0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Így jósoltak a télről elődeink

A néphit sok nevezetes naphoz fűződő babonát őriz, melyek még jelen korunkban is meglepően gyakran beigazolódtak. Akadnak köztük olyanok, amelyeket még manapság is szívesen hangoztatunk, és bizony olyanok is, ami már kicsit kopottak és porosak.

Természetesen naivitás lenne arra számítani, hogy minden bejön. Viszont nem biztos, hogy ezért a megfigyelések a hibásak. Talán csak a világunk változott túl sokat. Természetesen az sem várható el, hogy minden év időjárása egyforma legyen. Mégis nosztalgiázhatunk egy kicsit és jólesően konstatálhatjuk, ha valami beigazolódik. Még idén is el lehet kezdeni a megfigyeléseket.

Neves napok

Napsütéses Jakab nap (július 25.) dermesztő telet sejtet. Ha sok felhő baktat az égen, jelentős hómennyiségre ajánlatos készülni.

A régi időkben úgy hitték, hogy az augusztus első felében tapasztalt hőség, zord télre figyelmeztet. Ha ősszel sok a köd, télen lesz hó bőségesen.

A magyar folklór a következőket őrzi a várható időjárással kapcsolatban: „Ha Domonkos forró, kemény tél várható.” „Domonkos napján ha esik, a tél szárazsággal telik.”

Szeptember 29-én, Mihály napján a szélre is érdemes figyelni, mivel „Szent Mihálykor keleti szél, igen kemény telet ígér.” Tovább erősíti ezt az előrejelzést, ha még mennydörgést is hallani.

A szél susogja jóslatát október 21- én is. Ha alaposan megborzongat, előkészíthetjük a meleg ruhákat. Úgy vélték, az Orsolya napi időjárás árulkodik a közelgő télről is.

Hűvös, szeles Dömötör, a hideg tél hírnöke. (október 26.)

A régiek azt tartották, hogy ha Mindenszentek napja esős, a tél is csapadékos és enyhe lesz, ellenben ha szépen süt a nap, különösen zimankós idő várható.

November 11. próféciái így hangoznak: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél lesz, ha barnán kemény tél várható.” „Ha a lúd Márton napján jégen áll, karácsonykor sárban botorkál.”

Enyhe telet prognosztizált, ha november 19- én Erzsébet kirázta dunnáját, hogy finom hóréteggel takarja a békésen szendergő földet. Régebben ezidőtájt következett be az első havazás.

És amik idén még előttünk vannak…

Az ismerős frázis szerint: „Ha Katalin kopog, a karácsony locsog.” (november 25.)

A kellemes idő december elején, fogvacogtató januárral fenyeget.

Ha Mikulás napján esik, jelzi, hogy a közelben toporog már a Tél apó.

A zöld karácsonyt fehér húsvét követi.

A szilveszteri északi szél hideget, a déli szél enyhe telet jelez.

Erős északi szél az újév első napján, hosszú télre figyelmeztet.

Az olvadás Vízkeresztkor, a tavasz mielőbbi eljövetelével kecsegtet.

A fagyos Piroska még sok- sok didergős napot hozhat. (január 18.)

A néphagyomány szerint Pál megfordítja az időjárás menetét, bármilyen volt is korábban. (január 25.)

Ha havas, szeles február 2-a, vagyis a Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, a tél már lassan szedi a sátorfáját, viszont ha napsütéses, akkor inkább további lehűlésre kell számítani. Még a medve számára is bizalomgerjesztőbb egy fagyos, ködös, szürke idő, mint a hóolvadásos, verőfényes. Ez utóbbi miatt inkább folytatja téli álmát, nem dől be a kacérkodó télnek. Amerikában ezen a napon a mormoták reakcióját lesik meg, és abból következtetnek a kitartó hidegre vagy az enyhülésre.

Aztán „ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”, illetve fordítva, tehát az egyik nap fagyos, a másik „engedékenyebb”. (február 6. és 16.)

A tavasz hírnökének tartják a Zsuzsánna napkor, vagyis február 19- én megszólaló pacsirtát.

Mátyás február 24- én szétzúzza a jeget, ha talál, ellenben csinál.

Mátyás jegét aztán Gergely fogja majd megolvasztani március 2-án. Jobb is, ha beéri ennyivel és nem kezdi megrázni a szakállát, mert akkor még áprilisban is számíthatunk havazásra.

Némelyik ma már csak ötletes, rímbe öntött „mondókának” tűnik. Talán az is. Mégis korábban igencsak jelentőségteljesnek számítottak. Az életük, a munkájuk gyümölcse múlt azon, hogy mennyire voltak figyelmesek, időben észlelték- e a jeleket, feljegyezték- e a tapasztalatokat, hogy továbbadják az utódoknak.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu