0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A szója teljesítménye az aszályban

Országos szójatanácskozást tartottak szeptember 6-án Prügyön. Rácz László, a Prügyi Mezőgazdasági Zrt. igazgatóságának elnöke megszállott szójatermesztő, és mint ilyen, elkötelezett szakember. Jó ideje mindent megtesz ennek a fehérjenövénynek a népszerűsítéséért.

Az idei szakmai megbeszélésen részt vett Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke és Vásáry Miklós, az Agrárminisztérium agrártámogatás-politikai főosztályának a vezetője. Az idei volt a hetedik ilyen rendezvény Prügyön, bár a főrendező, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesületnek ez már a tízedik félüzemi fajtakísérleti bemutatója volt. Szervezésükben idén öt helyszínen, Újmohácson, Héderváron, Prügyön, Vésztőn és Bakon lehetett meggyőződni róla, hogy ilyen példátlan aszályban hogyan áll helyt a szója.

A termesztési feltételekről szólva Rácz László „érzékeny év”-nek nevezte 2022-t, és szeptember elején még nem látszik a vége: teljes bizonyossággal még nem mondható ki, milyen esztendőt zárunk majd.

Az évszázados aszály 1,3 millió hektárt érintett hazánkban, és ebből 800 ezer hektáron teljes egészében megsemmisült a termeszteni szándékozott kultúra.

Prügyön 160 hektáron termesztenek idén szóját, amiből 120 hektárt kétszer is megöntöztek; igaz, csak 20–20 milliméterrel. Még ebben a Taktaközben és a Tisza jobb partján gazdálkodó vállalkozásban is kénytelenek voltak öntözni, sőt kelesztő öntözést végezni, mert a száraz talajban egyébként nem indult volna meg a szója.

Ahhoz, hogy legalább 800 hektáron öntözni tudjanak, a mellettük húzódó 30 kilométeres állami csatornát saját pénzből ásták ki, mert évek óta hiába kérték a hatóságoktól. A holtágakban legalább 3 millió köbméter vizet lehetne tározni – csakhogy ez pénz híján mindig meghiúsul.

Azt is nehezen megmagyarázhatónak tartják, hogy a két és fél évvel ezelőtti vízjogi kérelmükre – ami eddig 4 millió forintjukba került – a négy érintett hivataltól egy évig választ sem kaptak, de aztán
15 napon belüli hiánypótlásra szólították fel őket. Azóta újfent csak hallgatást tapasztalnak.

A gazdaság 450 hektáron vetőmagot állít elő, azonkívül 340 anyakocát és azok szaporulatát tartja.

Szerencséjükre maradt tavalyról 1500 tonna szemes kukoricájuk. A cég teljes termelési értéke évi 3,5–4 milliárd forintot tesz ki, úgy, hogy a környéken 130 gazdát integrálnak összesen 4500 hektáron. Az integrációból 30 ezer tonna szemes terményt vásárolnak fel évente.

Most az a legnagyobb gondjuk, hogy a terményszárításhoz szükséges földgáz ára a hétszeresére ugrott. Emiatt maga a szárítás többe kerülhet, mint amennyiért a kukoricát el lehet adni. Pedig mostanában annak sincs rossz ára: 130–140 ezer forintot kínálnak tonnájáért.

A sertéstelep fűtése eddig 10 millió forintba került évente, ami az új kalkuláció szerint jövőre 65 millióra ugrik.

Mindebből Rácz László azt a logikus következtetést vonta le, hogy az összefogás tovább nem hanyagolható, már gazdasági kényszerré vált, lépni kell.

Prügyön és környékén általában akkor eredményes a növénytermesztés, ha az adott évjárat nem túlságosan nedves. Ez 2022-re hatványozottan igaz, sőt, túlságosan is. Május 31-ig 86 milliméter csapadék hullott náluk ebben az évben. Ebből 6 milliméter érkezett májusban – összesen öt alkalommal.

Ennek ismeretében csak elismeréssel nyugtázható, amit a szójakísérleti táblákon tapasztalhattunk. Az egyik nóvum, hogy minden évben másodvetésben is megpróbálják termeszteni. Az igen korai Annuschka tavaly 1,8 tonnát adott, és a mostani ígéretek szerint ezt a hozamot idén is eléri. Június 27-én vetették őszi árpa után, és ahol meg tudták öntözni, ott olyan termést hozott, hogy az önmagában is versenyképes volna.

Még egy dologra felhívta az érdeklődők figyelmét Rácz László, mégpedig az általuk alkalmazott mechanikai gyomirtásra.

Vásároltak két osztrák gépet, mert ebben – a szójánál – ők a legjobbak a világon. A két gép költsége összesen 23 millió forintot tett ki, tehát nem olcsók, de kaptak hozzá 50 százalékos támogatást. Igaz, az 2 év alatt sem érkezett meg a céghez.

Viszont a kultivátor és a 12 méteres gyomfésű, összesen háromszor alkalmazva, minden korábbi vegyszeres kezelést felülmúló eredményt adott.

Az agráriumban várható támogatásokról Vásáry Miklós tartott jól követhető, világos és a témára okosan kihegyezett előadást. Mint elmondta, ebben az évben 157 787 termelő igényelt támogatást, összesen 4,95 millió hektárra. Szemes fehérjetakarmányból idén 73 ezer hektárt vetettek, ami 3431 gazdának köszönhető.

A most kezdődő EU-s költségvetési ciklus támogatásainak fő elve, hogy zöldebb megközelítést vár a termelőktől, úgy, hogy közben az élelmiszer-ellátásunk zökkenőmentes maradjon.

Súlyponti eltolódások tapasztalhatók, a tájtermelés és a biológiai sokféleség igényének figyelembe­vételével.

Változás tapasztalható abban, hogy ezután csak az aktív gazdák kapjanak bárminemű EU-s támogatást, és a sportcélú vagy a repülőtérként használt helyek képviselői ne jussanak ilyen pénzhez. Megszűnnek a kistermelői támogatások, de a területalapú támogatás megmarad. A mostani bejelentkezések alapján várhatóan hektáronként 147 eurót kaphatnak.

Minimumkövetelményeknek változatlanul meg kell felelni hozzá, mert 1 hektárnál kisebb területre nem kérhető uniós támogatás.

A zöldítést az agroökológiai program váltja fel, ami önkéntes és csak 1 évre szól. Viszont az igénybe vételéhez szükség lesz elektronikus gazdálkodási naplóra, amit a Nébih rendszere rögzít. Ez után plusz 80 euró támogatást kaphatnak a gazdák hektáronként.

A fenntarthatóságot elősegítő kiegészítő jövedelemtámogatásnak az a célja, hogy a külső segítség igazságosabb legyen.

Más a fajlagos költsége annak, aki 1800 hektáron, annak, aki 180 hektáron és annak, aki csak 8 hektáron gazdálkodik.

Francia ötlet az újraelosztó támogatás, aminek a felső korlátja 1200 hektár. Az első 10 hektárig a hektáronkénti támogatás 80 euró, 10–150 hektár között 40 euró, 150 hektár felett pedig nem jár ilyen támogatás.

A fiatal gazdáknál változatlanul 40 év a korhatár. Ők 300 hektárig átlagosan 157 euróra számíthatnak – szemben a jelenlegi 67 euróval. A termeléshez kötött támogatásból 13 jogcím marad meg. Enyhe változás a minősített szaporítóanyagok használata tekintetében várható. A szemes fehérjenövények (köztük a szója) az idei 13 millió euró helyett jövőre 16 millió eurót kapnak összesen, ezt osztják vissza a termelők között. A vidékfejlesztési támogatáshoz jövő évtől 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást ad a magyar állam, amivel főként a termelők együttműködését kívánják szorgalmazni.

A beruházások esetében az eddigi 6 ezer euró helyett 10 ezer euró lesz az úgynevezett „standard termelési értékű” üzemméret.

A gazdáknak érdemes odafigyelnie ettől az évtől a zöldítési elemekre, a biodiverzitásra és a kiterjesztett kondicionalitásra, a vetésforgó szabályainak megtartása miatt. A nem termelési célú terület legyen 4 százalék, és abban 3 százalék a parlag aránya. Az agroökológiai programban a szántóknál pozitívan diszkriminálják a méhbarát növényvédelem és a talajkondicionálók alkalmazását, a forgatás nélküli talajművelést és a biológiai készítmények alkalmazását.

A tanácskozás végén felhívták rá a résztvevők figyelmét, hogy az aszály miatt többfelé előfordulhat 1 tonnánál kisebb hektáronkénti szójatermés. Aki így járt, annak ahhoz, hogy megkapja a 70 ezer forintot, be kell jelentenie a vis maiort.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság