0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Fenntartható gazdálkodás nélkül zsákutcába kerülünk

Szabó László végzettségét tekintve közgazdász, de az élet úgy hozta, hogy 12 éve már mezőgazdasággal is foglalkozik: mintegy 200 bivalyt tart és egy ökofarmot üzemeltet. A HOLD Alapkezelő elnökével a rendelkezésünkre álló erőforrások hatékony felhasználásáról, a termőföldeken való fenntartható gazdálkodás lehetséges útjairól, valamint az agráriumi befektetésekről Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője beszélgetett az MMG Direkt legutóbbi adásában.

youtube://v/QqcTP65hM2Y

 

Számára az ökofarm létrehozása, bár sokan befektetésnek gondolják, valójában önmegvalósításának egy sarkalatos pontja. Véleménye szerint Magyarországon a jogszabályok megnehezítik a pénzügyi befektetést a földpiacon. Ennek oka, hogy a mezőgazdaságnak sokrétűbb hatásai vannak, mint bármely más iparágnak.

– Nem tekinthetünk a mezőgazdaságra egy teljes egészében profitorientált területre. Ez a tevékenység számos más ágazatot érint, csak hogy a legfontosabbat kiemeljem, az emberi élelmezést. Szemléletem szerint, ha a mezőgazdasági értékpapírpiacot nézzük, sokan rácsodálkoznának, hogyan működhet az ágazat.

Sok gazdálkodó igyekszik megkerülni a környezetszennyezésért járó költségeket, erőforrásokat vesznek igénybe úgy, hogy annak nem fizetik meg az árát, mindeközben maga a termőföld értéke a környezetterheléstől romlik.

Kevés az olyan terület, ahol bérbeadásnál vagy adásvételnél nem mérik fel a kínált tétel állapotát, a termőföld azonban pont ilyen… Hallani olyat, hogy ellenőrzik a termőföld minőségét? – veti fel a költői kérdést Szabó László.

Nemrégiben megjelent Gabe Brown: Porból élet – Egy család útja a regeneratív mezőgazdálkodás felé című könyve, melynek kiadásában Szabó László is segédkezett. Fontosnak tartotta a művet felkarolni, nem csupán mert ökológiai, környezetvédelmi témákat feszeget a könyv, hanem mert üzleti szempontból a termőföldek állapotáról is érdekes értekezéseket lehet olvasni benne.

– A mezőgazdasági gépek által okozott termőföldi amortizációval nem törődik senki, nincsenek beruházások ennek ellenpontozásaként, és ennek lassan már egy évszázada. Ezt olyan fontos témának tartom, hogy mindenképpen szerettem volna a könyv kiadásában segíteni, felhívni vele a figyelmet e égető problémára. A másik téma, ami miatt a könyv kiadása mellett döntöttem, az a mezőgazdasági termelés minőségére vonatkozik.

Remélem, nagyon kevés olyan naiv ember van, aki azt gondolja, hogy a biodiverzitás fenntartását figyelembe véve, egészséges élelmiszereket termel a mezőgazdaság.

Ennek oka a Föld folyamatos népességnövekedése, aminek élelmezésére nem megtérülő a kizárólag minőségi élelmiszerek termelése. A mezőgazdaságnak évtizedek óta az a problémája, hogy a gyengébb minőségű termékekből viszont túl sokat termel, ezért is akkora napjaink társadalmának az élelmiszer-pazarlása. Ezek mind olyan témák, amikről beszélni kell – mondta a HOLD Alapkezelő elnöke. Szabó László ehhez hozzáteszi, a hozzáállással van a legnagyobb probléma. Az élelmiszer-pazarlás mérséklése ellen megoldás lehetne, ha csökkentenénk a termelés intenzitását, környezettudatosabban termelnénk, vagy éppen visszaadunk a természetnek jelentős mértékű termőföldet, csakhogy az érdekek nem ezt képviselik.

Ehelyett a megtermelt terményt átalakítjuk, mondjuk üzemanyaggá, értékesítjük, elégetjük – ez az elmúlt 15 év közvetett válasza az élelmiszer-pazarlásra.

Szabó László szerint napjainkban akkor lenne ideális a mezőgazdaság, ha a gazdálkodó profitábilis módon tud termelni, kihasználja a számára szükséges támogatási lehetőségeket (amelyekből sokat át kellene alakítani hazánkban), és nem utolsósorban a termelés intenzitását optimalizálni az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása érdekében, aminek egyenes következménye a kevesebb, de minőségi élelmiszerek előállítása. Ebből adódóan csökkenteni kell az agrokémiai intenzitást, a termőföldek kizsigerelését és tiszteletben tartani az ökológiai folyamatokat. Ugyanis fenntartható gazdálkodás nélkül rövid időn belül zsákutcába fut a mezőgazdasági termelés, így a társadalmi jólét és az emberi élet is.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu