0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Adatok nélkül nincs farmmenedzsment

Anélkül, hogy tudnánk, mennyibe kerül egy tonna kukorica vagy búza termesztése, nem lehet felelősségteljesen tervezni a következő évet. A pontos eredmények kimutatásához pedig adatokra van szükség a befektetett munkáról, anyagokról is. Ezek gyűjtését és feldolgozását szolgálja a farmmenedzsment, hangsúlyozták a Farmmenedzsment címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen a Bábolnai Gazdanapokon.

youtube://v/3YX0sO1fpS4

Érzelmi alapon, szokásjog alapján nem érdemes, sőt egyenesen kockázatos már gazdálkodni, hiszen az hatalmas fölösleges költségekhez vezethet. A területre, kultúrára szabott tápanyag-utánpótlás, öntözés, növényvédelem magvalósítása szintén csak sok adat ismeretében lehetséges. De vajon minden gazdálkodó tisztában van azzal, hogy mire való a farmmenedzsment (FM), és  látják, hogy az agrárdigitalizációnak milyen jelentős szerepe van, kérdezte a moderátor dr. Milics Gábor, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke, a MATE Precíziós Tanszékének a vezetője. a kerekasztal-beszélgetés résztvevőitől.

A mezőgazdaság digitális átállását szolgáló felhívás keretében eddig már több mint 2600 pályázó részesült támogatásban. A gazdálkodók azonban mindenekelőtt a gépvásárlási lehetőséget láttak a felhívásban, és nyűgnek érezték, hogy az elnyert összeg legalább 7 százalékát a pályázatban megjelölt szolgáltatásokra kell fordítaniuk, mondta Nemesné Farkas Anita. Az Agrárközösség Kft. finanszírozási üzletág-vezetője, irodavezetője szerint több év lesz még, amíg sokan megértik, hogy a precíziós gazdálkodás nem arról szól, hogy megvesszük a hozzá alkalmas, drága eszközöket.  Annak alapfeltétele, hogy adatokat gyűjtünk, majd kiértékeljük őket, hogy költséghatékonyan dolgozhassunk.

Sokan keverik a farmmenedzsmentet a digitalizációval, ezért is érzik azt nyűgnek. A farmmenedzsment ugyanis egy szoftver, ami adatok nélkül semmire sem használható,

hangsúlyozta Okner Péter, az AgroVIR Kgft. ügyvezetője. A szoftvert körülbelül 15 éve saját igényre kezdték el használni a gazdálkodásukhoz, mert rájöttek, hogy az adatokat nem tudják tárolni, 1000 hektár adatait három évre visszamenően már lehetetlen kockás füzetből visszakeresni, mondta. A gazdálkodóknak tehát először meg kell érteni, hogy a FM mire való. A használatára pedig általában azért döntenek a gazdák, mert valamivel gondjuk van, nem tudtak visszakeresni valamit, ami pl, a támogatáshoz kell. A FM célja tehát az, hogy a gazdálkodás működéséhez szükséges összes adatot nyilvántartsa, és ne kelljen azokat egyik rendszerből a másikba átvezetni, hanem az összes adat egy helyen fusson össze. A FM tehát a precíziós gazdálkodás alátámasztása kell, hogy legyen. Úgy tervezték a szoftvert, hogy az adatokat csak egyszer kelljen rögzíteni.

A Talentis Agro Zrt. cégcsoportnak tizenegynéhány tagvállalata mintegy 45 ezer hektárt művel. A géppark még vegyes, de az uniformizálás a cél, mondta Bottlik László növénytermesztési és gépészeti igazgató. Szerinte külön kell választani, hogy farmmenedzsmentről vagy a gyártók szoftverhátteréről beszélünk. A gépkezelők, agronómusok felkészültsége sem egységes, nem mindenki látja át a láncolatot, ezért a téradatok egy részét még manuálisan kell rögzíteni. A tévedések kockázatát csökkenti, hogy ahol lehet, megpróbálnak térképalapú munkavégzést bevezetni.

Ahhoz, hogy e téren országos szinten is előrelépés legyen, minél több vezetőnek kellene felismerni a farmmenedzsmentben  rejlő lehetőségeket.

A MATE-n is indítottak precíziós szakmérnök képzést, de a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező gazdálkodóknak is szükségük lenne képzésre, értettek egyet az előadók.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is tervezi a szaktanácsadók farmmenedzsmentre irányuló továbbképzését, mondta Balázs Viktor, hogy a technikai tanácsadáson kívül e téren is segíthessék a gazdálkodókat. A NAK szántóföldi szakértője hangsúlyozta, hogy ma már nemz a lényeg, hogy minél nagyobb legyen a hozam, hanem az, hogy minél több pénz maradjon a gazdák zsebében, amiben a FM segíthet. Akik ezt a szoftvert ismerik, azoknak könnyebb lesz az átállás a Nébih keretében 2023-től induló kötelező elektronikus gazdálkodási napló vezetésére is. Hiszen a FM szoftver bővíthető az aktuális elvárások szerint.

A nagyobb cégek el is várják, hogy a rendszer folyamatosan frissüljön, és kezelésére általában külön szakemberük van. De vajon a kisebb gazdálkodóknál mi a helyzet? – kérdezte Milics Gábor.

A kisebb gazdálkodók is elindultak a fejlesztésekkel, hangsúlyozta Nemesné Farkas Anita, nekik az AgroVIR egyszerűbb rendszerét adták oda, amihez van telefonos applikáció, így a munkavégzés után kényelmesen bekerülhetnek az adatok a rendszerbe. A gazdákat azonban a rendszer értelmezésében is támogatni kell, tette hozzá..

Milics Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a megvásárolt gépekben rejlő lehetőségeket sok gazda nem tudja kihasználni, így viszont nem jön létre az adatbázis, ami a FM lelke. Bottlik László szerint is fontos lenne, hogy a gépforgalmazók is segítsenek a gazdálkodóknak elmagyarázni, mi minden nyerhető ki például a kombájn szoftveréből.

Számos kézzel fogható, sőt anyagi előnye is van a digitalizációnak, mégsem használja mindenki. Balázs Viktor szerint az üzem mérete, az anyagi lehetőség mellett a gazdálkodók hozzáállásától is függ, hogy nyitottak-e rá.

Sokan ugyanis azonnali előnyöket akarnak, és nincs türelmük kivárni azt az 5-6 évet, amit be kell fektetni, hogy az előnyöket kiaknázhassák.

Már pedig a szélsőséges időjárás miatt egyre fontosabb, hogy minél hamarabb, minél pontosabb adatokkal rendelkezzenek. Az idei év ugyanis megmutatta, hogy sokszorosára is emelkedhet a termesztési költség, és ezáltal veszteséges lehet a gazdálkodás, ha például nem a talajadottságokhoz, növényi igényekhez igazítják a tápanyag-utánpótlást, vagy egységesen kezelik a növényállományt valamely károsító ellen,, holott elég lenne a foltkezelés is.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu