmérettetés, akár a téli kupákra, akár a Szilvásvárad Mastersre gondolunk. Hogyan alakul a lipicai lovak adása–vétele?

Úgy gondolom, hogy mind a hagyományos októberi lipicai árverésen, mind az online aukción megnőtt a lipicai lovak iránti kereslet, három éve még 500-600 eze­rért lehetett venni hároméves nyers csikót, mára meghaladja az eladási ár a 2 millió forintot.

Ez egy olyan lépcsőfok, ami a fajta megítélésében is nagy szerepet játszik.

Új maraton-akadálypálya épült a kö­zelmúltban, ez már egyike az el­ső lépcsőfokoknak a 2024-ben megrendezendő világbajnokság felé?

Igen, a tavalyi és az idei versenyszezon tulajdonképpen a 2024-es világbajnokság tesztszezonja, figyelünk rá, mi az, amit még esetleg módosítani kellene a pályákon. Még egy vizes akadályt is meg kell majd építenünk, a jövő év egyik feladata ez.

Az ilyen nagy versenyek megrendezése nemcsak a lovak értékesítését és a ménesgazdaság marketingjét segíti elő, hanem a turisztikai motivációhoz is hozzájárul. Milyen turisztikai látnivalókat kínálnak az idelátogató nem lovasok részére?

A ménesnapokon nagyon népszerű a fogatos méneslátogatás, ennek során lovas kocsiról mutatjuk be a látogatóknak a területet. Ilyenkor a legelőn lévő anyakancák, és a törzsménistálló is megtekinthetőek. Unikális dolog a Plutó Vendégház is, ami talán az egyetlen olyan szálláshely, ahol a világhírű törzsmének fölött lehet nyugovóra térni.

A fajtatörténeti kiállításunk mellett nyílt egy új kiállítás is: Szilvásvárad a lovak szolgálatában címmel.

Jérome Voutaz Vecsésen és Szilvásváradon is első helyezettként végzett négyes fogatával. A svájci hajtót, aki szintén készül a világbajnokságra, egyebek között a magyar versenyekről, az optimális fogat összeállításáról, és az edzéstervéről kérdeztük. Elmondta azt is, imádja Magyarországot, hiszen érezhető, hogy a magyarok valóban szeretik a lovakat és a lovassportokat.

Gratulálni szeretnénk a vecsési és szilvásváradi győzelmekhez! Hogyan tudtad magad mögött hagyni a magyar versenyzőket?

Nos, ez egy remek kérdés! Nem is tudom rá a pontos választ. Tavaly két új lovat állítottunk be a fogatba, az egy nagyon megterhelő időszak volt, ráadásul edzőt is váltottam, akkor sorozatban jöttek a második, harmadik helyezések, de sosem győztünk. Mostanra a két fiatal ló betanult, úgy látszik, a kemény munka lassanként meghozza a gyümölcsét.

Jól tudom, hogy a lovaid díjlovas kiképzést is kapnak?

Igen, sokat dolgozunk velük háton is. Fontosnak tartom, hogy a lovakat minél különfélébb feladatok elé állítsam, nem csak fogatban kell teljesíteniük, azt hiszem, hogy ez látszik az eredményeken is.

Úgy vettem észre, hogy a hátas és a fogatban végzett munka egyensúlyán múlik a harmonikus teljesítmény.

Hogyan néz ki pontosan egy egyhetes vagy akár hónapos tréningterved? Vannak napok, amikor keményebbek, máskor lazábbak az edzések? Teljes díjlovasprogramokat betanítotok a lovaknak, vagy csak egyes elemeket emeltek át?

Teljes programot már nem tanítunk nekik, mivel bizonyos lovak előre tudják, melyik elem után mi fog következni, és ez megnehezítette a helyzetet. Az edzések mellett galoppozunk velük a hóban, ami nagyon egészséges, sok földi munkát és egyensúlygyakorlatot végzünk, és különösen a fiatal lovaknál fontos, hogy sokat lépünk velük és mindenféle tereptárggyal, élőlénnyel megismertetjük őket.

Mennyi versenyt terveztek egy szezonra?

Attól függ. Nem szeretünk túl sok versenyre menni, hiszen a lovaknak is kell a pihenés. Egy országos és négy nemzetközi versenyen voltunk az idei szezonban, amelyek elég jól sikerültek, így a kvalifikációs pontok jól alakultak. Talán megyünk még Budapestre.

Hogyan választjátok ki a megfelelő lovakat a versenyzéshez?

Egyrészt fontosak a külsőségek is: a magasságnak stimmelnie kell.

Olyan lovakat keresünk, amelyek lelkesek, szeretnek dolgozni, jó a mozgásuk és szívesen húznak. Legalább tíz lónak állnia kell otthon az istállóban ahhoz, hogy biztonsággal el tudj menni versenyezni a legoptimálisabb öttel.

Ladányi Kovács Zoltán, Pál Fanni

Forrás: Pegazus