0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A körforgásos takarmányozás 13%-kal növelheti az élelmiszertermelést

Egy új tanulmány szerint, ha több élelmiszer-mellékterméket körforgásos takarmányozásban hasznosítanánk, azokkal akár egymilliárd embert is táplálhatnánk. A Finnországi Aalto Egyetem új kutatása szerint a takarmányipar már most is nagymértékben felhasználja az élelmiszergyártás melléktermékeit, de még mindig bőven van lehetőség a hatékonyság növelésére.

A Nature-ben megjelent tanulmány szerint, ha a jelenleg hulladékba kerülő melléktermékeket állati takarmányként használnánk, akkor akár 6%-kal több emberi fogyasztásra szánt állati eredetű élelmiszer előállítását segíthetnénk elő. Egyes növényi maradványok felhasználása, amelyeket általában figyelmen kívül hagynak az állatok termelékenységére gyakorolt potenciális hatásuk miatt, akár 13%-kal több kalóriával járulhatna hozzá a globális élelmiszerrendszerekhez. Dr. Vilma Sandström, a kutatás vezetője szerint

a többlettermelékenységhez nem lenne szükség a természeti erőforrások felhasználásának növelésére vagy jelentős étrendi változtatásokra, és nem lenne szükség a vegyes élelmiszerhulladékok állati takarmányozásban való felhasználását tiltó szabályozás módosítására sem.

Jelenleg is nagyon sok élelmiszeripari mellékterméket használnak a takarmányozásban, a kutatók ezek felhasználásának növelési lehetőségét vizsgálták. Sandström vizsgálatai során azt tapasztalta, sok esetben hasznos melléktermékek vesznek kárba, amikor az élelmiszergyártás földrajzilag elkülönül az állattenyésztési létesítményektől. A tanulmány által azonosított egyéb fel nem használt melléktermékek közé tartoznak a jelenleg nem gyűjtött növényi maradványok, vagy a hal- és húsipari létesítményekből származó feldolgozási hulladékok, amelyeket egyszerűen kidobnak.

A kutatócsoport vizsgálataiból az derül ki, hogy a vágóhídi melléktermékek nagy része felhasználható lenne nem azonos állatfajok takarmányozására.

A halászatból, halfeldolgozásból származó melléktermékekben valamint a növényi maradványokban is rengeteg lehetőség rejlik. Ahhoz azonban, hogy valóban felhasználhatók legyenek a takarmányozásban sok helyen a begyűjtésükre lenne szükség, és több esetben a melléktermékek további feldolgozására.

A kutatók olyan innovatív megoldások megtalálására törekednek, amelyekkel felszabadíthatóak lehetnének ezek az erőforrások a takarmányozáshoz, de a kormányzati politika és ösztönzők felgyorsíthatják a folyamatot. A kutatók szerint nagy ebben a lehetőség az energiaválság és az ukrajnai háború, valamint az emelkedő élelmiszerárak okán. Ez mindenképpen az egyik lehetőség, amellyel haszonállatokat etethetünk, hogy több élelem álljon az emberek rendelkezésére.

A körforgásosság – ha az élelmiszertermelést ciklusnak tekintjük, nem pedig lineáris erőforrás-kimerülési folyamatnak – új fogalomnak tűnhet, de az Európai Takarmánygyártók Szövetsége (FEFAC) azzal érvel, hogy a valóságban visszavezet bennünket a gyökereinkhez.

A szervezet az ipar számára készült körforgásos takarmányról szóló jelentésében azt állítja, hogy a háziállatok a történelem során túléltek azon az „ételmaradékon”, amelyet az emberek nem fogyasztottak el.

Az állattenyésztők általában szívesen alkalmaznak minden olyan takarmány-összetevőt, amely biztonságos, hatékony és olcsó, ezért a FEFAC azzal érvel, hogy a körforgásos takarmányrendszerek elterjedésének fokozása olyan tényezőtől függ, mint a hozzáférhetőség.

A FEFAC azonban megjegyzi, hogy

bizonyos esetekben a szabályozási korlátozások megakadályozzák, hogy az állattenyésztők hozzáférjenek az egyébként megfelelő takarmányokhoz.

Például a húst tartalmazó vegyes hulladékok nem juthatnak vissza az élelmiszerláncba, bár a rovarok, algák és más mikroorganizmusok szerepet játszhatnak abban, hogy ezeket a termékeket biztonságossá tegyék.

A körforgásos takarmány-összetevők használatának másik jelentős kihívása az ellátás szabálytalansága, valamint a más iparágak erőforrásaiért folyó verseny. Az egyik terület, amely jelentős hatással van a piacra, a bioüzemanyag-termelés gyors növekedése.

Szakértők szerint a nagyobb akadály a körforgásos takarmány-összetevők elfogadása előtt a pontos, nyomon követhető környezeti adatok hiánya.

Ezek az összetevők számos potenciális előnnyel járnak, mint például az élelmiszer-pazarlás csökkentése, a víz visszanyerése, valamint a kisebb általános környezeti lábnyom. A FEFAC tanulmánya szerint a fogyasztók környezettudatosságának növekedésével egy fenntarthatóbb takarmánytermék felárat számíthatna fel, ha számszerűsítve lennének a pozitív tulajdonságai.

A helyzet javítására irányuló erőfeszítések már folyamatban vannak, beleértve az IFEEDER és a WWF együttműködését is, amely a továbbfejlesztett körforgásosság és környezeti mutatókat úgy kívánja bemutatni a fogyasztóknak, hogy lássák hogyan is nézhet ki egy valóban fenntartható élelmiszer-rendszer. Szakértők szerint, ha a fogyasztók megértenék, hogy az állattenyésztés milyen módon tehet jót a környezetnek, megalapozottabb döntéseket hozhatnak arról, hogy az állati termékek hogyan illeszkednek az egészséges étrendbe.

Az ipar válaszai a takarmányozás fenntarthatóságának növeléséről itt olvasható.

Forrás: Nature/fefac.eu