0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – Egyesek szerint a fürj haszon-, mások szerint hobbiállat

Akár ez a Kazinczy-idézet is lehetne a mottója annak a két fürjtenyésztőnek, Budai Attilának és Pancsira Lászlónak, akiknek szenvedélyük a fürjtartás, valamint a fürjtojásnak, ennek a minőségi élelmiszernek az előállítása.

Fürjet tartani azt gondolnánk, nem nagy dolog, hiszen kicsi madár lévén biztosan ki tudjuk elégíteni az igényeit, a tojásokat pedig könnyen értékesíthetjük. De tényleg így van? Ennek jártunk utána, amikor két olyan fürjtartóval beszélgettünk, akik a jogszabályi előírásokat betartva, minden szükséges engedéllyel rendelkeznek ahhoz, hogy építsék vállalkozásukat, népszerűsítsék a fürjeket, a fürjtojást, felhívják a fogyasztók figyelmet ennek a tojásnak a speciális beltartalmi értékeire és az ebből eredő jótékony hatásaira. Mindketten elmondták, hogy a fürjek haszonállatként való tartásáról gyakorlatilag egyik jogszabály sem tartalmaz részletes szabályozást, ezért a hatóság a tevékenység engedélyezésekor a tojótyúktartás előírásait veszi alapul.

Ez számos olyan nehézséget gördít a fürjtartók elé, ami miatt gyakorlatilag csak egy üzletileg jól átgondolt, felépített gazdaság tud rentábilis maradni.

De mindketten szenvedéllyel beszélnek a fürjtojásokról és azok nagyszerű tulajdonságairól.

Budai Attila dunavecsei fürjtenyésztő közel hét éve háromezres fürjállománnyal működtet életképes gazdaságot. Jelenleg 95 m2-es épületben tartja az állatokat, ami egy feldolgozóval is rendelkezik, ahol minden az előírásoknak megfelelően lett kialakítva.

„Egy családi házban nincs annyi kézmosó, mint nekünk abban a helyiségben! Ugyanis négyet is kialakítottunk az állatok körül – utalval ezzel a higiéniai szabályok maximális betartására. Annak idején szerette volna a fürjeket lent, a földön tartani, mint az állatkertben, nagy fákat berakni, alulra homokot, amiben fürödni tud a madár, azonban a kalocsai hatósági állatorvos higiéniai okok miatt csak ketreces tartásra adott engedélyt.

A tartástechnológia kialakításában így a tapasztalatai vezették.

A magyarországi fürjtenyésztés helyzetével kapcsolatosan elmondta, mivel a fürjállománya meghaladja az 500-at, ezért nagylétszámú állattartó telep előírásainak kell megfelelnie. Hét éve működteti bejelentett és engedélyezett gazdaságát, ez idő alatt annak ellenére, hogy a tojótyúkokra vonatkozó tartási, állategészségügyi és állatjólléti előírásokat kell betartania, furcsa mód mégsem részesülhet a baromfitámogatásokból.

A Baromfi Termék Tanács tájékoztatása szerint csupán az alábbi fajokkal (iparszerűen) foglalkozó tenyésztők, feldolgozók lehetnek tagok: házityúk (brojlercsirke, étkezési tojástermelés), pulyka, kacsa, liba és elméletileg a gyöngytyúk. A fürjtenyésztők soha nem voltak tagjai a szervezetnek, ezért a fürjtenyésztőkről, illetve a problémáikról érdemi összefoglalót nem tudnak adni.

Az ő gazdálkodásának a helyzete speciális, mivel a családi ház és a fürjtelep egy udvarban, egy helyrajzi számon van. Ez több nehézséget okoz, egyebek mellett ez kizáró ok a pályázatoknál. Minden fejlesztést önerőből finanszíroz, ennek ellenére vállalkozásának is muszáj rentábilisnak maradnia. Régebben nyulakat tartott, de az üzletileg nem volt életképes, ezután látta meg a fürjtojásban a lehetőséget. Hiszen ez egy jó termék, lehet postázni is, ki lehet rakni webáruházba.

Véleménye szerint úgy tud előnyt szerezni a többiekkel szemben, hogy minden engedélyt megszerez.

Kissé fanatikusan elkezdte gyűjteni a kódokat, volt olyan engedélyszám, amire hat hónapot várt. Úgy ítélte meg, hogyha a gazdász számlaképes, megvannak az engedélyei, akkor előbb-utóbb megkeresik a nagyok, és valóban, már az első évben – amin maga is meglepődött – a budapesti állatkert jött hozzá madarakat vásárolni. A debreceni egyetem visszatérő vásárló, kutatásokhoz visz tőle tojót – például mákolajjal végzett kutatásokhoz használtak fürjeket.

Budai Attila a weboldalán árulja a fürjtojásokat. Gyakorlatilag az ország bármely pontjáról rendelhetünk tőle tojást, fürjtojásos tésztát vagy olajban eltett füstölt fürjtojást. „Tojások messzire történő szállítása törésmentesen!” – erre a mottóra mindenki felkapja a fejét, hiszen keveseknek jutna eszébe postai szállítással tojást vásárolni. Attila, aki több futárcéget is kipróbált, jelenleg a Magyar Postával dolgozik együtt, és bizony-bizony törésmentesen érkezik a vásárlókhoz a megrendelt termék.

A tojás árából durván 60% a takarmányköltség.

Ő a jól bevált takarmányt a Bábolnától vásárolja, kifejezetten a fürjek igénye szerint állítják össze 20-21 százalék fehérjével. A takarmányár egyébként az utóbbi időben megduplázódott.

Attila számítása szerint 2500 darabos állománylétszám már termel akkora hasznot a tojásokból, ami egy négytagú család megélhetését biztosítja. Ehhez tud még hozzájárulni olyan feldolgozott termék bevétele, mint a száraztészta. Az ágazat jövője kapcsán Attila bízik a tészták iráni kereslet növekedésében, és abban is, hogy a jogalkotó mihamarabb a fürjeket is a baromfi közé sorolja, ezáltal támogatási lehetőségek nyílnak meg a fürjtartók számára.

Pancsira László fürjtenyészete Nyíregyháza mellett található. Véleménye szerint gyerekcipőben jár az ágazat, amit azzal magyarázott, hogy kevésbé ismert maga a fürj, illetve a fürjtojás és annak jótékony hatásai, miként arról sincsenek a fogyasztóknak ismereteik, hogy milyen gasztronómiai élményt jelent a fürjhús és -tojás.

A jelenlegi helyzetben (áremelések, infláció) szerinte rezeg a léc, hogy egyáltalán megéri-e ma ezzel foglalkozni.

Összességében az idei évben 120-130 százalékosra teszi a költségnövekedést. Jelenleg egy keverőüzemmel dolgozik együtt, ahol saját receptúra szerint állítják elő neki a takarmányt. Az egyéb költségek kapcsán elmondta, hogy a csomagolóanyag-árak 80 százalékkel nőttek, míg az energiaárak a 2,5-3-szorosára emelkedtek. Néhány éve, részben pályázati támogatással, napelemeket telepített, amivel a jelenlegi termelési kapacitását el tudja látni, így neki nem növekszik az áramszámlája.

A saját maga által kialakított viszonteladói hálózatban értékesíti a 8-9000-es állomány tojástermékeit. A kapacitása 20-22 000-es fürjállomány lenne, de ehhez meg kellene változtatnia az üzleti modelljét. Szeretne nagy kereskedelmi láncokba bekerülni, illetve éttermeket ellátni. Némi tapasztalata már volt nagy üzletlánccal, akkor fürjhús volt a tárgyalási alap, azonban a vágóhídi és a felvásárlási árak miatt nem jött létre az üzlet.

Véleménye szerint előbb-utóbb összefogásra lesz szükség, de most még nem látja megvalósíthatónak.

László szerepel egy ismert reklámkampányban is, amit azért vállalt, hogy az ágazatot népszerűsítse. Ezzel nemcsak saját magának, hanem a fürjes társadalomnak akart segíteni, hogy maga a fürjtojás és a fürj kiemelkedjen a jelenlegi ismeretlenségből.

A fürjtojások mellett az ő gazdaságában is a másik fő termék a fürjtojásos tészta. László szerint sokkal finomabb, hiszen eleve maga a fürjtojás is finomabb, mint a tyúktojás. Ezért a nyári időszakban, amikor kevés az érdeklődő a tojásra, abból tésztát gyártat. Ez komoly előfinanszírozást igé­nyel, mindenképpen tőkére van szükség.

A fürjtenyésztéssel kapcsolatosan úgy véli, a Baromfi Termék Tanácsnak egyelőre valamiért nem érdeke, hogy a fürjtenyésztőket felvegye a tagjai közé. Támogatások híján van az ágazat, ugyan az állattartó telep korszerűsítésére felvehető támogatásokban szerepelnek a fürjek, illetve a fiatal gazda pályázatokban is, de ez messze nem elegendő.

Ahhoz, hogy a fejlesztési támogatásokat eredményesen igénybe tudja valaki venni, a jogszabályoknak megfelelő, hiteles vállalkozása kell legyen.

A fürjtenyésztés elindításához, hasonlóan más állattenyésztési ágazatokhoz, a jelenlegi környezet (energia-, takarmányárak bizonytalansága) nagyon nem kedvez. Romániából, vagy a fürjtenyésztésben élenjáró Olaszországból beszerezni a tartástechnológiát az induláshoz nem egyszerű. A fürjtojás ismertségét még növelni kell ahhoz, hogy ez a közvetlen támogatások nélküli ágazat igazán eredményes legyen. Az adózási változások jelenleg a szürkegazdaság felé sodornak több kistermelőt, akik az árak kapcsán negatív spirált jelentenek. A fogyasztók tudatosságát kell építeni, hogy megbízható helyről vásároljanak, olyan gazdaságokból, ahol nyomon követhető módon állítanak elő minőségi élelmiszert.

Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a Vidékfejlesztési Program (VP) az elmúlt években számos pályázati felhívással segítette az állattartó gazdaságok – köztük a baromfi, ideértve a fürjtartó gazdaságok – versenyképességének javítását, illetve az állattartó ágazat általános fejlesztését, támogatását. A VP keretében meghirdetett telephelyfejlesztést célzó felhívások az állattenyésztés valamennyi ágazata, köztük a fürjtartó ágazat számára is kínáltak támogatási lehetőséget.

A 2023-ban induló új Közös Agrárpolitikában a hazai Stratégiai terv válik a támogatási rendszer alapjává. A tájékoztatás szerint továbbra is fennmarad az állattenyésztés kiemelt támogatása, így a baromfiágazat – köztük a fürjtartók – támogatása is. A baromfitartók továbbra is számíthatnak beruházásaik, gépek, eszközök beszerzésének, állattartó telepek fejlesztésének támogatására. Az eddigiekhez képest némileg módosuló jogosultsági feltételekkel rendelkező mezőgazdasági termelők pályázhatnak majd a telephelyfejlesztési kiírásokra. A támogatási intenzitás a tervek szerint alapesetben 50% lesz, de ez elérheti a 65%-ot is, amennyiben a pályázó fiatal mezőgazdasági termelő, ökológiai gazdálkodás esetén pedig plusz 10%-os intenzitásban lehet majd részesülni. A támogatás maximális mértéke tovább növelhető, legfeljebb a jogosult költségek 80%-áig, amennyiben a beruházás kifejezetten környezetvédelmi, illetve klímavédelmi célokat szolgál.

Forrás: Kistermelők Lapja