A Több zöld várost Európának elnevezésű nemzetközi kampányba hazánk a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete közreműködésével 2021-ben kapcsolódott be. A kampány keretében hirdették meg az Európa Zöld Városa díjat hazánkban is azért, hogy a zöldfelületek biodiverz, fenntartható, előremutató megoldásait ösztönözzék a településeken. A versenyben azok pályázhattak, akik finanszírozták a zöldfelületek megvalósulását. A díjakat a HungaroGreen szakmai rendezvényen adták át.
A park területét mire használták korábban? Volt ott olyan épület, tárgy, aminek az anyagát újrahasznosíthatták?
Az építtető, Budapest Főváros 13. Kerületi Önkormányzata a park telkét korábban beépítésre szánta, de végül nagyon örömteli módon zöldterületté minősítette át. A fejlesztés célja a lakosság jólétét szolgáló új, kortárs, haladó szellemiségű és ökológiai szemléletű park kialakítása lett, ami lehetővé tette a 10 ezer négyzetméter alapterületű új zöldfelület létrehozását.
A kerületnek ezen a részén a múltban vasútvonalak haladtak át tehervágányokkal, a szomszédos telken áll még a Vizafogó vasútállomás régi épülete. A vasúti területnek csak két régi téglaoszlopa maradt meg, amit történeti emlékként újraépítettünk. Ez látható az új park bejáratánál.
A 13. kerületi önkormányzat rendszeresen kikéri a lakosság véleményét az új beruházások előtt. Most milyen eredménnyel zárult a lakossági egyeztetés?
A koncepcióterv kialakítása előtt először az önkormányzat képviselőivel, majd a lakossággal együtt átgondoltuk a zöldfelület-fejlesztési funkciókat. Lakossági egyetértéssel létesültek a biodiverz növényágyások, a vízfelület, a futókör, a pingpong- és a csocsóasztal. Játszótér nem lett, de a fitneszeszközök telepítését megszavazták, közmegegyezés alapján megépülhetett a szolgáltatópavilon, az illemhely, a vendéglátóegység is. A többségi lakossági szándék döntötte el, hogy kutya nem vihető be a parkba. A kerítés a megbízó igénye volt, közbiztonsági szempontból tartották jónak. Mi örültünk volna, ha mindenki számára nyitott hatású park jön létre. Aztán kiderült, a látogatók számára a kerítés megadja a tisztelet érzetét a hely iránt.
Hogyan valósult meg ebben a parkban az ökológiai szemlélet? Voltak előképek ebben a témában?
Tanulmányoztuk a haladó ökológiai szemléletű parkokat, és a tapasztalatokat megpróbáltuk beépíteni. A Vizafogó Park végül nem lett klasszikus értelemben vett ökopark, a gondolatkörnek csak az alapjait emeltük be. A burkolatok kialakításakor például kifejezetten törekedtünk arra, hogy minél több vízáteresztő felület jöjjön létre. Az úthálózat gerincét alkotó fősétányok térkő burkolattal készültek a jól járhatóság és a funkcionalitás jegyében, viszont a tó partján és a kisebb utakon megjelenik a hagyományosan stabilizált zúzalékos felület.
Az épület tetőszerkezetének vápáiban összegyűlt vizet pedig visszavezetjük a tóba.
A tavat mint vízfelületet is az ökologikus gondolatkörbe sorolnám. Van ugyan fenntartási és energiaigénye, de javítja a mikroklímát, párásít, új élőhelyet teremt az állat- és növényvilágnak egyaránt. A park elkészülte után szinte azonnal megjelentek itt a vadrécék és a vízipókok. Fontos, hogy a fővárosban az élővilág vissza tudja foglalni az élőhelyét. Olyan növényfajokat és fajtákat választottunk a vegyes kiültetésekbe, melyek egymást segítik, illetve jól tudnak együtt élni.
A csapadékvíz zöldfelületre vezetésének milyen módszerét választották?
A tereprendezéssel és az utak megfelelő oldalirányú lejtésével elértük, hogy a víz egész egyszerűen lefolyik az egyébként jól járható és akadálymentes felületekről. Olyan helyeken, ahol ez nem volt lehetséges, mert például dombbal találkozik az útfelület, ott a gyep alatt az út mellett szivárgósávot hoztunk létre, hogy ne jelenjenek meg kimosódások és nagyobb tócsák. Nem használtunk kiemelt szegélyeket.
Melyek a növénykiültetések meghatározó fajai és fajtái? Miért azok mellett döntöttek? Tudatos volt a színválasztás?
Nagyon fontos volt számunkra a természetszerűség, az egymás melletti harmonikus színek alkalmazása. Ez részben tudatos volt, részben esztétikai érzés alapján választottunk. A vadvirágos rétek légiességét, a felhőszerűen virágzó növények jó arányát igyekeztünk megjeleníteni. Nem szerettünk volna hivalkodó, markáns kiültetést alkotni, a pasztellárnyalatokat alkalmaztuk. Az alapfajták sok helyen ugyanazok, a virágzók változnak, néhol markánsabbak. A cserjék közül meghatározóak a fehér som (Cornus alba Sibirica), a keskenylevelű parti fűz (Salix elaeagnos Angustifolia), a törpe fagyal (Ligustrum vulgare Lodense), valamint a babérmeggy (Prunus laurocerasus Piri). Az évelők és díszfüvek közül a legnagyobb darabszámban fehér virágú közönséges cickafark (Achillea millefolium) fehér virágú kerti szellőrózsa (Anemone × hybrida Honorine Jobert), rózsaszín virágú szőlőlevelű szellőrózsa (Anemone tomentosa Robustissima), karthauzi szegfű (Dianthus carthusianorum), közepes rezgőfű (Briza media), gyöngyperje (Melica ciliata), őszi nyúlfarkfű (Sesleria autumnalis), valamint olasz nyúlfarkfű (Sesleria nitida) látható a parkban.
A kis ligeterdőnek milyen szerepet szántak? A természet változatosságát igyekeztek ezzel jelezni?
Szerettünk volna egy körbejárható, andalgós, különlegesebb karakterű parkrészt is kialakítani, kifejezett rendeltetése nincs, egyszerűen a természet leképezése. Mint tanösvény, azért van egy kis ismeretterjesztő jellege. Ide jellemzően többtörzses bokorfákat ültettünk, ami a speciális karaktert és a játékosságot adja meg. A nagyobb gyepfelület mellett ezzel szerettük volna megjeleníteni a kontrasztot. Opáljuhar (Acer opalus), rézvörös fanyarka (Amelanchier lamarckii) és díszcseresznye (Prunus Accolade) többtörzsű példányait ültettük el. A bokorfák mellett az árnyékot adó, sorfa minőségű lombos fák közül korai juhar (Acer platanoides), juharlevelű platán (Platanus × acerifolia) és erdei fenyő (Pinus sylvestris) díszlenek.
Miben mutathat példát a lakosságnak a Vizafogó Park?
A park nincs túlbonyolítva, semmilyen különleges látványosság, gumiburkolatú játszótér nincs benne. Egy természetből inspirálódott klasszikus park jött létre, ami nem akart hivalkodni, ahol nagyobb a zöldfelület-arány. Meg szerettük volna mutatni, hogy a főváros belsejében, a panelházak között meg tud jelenni egy falatnyi természet. Ez a lényege. Az emberek jól érzik magukat, kiülhetnek a tó szélén a nyugágyakba, van hely az elcsendesülésre, a nyugodt pihenésre. Természetes anyagok jelennek meg, ott vannak a kis kockakövek, a szórt zúzalékkal fedett utak. Megtapasztalható, hogy a városban is lehet poros egy cipőtalp és úgy is rendben van minden. A tereprendezéssel kialakított gyepes terepplasztika mindig gyerekkel teli, pedig semmi más nincs, csak domb és gyep. A parkban megtalálhatóak azok a helyek, térelemek, amiket a gyerekek egy kis fantáziával a maguk által kívánt módon tudnak használni. Ebben a parkban egyszerűség és nyugalom van. Az anyaghasználatban a hídnál, az épületnél megjelenik a fa, a gabionfalakat nagy kövekkel terveztük, színhasználatában harmonikus az egész. Még a futóút zöldes árnyalatú gumiburkolata, illetve a fitneszeszközök körüli bézs árnyalatú biztonsági burkolat kiválasztásánál is törekedtünk a visszafogottságra.
Mennyire volt beleszólásuk abba, hogy az építészek milyen anyagokat használnak?
Mi, tájépítészek voltunk a generáltervezők, ezért már az elejétől bevontuk a munkába az építészeket. Nagyon jó észrevételeik voltak, közösen dolgoztunk, hasonló volt az ökológiai szemléletünk. A faburkolat például a kezdetektől nekik is a vezérelvük volt. Olyan szándék is volt, hogy a tó melletti épület tetejére napelemek kerüljenek, ami szintén ökologikus elképzelés. Ez egyelőre nem valósult meg, de a lehetősége megvan.
Van visszajelzésük arról, hogy a parkot mennyire szerette meg a lakosság?
Hivatalos adatunk nincs, de az építtető önkormányzat dolgozóitól, a környékbeli ismerősöktől hallva és a saját tapasztalatunk szerint is minden napszakban van látogatója, kisgyermekes családok, idősek, közelben dolgozók. Szeretik az emberek. A vendéglátó pavilon teraszán mindig ül valaki, szinte teljes kihasználtsággal működik.
Európa Zöld Városa díj 2022
|