0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Az AKIS és az azt támogató beavatkozások a KAP Stratégiai Tervben

Az Agrártudás- és Innovációs Rendszer (angol betűszóval: AKIS) az új Közös Agrárpolitika részeként az új KAP Stratégiai Tervbe is beépült, támogatva a tanácsadást, a képzést, az interaktív innovációs projekteket, a tudáscsere-lehetőségeket és a mezőgazdasági termelők összekapcsolását a tanácsadással és a kutatással.

A Közös Agrárpolitika (KAP) keretében az AKIS a mezőgazdaság és a kapcsolódó területek számára tudást előállító és ilyen tudást használó személyeknek, szervezeteknek és intézményeknek, valamint a közöttük megvalósuló ismeretáramlás rendszerének az együttese.

Az AKIS strukturált és rendszeres módon integrálja valamennyi szereplőt, biztosítva a hatékonyabb tudásáramlást és -cserét az Európai Unió tagállamain belül és a határokon átnyúlóan egyaránt.

A tudásmegosztási rendszerek összefüggésében a Tájékoztatási szolgáltatások beavatkozás végrehajtása az első lépés. Azokat a gazdálkodókat, akik nyitottak az újításra, könnyen elérhetők és korábban is aktívan részt vettek az ágazati közéletben, sokkal egyszerűbb integrálni az AKIS-ba, ezért a beavatkozás elsődleges célja a nehezebben elérhető gazdálkodók megszólítása, az egységes és széles gazdálkodói réteget felölelő AKIS kialakítása érdekében. A Tájékoztatási szolgáltatások beavatkozás célja olyan országos lefedettségű, ügyfélközpontú tájékoztatási pontok működtetése, ahol az agrár-, az erdő- és az élelmiszergazdaság, illetve a vidékfejlesztés szereplői számára az általános ismeretszerzési lehetőségek biztosítottak. A beavatkozás keretében egyedi tájékoztatás (telefonos, online, személyes) formájában általános információkat és ismereteket közvetítő tudásátadás valósul meg, különös tekintettel az aktuális szakmai és támogatáspolitikai ismeretekre és az agrárszabályozási kérdésekre.

A második lépés a szakmai ismeretek elmélyítése úgy, hogy az egyébként nyitott gazdálkodókat a szaktanácsadók a Tanácsadási szolgáltatások beavatkozás keretében elérjék, és együtt konkrét válaszokat találjanak a gazdálkodás közben felmerülő biológiai, környezeti és gazdasági nehézségekre.

A Tanácsadási szolgáltatások beavatkozás keretében szaktanácsadók, tanácsadó szervezetek, természetes személyek, tanácsadási tevékenységet végző szakmai és szakmaközi szervezetek, valamint nonprofit egyesületek támogathatók.

A beavatkozás célja a tanácsadási rendszerek megerősítése és fejlesztése, azaz az agrár-, az erdő- és az élelmiszergazdaság, illetve a vidékfejlesztés szereplői számára igényeiknek megfelelő, speciális szükségleteikre reagáló tudásátadási szolgáltatások biztosítása, valamint olyan szakmai segítség nyújtása, ami előmozdítja a fenntarthatóság, a környezet-, a klíma-, a talajvédelem és az erőforrás-hatékonyság követelményeit szem előtt tartó, hatékony és innovatív eljárások gyakorlati alkalmazását. A beavatkozás keretében a gazdálkodók a gazdaságukban felmerülő nehézségekre kapnak megoldási lehetőségeket független tanácsadóktól. Emellett a beavatkozás keretében új tanácsadási szolgáltatás elindításának a támogatására is lehetőség nyílik, melynek keretében új és független tanácsadói szolgáltatásokat lehet létrehozni olyan kiemelt tématerületeken, mint például a környezet- és klímavédelmi ismeretek megerősítése vagy a generációs megújulás folyamatának elősegítése.

A harmadik átfogó lépés a Képzések és bemutatóüzemi programok, hogy a beavatkozás által mind a gazdálkodók, mind a tudásmegosztásban közreműködő szereplők, képzők, szaktanácsadók ismereteinek a bővítését támogassuk.

A Képzések és bemutatóüzemi programok beavatkozás keretében tudásátadási tevékenység folytatására jogosult szervezetek támogathatók. A beavatkozás célja az egész életen át tartó tanulásban való részvétel ösztönzése a gazdaság, a vállalkozás vagy a gazdálkodó speciális szükségleteire reagáló, alkalmazott szakmai tudásátadási szolgáltatás támogatásával, valamint az, hogy a képzési és ismeretátadási lehetőségek széles skálája az aktuális kihívásokra adjon válaszokat a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, az élelmiszeripar és a vidékfejlesztés szereplői számára. A beavatkozás keretében gyakorlatvezérelt tudásátadási tevékenységeknek kell megvalósulniuk, amelyek lehetnek tantermi és gyakorlati vagy üzemi helyszíneken. Ezek a tevékenységek lehetnek a KAP Stratégiai Terv egyes beavatkozásainál előírt kötelező képzések, hatósági vagy jogszabály által előírt képzések, bemutatóüzemi programok, szakképesítést adó képzések, illetve egyéb tárgyi tudást és gyakorlatot ötvöző tréningek, kompetencia- és készségfejlesztő képzések, továbbképzések.

Az innovációs szolgáltatások, az ismeretáramlás, valamint a kutatás és a gyakorlat közötti szakadék mérséklése pedig az Európai Innovációs Partnerség (EIP) együttműködés beavatkozáson – mint negyedik lépésen –, valamint a KAP Hálózat innovációt és digitalizációt támogató egységén keresztül valósulhat meg a leghatékonyabban.

Az Európai Innovációs Partnerség (EIP) együttműködés beavatkozás igénybevételéhez operatív csoportot szükséges létrehozni, amelyben legalább két partner működik együtt. A beavatkozás célja – az innovatív gyakorlatok fejlesztését, átadását és megvalósítását segítő együttműködések létrehozása és az innovációs megoldások alkalmazásának ösztönzése mellett – az, hogy a mezőgazdasági, az erdőgazdálkodási és az élelmiszeripari ágazatok termelékenyebbé és fenntarthatóbbá váljanak, versenyképességük javuljon, a vidékfejlesztési szektorban pedig társadalmi innovációk segítsék a közösségeket, továbbá hogy az egyes szektorok hatékonyabban alkalmazkodjanak olyan aktuális kihívásokhoz, mint az élesebb verseny, a változékony piaci árak, a klímaváltozás és a szigorúbb környezetvédelmi szabályok. Az 1. célterület keretében olyan zöld innovatív megoldásokat szükséges kifejleszteni, amelyek a hazai gazdálkodók érdekeit szolgálják és egyben szakpolitikai kihívásokra is reagálnak, a 2. célterület esetében pedig alulról jövő, gyakorlati szempontú innovatív ötletek támogatására nyílik lehetőség.

A KAP Hálózat elsődleges célja az összes érdekelt fél bevonásának ösztönzése a KAP Stratégiai Terv végrehajtásába, többek között azáltal, hogy a KAP Hálózat szereplői tájékoztatják a nyilvánosságot és a potenciális kedvezményezetteket a Közös Agrárpolitikáról és a finanszírozási lehetőségekről.

Másodlagos célja a KAP Stratégiai Terv végrehajtásának segítése a teljesítményalapú megvalósítási modellre való átállásban, valamint a végrehajtás minőségi javulásának ösztönzése. A KAP Stratégiai Tervben szereplő horizontális célkitűzéseket szolgáló tudásátadási, innovációs és digitalizációs beavatkozások kedvezményezettjei és szereplői tekintetében elvárás a hálózatosodáshoz való hozzájárulás.

Az egyes AKIS-szereplők interakcióját, valamint a tudásátadási, innovációs és digitalizációs beavatkozások közötti szinergiát a KAP Hálózat segíti elő három összetett és kiemelt területen. A hálózatosodásért felelős, valamint a beavatkozások végrehajtását segítő támogató egységek lefedik a tudás- és innovációs fejlesztéseket, a digitális kompetenciafejlesztést, a vidék- és térségfejlesztést (ide értve: LEADER, okosfalu-stratégiák, generációs megújulás), valamint a klíma- és környezeti követelményeknek való megfelelés elősegítését, a technikai háttértámogatást ellátó Széchenyi Agrártudás és Akkreditációs Központtal (SZAK) történő folyamatos együttműködés által.

A KAP Hálózat segít összegyűjteni a megfelelő tudást, a SZAK pedig – többek között – felméri a termelői tudásigényeket, és akkreditációval biztosítja, hogy a tudásátadási beavatkozások keretében pályázók megfelelő szakértelemmel rendelkezzenek, és az általuk nyújtott szolgáltatások szakmai tartalma elérje a kívánt színvonalat.

Az AKIS-t támogató beavatkozások a KAP Stratégiai Terv végrehajtásában más beavatkozásokhoz is kapcsolódnak. A Képzések és bemutatóüzemi programok és a Tanácsadási szolgáltatások beavatkozás hozzájárulnak azokhoz a zöld vagy digitális beavatkozásokhoz is, amelyek kötelező képzés vagy tanácsadási szolgáltatás igénybe vételét írják elő.

Lantos Gergely

Forrás: Magyar Mezőgazdaság